Kibírható lesz a konvergenciaprogram

Az Európai Unió vezetői és a piaci szereplők elfogadják, a társadalom pedig kibírja a pénteken kiszivárgott konvergenciaprogramot - mondta az [origo]-nak Hegedűs Miklós, a GKI ügyvezető igazgatója.

Hitelesnek és megvalósíthatónak tartja a kiszivárgott konvergenciaprogramot Hegedűs Miklós, a GKI ügyvezető igazgatója. Szerinte a nyilvánosságra került elképzeléseket az Európai Unió vezetői és a piaci szereplők is elfogadják, a társadalom pedig könnyebben elviseli, mint korábban a Bokros-csomagot.

A gazdasági szakember szerint egyedül az veszélyeztetheti a tervek megvalósulását, ha a kormánypártok a 2010-es választási győzelem érdekében "felpuhítják" azokat. Ezt azonban a piaci szereplők várhatóan nem engedik majd meg a kutató álláspontja szerint.

Hegedűs Miklós a nyilvánosságra hozott számok közül, egyedül a bruttó hazai termék (GDP)70 százalékánál is nagyobb államadósságról szólót tartja meglepőnek. Eddig ugyanis 60 százalék körüli méretékről szóltak a hírek. A kutató szerint ez úgy lehetséges, hogy a konvergenciaprogram adataiba olyan tételeket is beleszámoltak, amelyeket korábban nem.

A GKI ügyvezető igazgatója úgy véli, sokaknak túlzott hiánycsökkentési elvárásai vannak az államháztartással szemben. Szerinte az oktatás, az egészségügy és az államigazgatás kiadásai nem csökkenthetők jelentős mértékben, még e rendszerek sokkal hatékonyabbá tétele esetén sem.

Hegedűs Miklós a nehézségek ellenére megvalósíthatónak tartja az államháztartás hiányának 2008-ban a bruttó hazai termék 4,3; 2009-ben pedig 3,2 százalékra való csökkentését. Véleményét azzal is indokolta, hogy az államháztartás idei folyó kiadásokból képződő hiányát 8,5 százalék körülinek tartja, és szerinte egyedi tételek növelik majd ezt az adatot 10 százalék körülire.

A gazdaságkutató úgy véli, a programot az Európai Unió vezetői is elfogadják majd, a tőkepiac szereplői pedig már el is fogadták. Szerinte a piaci szereplők továbbra sem teljesen biztosak a kormány eltökéltségében, ezért a legkisebb bizonytalankodásra negatívan reagálhatnak.

Hegedűs Miklós szerint a társadalom - annak ellenére, hogy nem tetszik majd neki a megszorításokkal járó egyensúlyteremtés - ki fogja bírni azt. A kutató úgy véli, az intézkedések következtében jövőre kialakuló 4 százalék körüli reálbércsökkenés egyrészt fele akkora sem, mint amekkora a Bokros-csomag bevezetésekor fellépett, másrészt a reálbér 4 év alatt történt mintegy 35 százalékos növekedését követi.

Péntek reggel kiszivárgott a kormány konvergenciaprogramjának a tervezete. A programban nem szerepel céldátum az euró bevezetésére, ám az adatok alapján az ország gazdasága 2010-ben felel meg az ehhez szükséges elvárásoknak.

A nyilvánosságra került elképzelések szerint a kiadások a korábbi terveknek megfelelően alakulnak, az addigra felbruttósított nyugdíjak viszont 2013-tól adókötelesek lesznek. A kiszivárgott információk hatására jelentős mértékben gyengült a forint péntek reggel.

Nem lesz euróbevezetés 2011 előtt - vonható le a következtetés a kormány konvergenciaprogram-tervezete alapján. A nyilvánossságra került adatok szerint 2008-ra az államháztartás GDP-arányos hiánya az uniós módszertan szerint 4,3 százalék lehet, míg a bruttó adósságállomány elérheti a 72,2 százalékot (a vonatkozó maastrichti kritériumok 3 százalékos, illetve 60 százalékos szintet írnak elő). Egy évvel később a hiányt a GDP3,2 százalékára tervezik, a hiány pedig a GDP 70 százaléka körül alakul majd.

