Owen Wilson kalandja a latin szőrkockával

Hosszú évek után végre elkészült a Pixar hetedik rajzfilmje, a motorolajtól csöpögő Verdák.

Az [origo] Barcelonában járt, hogy meghallgassa az eredeti verzió laza szinkronsztárját, Owen Wilsont és John Lassetert, a Pixar első emberét.

"Mit szedhet vajon?" - kérdezem a magyar kollegát a balomon. "Nem tudom, de valamit biztos" - válaszolja suttogva. A mindig kócos, viccesen belassult Owen Wilsonról beszélünk, aki most halványzöld pulóverben lazul a Verdák (Cars) barcelonai sajtótájékoztatóján. Kajánul vigyorogva néz szét a teremben, az imént olyan elnyújtva mondta azt, hogy "Yeeeeah...", mint aki legszívesebben megállítaná az időt, "minek ez a vad rohanás, ejtőzzünk együtt, gyerekek". Mellette John Lasseter, a lassan ötvenéves Pixar-legenda izgága, hebrencs kölyöknek tűnik.

Az eredeti változatban Wilson adta a hangját a Verdák főszereplőjének, az elszállt versenyautónak, Lightning McQueennek. Bár az IMDb szerint ez az első ilyen jellegű munkája, a színész most elárulja, egyszer már nekifutott a szinkronizálásnak, de az a probálkozás kínos kudarcba fulladt: "Emlékszem, én voltam a legfontosabb szereplő hangja. Aztán egyszer csak kiírtak a történetből. Egy kicsit aggódtam is, mi lesz itt, mikor fogják Lightning McQueent kiírni a Verdák-ból..." A barcelonai Arts Hotel konferenciaterme hálásan derül Wilson nyúlóshangú poénjain, Lasseter büszkén göcög mellette.

A los angeles-i születésű rendező apja annak idején kocsialkatrészekkel kereskedett; a kis Lasseter beleszületett az autók világába. A Verdák-at 1997 óta akarta leforgatni. "Már az Egy bogár élete alatt is ezen járt az eszem, a munka 1999 decemberében indult. Annyit tudtam csak, hogy az autóversenyzésről és a régi amerikai autóutakról fog szólni, mint például a legendás 66-os útról". A film végül 2000-ben, egy több hónapos lakókocsis utazás hatására lendült be, amikor Lasseter és felesége, Nancy, minden előzetes útvonalterv nélkül négy fiúkkal (azóta született még egy) nekivágtak Amerikának. "Amikor a nyár végén hazaérkeztem, már tudtam, hogy meg fogom csinálni a Verdák-at".

Egyikük sem ússza meg az autós kérdéseket, ez persze érthető - ma délután nem lehet a Zoolander-ről vagy Jackie Chanről faggatni Owen Wilsont. "A bátyámmal, Andrew-val és az öcsémmel, Luke-kal mindig megvolt az éppen aktuális öt álomautónk, folyton ezekről beszélgettünk. Manapság Porschét vezetek... azt hiszem" - nyújtja a szavakat szórakozottan, "de van egy Toyota Prius hibridautóm is, úgyhogy senki se mondhatja, hogy nem óvom a természetet..." Lasseter erre gyorsan kijelenti, hogy Mercedesszel jár munkába, és nem is tervezi, hogy hibridet vegyen, mert szüksége van "napi ötszáz lóerőre", de legnagyobb büszkesége egy 1952-es Jaguar XK120. "Wow, ez igeeeen" - pislog Wilson.

És hogy hogyan szinkronizál egy kazalszőke hollywoodi színész egy arrogáns, piros versenyautót? "Ugyanolyan volt, mint bármilyen másik szerepem. Nem úgy gondoltam rá, mint egy tárgyra, hanem mint egy emberre, egy karakterre. Sokat beszélgettünk erről az egészről Paul Newmannel, aki maga is nagy autóversenyző és a Verdák-ban Lightning McQueen öreg mentorát, Hudson dokit játssza. Nagyon izgultam, amikor először találkoztunk. Elmentünk vacsorázni, én pedig minden idegszálammal nagyon figyeltem, hogy aztán mindent pontosan elmesélhessek a szüleimnek... Paul legenda és tudja, milyen hatással van az emberekre, fantasztikus" - meséli megilletődve Wilson.

Minden sajtótájékoztatón van egy olyan újságíró, aki még az átlagosnál is többet smúzol a világhíres interjúalannyal. Ezen a barcelonai délutánon az Arany Smúz-díjat az egyik latin-amerikai csatorna munkatársnője, a Salma Hayek-klón tévériporternő viszi el. A lelkes kolléganő felszólítja a hunyorgó "Owent", hogy ha eddig nem tette meg, most akkor adjon nevet a saját autójának, majd odasétál a színész asztalához és a kezébe nyom egy szőrös dobókockát. "Ajándék. A kocsidnak" - kacagja. "Wooow" - nyújtózik kedvesen Wilson és Lasseterre sandít, ideje lelépni.

Lightning McQueen hangja búcsúzik, többet nem is látjuk, csak másnap, nagyon messziről, a Spanyol Nagydíjon, negyedórával a futam indítása előtt. Wilson Verdák-dzsekiben és mélyen a szemébe húzott sapkában álldogál Lasseter oldalán a forró aszfalton, Schumacher autója mellett. A hiperaktív Lasseter mellett kicsit elveszettnek tűnik, gyámoltalanul ácsorog az izgatott tömeg közepén, zsebredugott kézzel hagyja egy darabig, hogy fotózzák. Aztán mindenki leseper a pályáról, mert eljön a perc, amikor felvisítanak a motorok, olvadtra égnek a gumik, és szétszakad a dobhártyánk. Wow.