Az árvizek kialakulásánál a vízgyűjtőre lehullott csapadék mennyisége és intenzitása mellett döntő szerepe van a talaj vízzel való telítettségének. Egy hosszabb száraz időszak után különösen az erdők talaja nagy mennyiségű vizet képes magába szívni. Ekkor még egy jelentős, akár több napos eső is csak kisebb vízszintemelkedéssel járhat. Amikor azonban a talaj telített, akkor szinte a teljes lehulló mennyiség lefolyásra kerül. Igazából a nagyobb vízgyűjtőkön az árvizek akkor indulnak el, amikor a talaj telítetté válása után egy legalább közepes csapadék hullik. Ha ilyenkor intenzív esőzés kezdődik, akkor jelentős, katasztrófa-veszélyt magába rejtő áradás is létrejöhet.
Az elmúlt, hosszú ideje szakaszosan csapadékos időszak után a Duna és a Tisza vízgyűjtőjén ha nem is mindenütt telített a talaj, de a telítettségi szint közelében van. Kevés csapadék elég lehet a teljes telítettséghez, amely után már az árhullám megindulásának is nagy az esélye. A patakokon, kisebb folyókon ekkor egy helyi zivatar is képes arra, hogy az adott vízfolyást kiléptesse a medréből. A Duna és a Tisza esetében a veszély akkor jelentkezik, amikor egyidejűleg a vízgyűjtő jelentős részén indulnak el a mellékfolyókon az árhullámok, melyek egyesülve a nagyobb folyókon jelentős vízszint-növekedést eredményeznek.
Már a szerdai csapadék is erősen megterheli a Tisza vízgyűjtőjét, csütörtök-pénteken pedig a Duna vízgyűjtőjén, majd ismét a Tiszáén várható nagy térségre kiterjedő esőzés. Sajnos egyre növekszik a zöldár veszélye. Egyelőre szerencsére a közepes árhullámoknak van nagyobb esélye, reméljük, rendkívüli csapadék nem érkezik.