Vicsek Tamás

Munkahelyi hálózatok

Egy nagyobb munkahely alkalmazottainak kapcsolatrendszere nagyon bonyolult, a csoportok, osztályok, főosztályok, stb. miatt egymásba ágyazott és átfedő hálózat. Mindenkinek van egy saját, több közösségből álló kapcsolatrendszere, amelyek a sok közös ismerősön keresztül egymásba gabalyodnak. Az előadás az ilyen hálózatok kibogozásában hasznos módszerekről és alkalmazásaikról fog szólni, különös tekintettel a nagyvállalatok esetére. E módszerekkel több fontos kérdésre kereshetünk választ: Hasonló-e a cégen belüli formális és informális hálózat? Melyek a kulcsfontosságú csoportok és ezek milyen tulajdonsággal rendelkeznek? Hogyan lehet az információterjedést optimalizálni?

I. Bevezetés - hálózatok szerkezete
Hogyan lehet egy olyan komplikált hálózat struktúráját felfedni, mint az internet gráfja? Nem lehet rá azt mondani, hogy véletlenszerű, hiszen annyit első ránézésre megállapíthatunk, hogy vannak nagyon fontos központi részei, valamivel távolabb a központoktól kevésbé fontos részei, a peremeken pedig szinte lényegtelen elemei...

II. Társas hálózatok
Az olyan hálózatokat, amelyek gráfjában a csúcsok személyeket, az élek pedig ismeretséget jelölnek, társas hálózatoknak nevezzük. A fa gráfok olyanok, mintha volna egy törzsük, és abból sok elágazó struktúra indulna ki. Nincsenek zárt hurkok, nem lehet bennük körutazást tenni. Ezzel szemben elképzelhető egy olyan gráf, amely főleg hurkokból áll és nagyon szabályos kinézetű. A valóságban előforduló nagy társas hálózatok szerkezetét azonban a véletlen gabalyodásokra emlékeztető struktúra tükrözi legjobban.

III. Csoportok társas hálózatokban
Vajon hogyan lehet egy gabalyokkal teli, kusza boglyával reprezentált hálózat belsejében megtalálni azokat a csoportokat, amelyekre éppen kíváncsiak vagyunk és meg szeretnénk közelebbről is vizsgálni? Hogyan találjuk meg pl. egy nagyváros, vagy egy ország bonyolult hálózatában azt a csoportot, amelyhez mi magunk is tartozunk? És hogyan lehet kiszedni és megvizsgálni azokat a csoportokat, amelyek egymással többszörösen átfednek?

IV. Hálózatok tulajdonságai
Egy társas hálózatra első megközelítésben tekinthetünk úgy, hogy elemei emberek, de a csoportok felderítése után tekinthetjük az egymást közelről ismerő csoportokat is egyes hálózati elemeknek, és akkor a csoportosulások hálózatáról beszélünk. E lépés segítségével viszont a hálózatok működéséről, tulajdonságaikról mondhatunk többet: megkérdezhetjük például, hogy az egyes egyének hány csoporthoz tartoznak...

V. Csoportok élettartama társszerzői hálózatokban
A kutatók munkájuk során együttműködnek, az eredményeikről pedig közösen cikkeket írnak.
Az együttműködést leíró társszerzői hálózatban a csúcsok "szerzőket" (kutatókat) jelentenek, a gráfban megjelenített kapcsolatok pedig közös cikkeket. Vizsgáljuk most meg, hogy a szerzői hálózatban mekkora egy adott kutatócsoportban azok aránya, akik más csoportokkal is kapcsolatban állnak, más csoportokkal is együtt működnek. Vajon hogyan függ össze ez az arány az adott kutatócsoport jellemző élettartamával?

VI. Információterjedés munkahelyi hálózatokban
Egy nagyvállalat kapcsolati hálóját feltérképezve a vállalat működésének hatékonyságát jelentősen befolyásoló tényezőket vizsgálhatunk: például azt, hogy a hálózaton hogyan terjed az információ. Kik azok a kommunikációs kulcsemberek, akiket egy hírlánc kiinduló pontjainak érdemes választani? A főosztályvezető, vagy adott esetben inkább a portás?

VII. Vállalati hálózatok feltérképezése
A vállalati hálózatok feltérképezése (tomográfiája) számítógépes módszerekkel világszerte újdonságnak számít. A világon jelenleg alig néhány cég foglalkozik hasonló kutatásokkal. Ugyanakkor a vezető nagyvállalatok stratégiai döntéseikhez egyre inkább igénylik az ilyen kutatásokból nyerhető tapasztalatokat. Munkatársaimmal kifejlesztettünk egy olyan szoftvert, amely segítségével akár többezres vagy több tízezres nagyvállalatok belső kapcsolatrendszerét is föl lehet térképezni.

Tovább