Mivel az euró bevezetése előtt legalább két évet el kell tölteni a kritériumok teljesítését előíró ERM-II. árfolyamrendszerben, a program a 2010-es céldátum de facto feladását jelenti. A kormány a tervek szerint augusztus 31-én fogadja el a programot, amelyet legkésőbb másnap be kell nyújtania az EB-nek.

A hírre a forint pénteken reggel jelentős gyengülésbe kezdett a bankközi devizapiacon. Az eurót nem sokkal 9 óra után 277,70/90 forinton jegyezték, szemben a csütörtök délutáni 273,85/90 forintos árfolyammal.

A programtervezetet rendkívül negatívan fogadta a piac - mondták el devizapiaci kereskedők. A dokumentum alapján 2014 előtt nem valószínű az euró bevezetése, ráadásul a tervezetben szereplő makrogazdasági célkitűzések nincsenek összhangban a következő három évre vonatkozó korábban publikált számokkal. Ezért akár komoly forintgyengülés is jöhet az év végéig, ami megerősíti pár napja írt cikkünket, hogy sokáig sérülékeny marad a forint, illetve a meghatározó a konvergenciaprogram fogadtatása lesz az árfolyamra.

A forint gyengült a kiszivárgott információk hatására

A munkaanyag a Magyarországon működő vállalkozások számára kedvezőtlen környezetet fest fel a következő néhány évre. A PM előrejelzése szerint jövőre az egy keresőre jutó reálbér mintegy 4 százalékkal csökken, míg a háztartások fogyasztása 0-1 százalékkal eshet vissza. Az egyik legjelentősebb kereslet-visszafogó hatású intézkedés a 15 százalékos áfakulcs 20 százalékosra emelése.

Az áremelkedést azonban valamelyest ellensúlyozhatja az élelmiszerek esetében az éleződő kereskedelmi verseny. A hatósági áras szolgáltatásoknál, így a villamos energiánál és a földgáznál az ártámogatási rendszer felülvizsgálata miatt ugyanakkor jelentős áremelkedés várható.

A belföldi kereslet visszaesése miatt a növekedés fő húzóerejét a pénzügyi tárca szerint az export bővülése jelentheti. Ezért fontos lehet, hogy a magyar gazdaság legfontosabb exportpiacai 2006-ban jelentősebb mértékben, majd 2007 és 2009 között közepes dinamikával növekedhetnek - a program szerint főleg az újonnan csatlakozottakra számíthatnak a magyar cégek.

A csökkenő fogyasztás és az import növekedési dinamikájának mérséklődése összességében pozitívan hat a külkereskedelmi mérlegre, amelynek hiánya így a 2004-es GDP-arányos 5 százalékról 2009-re 2 százalékra csökkenhet a kormány számításai szerint.

A vállalati szektor számára kedvezőtlenül alakulhatnak a beruházások feltételei is. Az adóterhelés növekedése, különösen a társasági adónál és különadónál szembeötlő: a 2006-os GDP-arányos 2,2 százalék 2007-re 2,8 százalékra nő, és az evakulcs emelése is 2 tized százalékpontos többletterhet jelent.

Tovább ronthatják a befektetési kedvet az energiahordozók várhatóan magas ára, de a beruházási hajlandóság csökkentését a kormány hitelprogramokkal próbálja ellensúlyozni. A cégek költségeit növeli, hogy nem csökken a korábbi terveknek megfelelően a munkáltatói tb-járulék, de az aktivitási ráta és a munkanélküliségi ráta egyaránt 2 tized százalékpontos jövő évi emelkedése hozzájárulhat a bérköltségek féken tartásához.

