Vágólapra másolva!
Az OSA Archívum szervezésében október 4-én, 11-én és 19-én három, a rendszerváltást megelőzően készült, a középkorban játszódó közép-kelet-európai film vetítésére kerül sor. Egy cseh, egy szovjet és egy bolgár alkotást tekinthet meg a közönség - teljesen ingyen.
Vágólapra másolva!

Október 4., szerda 18.00
Méhek Völgye (Csehszlovákia, 1967, 97 perc, cseh nyelven, angol felirattal)
Rendező: Frantisek Vlácil

Ebben a lenyűgöző történelmi drámában felfedezhetjük a rendezőnek, Frantisek Vlácilnak az 1960-as cseh újhullám egyik alapítójának elkötelezettségét a "tiszta film" eszméje mellett. A filmben Lord Vlkov fiát, Ondrejt 12 évesen elküldik tanulni a teuton lovagok rendjébe. Barátságot köt a rend egy tagjával, Arminnal, aki vezetője lesz istenkeresésében. Miután találkozik egy másik, menekülőfélben lévő rendtársával, Rotgierrel, Andrej hite megrendül, s a rendből hazamenekül gyermekkori otthonába. Apját holtan találja, földjeiket műveletlenül, embereiket pedig reményvesztetten. Ondrej vigaszt és erőt merít apja özvegyétől, de mihelyst örömet és bőséget teremt birtokán és élete új értelmet nyer, Armin rátalál és szembesíti régi életével. A Méhek Völgye egy férfi szívszaggató története, aki istenhite és boldogság utáni vágya között őrlődik.


Október 11., szerda 18.00
A Suram erőd legendája (szovjet, 1984, 82 perc, grúz és orosz nyelven, angol felirattal)
Rendező: Szergej Paradzsanov

Közel 15 évvel azután, hogy remekművét, A gránátalma színé-t leforgatta, majd koholt vádak alapján éveket töltött börtönben és munkatáborokban, Paradzsanov végül a Suram erőd legendájával tért vissza a filmvilágba. Első két filmjét Ukrajnában és Örményországban forgatta, ennek a filmnek pedig a Grúzia Film lett a forgalmazója. A cselekmény a középkori Grúziában játszódik, s egy régi grúz legendán alapul. Az utolsó fal mindig leomlik a Suram erődben, bármivel is próbálkoznak az építők. Egy szerelme által eltaszított nő azt a jóslatot mondja, hogy az egyetlen megoldás az erőd körüli fal befejezésére, ha belefalaznak egy férfit. A hercegnek, aki elhagyta őt, azt tanácsolja, hogy áldozza fel saját fiát a Suram erőd védelme érdekében. Paradzsanov sajátos lírai nyelvezetet használ, létrehozva a középkori Kaukázus vizuálisan és kulturálisan eklektikus univerzumát, szabadon kombinálva össze nem illő elemeket. Célja nem a történeti hűség rekonstruálása, hanem egy új világ megteremtése a költészet erejével.


Október 19., csütörtök 18.00
Anno Domini 681: A Kán dicsősége (bolgár, 1981, 90 perc, angol nyelven, bolgár felirattal)
Rendező: Ljudmil Sztaikov

Krisztus után 651-ben meghalt Kubrat Kán és a kazárok még erőteljesebb támadásokat intéztek Nagy-Bulgária ellen. A Kán öt fia felosztotta a bolgár törzset és mindegyikük keresett egy új földterületet, ahol békében élhet népével. Asparuk Kán, a legfiatalabb fiú nyugatra ment és egy évekig tartó, sok nehézséggel tarkított utazás után dél felé vette az irányt, átkelve a Dunán Mőziába. 680-81-ben, szövetségben a szlávokkal hihetetlen győzelmeket aratott a római légiók felett, arra kényszerítve a Bizánci Birodalmat, hogy elismerje a az új bolgár állam megalakulását. Az Asparuk Kán című filmet Bulgária megalapításának 1300. évfordulójára készítették. A vágott változat az eredeti, majdnem 6 órás, háromrészes művet rövidítette le közel 95 percre. Egy pazarul fotografált, 50 000 statisztával forgatott film, mely elmeséli ezeket az eseményeket: a vándorlást az ázsiai sztyeppéken, Nagy-Bulgária elestét, Asparuk kalandos nyugati vándorlását és a bizánci erőkkel vívott döntő ütközeteket.

A vetítések helyszíne:
OSA Archívum - Centrális Galéria
Budapest V., Arany János utca 32.
A belépés díjtalan.

(Forrás: OSA)

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!