Szaporodnak a szélsőséges időjárási események, egyre fenyegetőbb problémák jelentkeznek a globális felmelegedéssel összekapcsolódóan. Ennek egyik legsajnálatosabb, emberéleteket követelő, hatalmas károkat okozó megnyilvánulása volt az augusztus 20-i budapesti tűzijáték idején kitört példátlan vihar.
Ez még inkább ráirányította a figyelmet a globális felmelegedéshez kapcsolódó klímaváltozás kérdéskörére, ugyanis ennek egyik fontos következménye a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoribbá, hevesebbé válása. Jól bizonyítja annak a véleménynek a megalapozottságát, mely szerint a klímaváltozás az emberiség eddigi legnagyobb kockázata.
A globális probléma hazai kezelésének tudományos megalapozását a Magyar Tudományos Akadémia és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2003. júniusában indított 3 éves VAHAVA kutatási projektje végezte. Ennek összefoglaló anyaga egy átfogó társadalmi vita után született meg. A vitában időjárási rovatunk és mindenekelőtt kedves olvasóink is alaposan kivették a részüket. Nagy számú hozzászólás és még több szavazat érkezett, melyeket a VAHAVA Tudományos Tanácsa részére továbbítottunk, illetve akadémiai poszterben és publikációban feldolgoztunk. Ebben vizsgáltuk a klímatudatos gondolkodás hazai helyzetét.
A VAHAVA projekt célul tűzte ki a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia kidolgozását, ami 20-25 éves távlatra meghatározná nemzeti klímapolitikánkat, összefüggésben a nemzetközi kötelezettségekkel.
A Stratégia tervezete nyilvános, és egy 2006. november 30-ig tartó széleskörű társadalmi vita alapját képezi. A nyilvánosságra hozatal eredeti időpontja 2006. szeptember 15. lett volna, de a rendkívüli időjárás arra késztette a Tudományos Tanácsot, hogy a tervezet azonnal kerüljön közzétételre.