Euró 2011, ..12, ..13, ..14?

Az államháztartási kiadások tekintetében a program megismétli a már korábban bejelentett kiigazítási intézkedéseket. Csökkenti ugyanakkor a pénzügyi kormányzat mozgásterét, hogy a MÁV "kistafírozásra" szorul, nem is kicsire: a vasúttársaság kétszer juthat tőkéhez, esetenként mintegy 80 milliárd forint értékben. A BKV pedig 2007 és 2009 között évi 35 milliárd forint segítséget kaphat.

Az anyag tényként kezeli, hogy 2008-tól bevezetik az ingatlanadót, pontos bevételi terv még nincs, de a hiánycélok biztonsági tartalékaként a kormány nagyon is számít az új adónemre. Az igazi feketeleves ugyanakkor az anyag közepén van elrejtve: a jelenleg adómentes nyugdíjak 2013-tól - felbruttósítva - adókötelesek lesznek.

Különösen a már említett áremelések fényében jelentős eltérést mutat néhány elemzői várakozástól a kormány jövő évi átlagos inflációra vonatkozó prognózisa. A PM szerint a "megerősödő hitelességű" kormányzati politika és a termelékenységgel összhangban álló bérnövekedés nyomán az inflációs várakozások "moderáltak" maradnak. Az 5,5 százalékos optimista kormányzati változattal szemben Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. közgazdásza 6,7-7 százalékos fogyasztóiár-emelkedéssel számol, míg a CIB-nél 6 százalék körüli adatot várnak. Bebesy Dániel, a CIB elemzője szerint az infláció 7 százalékon tetőzhet jövő nyár elején, ami után elindulhat az egyszeri hatások kiesésével a csökkenés. Korántsem vehető ugyanakkor biztosra, hogy egy év alatt helyreáll a "rend", azaz a középtávú prognózisnak megfelelő 3 százalékos érték.

Az elemzői várakozások egyértelműen egybecsengenek az euróbevezetés elhalasztására utaló kormányzati előrejelzésekkel: a Reuters legutóbbi felmérése alapján 2012 előtt senki sem számít az eurózónához való csatlakozásra, de a legtöbben - köztük Török és Bebesy is - 2013-at vagy 2014-et valószínűsítették. A CIB közgazdásza szerint a korábbi és jelenlegi csatlakozásra készülő országok példái alapján technikailag Magyarországon is megoldható lenne az erőltetett ütemű deficit- és adósságcsökkentés, a 2010-es választási év miatt ugyanakkor ennek a tényleges valószínűsége csekély.

Barcza György, az ING Bank elemzője úgy vélte, nem biztos, hogy hiba volt kihagyni a tervezetből a csatlakozás konkrét céldátumát és inkább az oda vezető út részleteit meghatározni. Hozzátette: az euróbevezetés dátumának meghatározása azonban korlátot szabhatna a következő választási kampány ígérgetéseinek. Az ING Bank elemzője szerint a tervezet alapján az látszik, hogy a kormány a radikális helyett ismét a mérsékelt átalakítást választotta. Ezzel elősegítheti ugyan a 2010-es országgyűlési választásokon való győzelmet, ugyanakkor veszélybe sodorja a gazdaság hosszú távú felzárkózását, és azt kockáztatja, hogy Magyarország lemarad a régió többi országához képest.

Nyeste Orsolya, az Erste Befektetési Bank elemzője szerint a következő két évre reális mutatókat közöl a tervezet, középtávon azonban homályba vesznek a részletek, ami további bizonytalanságot okoz.

Hegedűs Csaba, az Inter-Európa Bank elemzője szerint azzal, hogy kiszivárogtatták ezt a tervezetet, a kormányzat a piacot kívánta tesztelni. A gazdasági növekedés drasztikus csökkenésével, 2008-ig növekvő államadóssággal, valamint a reálbér és a lakossági fogyasztás csökkenésével számol a kormány a konvergenciatervben.