Tönk szélén táncol a rákcentrum

Az ellátási rendszert átszervezték, az érte járó támogatásokat azonban nem osztották újra  - ez okozza a daganatos betegek ellátásának zavarait az érintettek szerint.  Az [origo] által megkérdezett onkológiai centrumok komoly anyagi gondokkal küzdenek, de egyelőre még tudják kezelni betegeiket. Míg az Egészségügyi Minisztérium a betegek panaszait egyesével vizsgálná, az Országos Onkológiai Intézet szerint az ellátási rendszer rendbetételéhez az egészségbiztosító fellépésére van szükség. 

A támogatás elosztását hibáztatják

A daganatos betegek érdekvédelmi szervezetei már július elején felhívták a figyelmet arra, hogy az onkológiai ellátás ellehetetlenülhet, mivel a rendszert tavaly decemberben átalakították, a gyógyintézmények által elvégezhető kezeléseket pedig a tavalyi teljesítmény 95 százalékra korlátozták. Azóta több kórházról is kiderült, hogy a változások miatt komoly anyagi problémái vannak, miközben a rákos betegek panaszai is fórumot kaptak.

Az Egészségügyi Minisztérium által a betegek panaszainak fogadására és kivizsgálására kedden létrehozott zöldszámot a sajtóosztály tájékoztatása szerint az első két napon már közel 300-an keresték, és bár a hívók többsége más egészségügyi problémában kért segítséget, így is 40 panasz érkezett a nem megfelelő onkológiai ellátással kapcsolatban. A minisztérium ezeket az eseteket egyesével akarja megvizsgálni, az [origo] által megkérdezett onkológiai intézetek szerint azonban egyedi eseteknél többről van szó.

A beteg jött, a pénz maradt

Barna Zsolt, az Országos Onkológiai Intézet gazdasági igazgatója szerint a daganatos betegek ellátásában keletkező gondokat az okozza, hogy az ellátás centralizálásával párhuzamosan nem csoportosították át kellő mértékben a forrásokat is. Azok a kórházak ugyanis, amelyek tavaly decembertől nem gyógyíthatnak daganatos betegeket, az értük az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól korábban kapott támogatásért idén másfajta betegellátást végezhetnek.

A fekvőbeteg-ellátásban ugyanis a kezelések után a kórházak úgynevezett súlyszám alapján kapják a támogatást. Jelenleg egy súlyszám alapértéke 136 000 forint. Ezt a kezelés típusától függően különböző szorzókkal növelik, mivel egy komolyabb műtét természetesen többe kerül, mint egy gyorsan gyógyuló betegség kezelése. A súlyszámokat az egészségbiztosító egy évre előre elosztja az intézmények között, vagyis minden kórház számára előre meg van határozva, hogy összesen hány kezelés elvégzésére van lehetősége, hány kezelést finanszíroz számára az OEP az adott évben.

Az onkológiai ellátás központosításával az így több beteget fogadó centrumok természetesen kaptak plusz súlyszámot, de az Országos Onkológiai Intézet gazdasági igazgatója szerint nem annyit, amennyire szükség lett volna. Közben pedig sok kórház, amelytől a daganatos betegek kezelésének jogát elvették, megtarthatta az értük járó súlyszámot, és azt más tevékenységgel töltötte ki. Így a korábban daganatos betegekre fordított pénzből idén egyes onkológiai osztály nélkül maradt intézmények akár lábtörést vagy tüdőgyulladást is kezelhetnek.

Barna Zsolt szerint a súlyszámokat nagyon nehéz előre elosztani, ezért fontos lenne, hogy a valós teljesítések fényében év közben is lehessen korrigálni őket, most azonban erre nincs mód. A rendszer ráadásul azért is problematikus szerinte, mert a kórházaknak érdeke a megmaradó súlyszámokat mással kitölteni, hiszen úgy több pénzt kapnak az egészségbiztosítótól. "Ez az a hiány, ami miatt mi nem tudunk ellátni elég beteget" - mutatott rá a gazdasági igazgató, hozzátéve, hogy a megoldás egyértelműen az lenne, ha a daganatos betegeket már nem kezelő kórházaktól elvennék a náluk hagyott súlyszámokat, majd a jelenlegi rákcentrumok között újraosztanák azokat.

Barna Zsolt az [origo]-nak azt is elmondta, hogy erre az OEP korábbi főigazgatójától már kaptak ígéretet, az újraosztás pedig folyamatban van. Kérdésünkre az Egészségügyi Minisztérium sajtóosztályán is megerősítették, hogy a felülvizsgálatot az OEP elkezdte. Barna Zsolt szerint ez számukra azért sürgető, mert amennyiben a közeljövőben nem kapnak 2000-2500 súlyszámot, az Országos Onkológiai Intézet akár csődbe is mehet. "Jelen pillanatban el tudjuk látni a betegeket, de már nem tartunk ki az év végéig" - mondta.

A klinika visszavág a miniszternek

A finanszírozási gondot tetézi az is, hogy az OEP által korábban külön, a kórházak költségvetésétől teljesen elválasztott keretből fizetett drága gyógyszerek költségeit tavaly decemberben bevonták a kórházak költségvetésébe. Így azokat az egészségügyi intézmények most saját maguk vásárolják, az egészségbiztosító pedig ellentételezésként az ellátásért adott súlyszámok szorzóinak emelésével növeli a kórházak bevételét. Így viszont a gyógyszerköltségek beépültek a Barna Zsolt szerint jelenleg igazságtalanul elosztott forrásokba. Eközben a gazdasági igazgató szerint a kórházak a gyógyszerárat kiváltó súlyszám-ellentételezés nagyságát is keveslik.

Barna Zsolt azt is hangsúlyozta, hogy a tavaly decemberben bevezetett 95 százalékos teljesítményvolumen-korlátozás, vagyis a maximálisan elvégezhető támogatott kezelések számának csökkentése nem pusztán 5 százalékkal kevesebb pénzt jelent. Teljesítménykorlát ugyanis korábban is volt, de túllépésekor az OEP csak fokozatosan csökkentette a finanszírozást: az előre meghatározott keret 5 százalékos túllépésnél még a kezelés alapdíjának 60 százalékát, a következő 5 százaléknál az alapdíj 30 százalékát, efölött pedig 10 százalékát térítették meg.

Július elsejétől ez az úgynevezett degresszív finanszírozás teljesen megszűnt, a tavalyi teljesítés 95 százalékának meghaladása után az egészségbiztosító már egy fillért sem fizet, pedig ebben a költségben idén már a gyógyszerek ára is benne van. Barna Zsolt ennek ellenére optimista: szerinte a kezelések várakozási ideje csak ideiglenesen nyúlik meg, mert reményeik szerint a finanszírozásban eddig vitatott kérések és kérdések a javukra dőlnek el.

"Gyógyszer nélkül nem tudunk kezelni sem"

Bár anyagi gondjai nem csak az Országos Onkológiai Intézetnek vannak, Molnár Lajos egészségügyi miniszter keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, mindössze egyetlen esetről van tudomása, ahol finanszírozási gondokra hivatkozva nem vállalták egy beteg kezelését. Az érintett intézmény a Semmelweis Egyetem Radiológiai és Onkoterápiás Klinikája, ahol az egyetem rektora, Tulassay Tivadar korábban levélben arról tájékoztatta egy kezelésre jelentkező betegét, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozásának hiányában nem tudják ellátni.

A miniszter ezt érthetetlennek nevezte, mivel szerinte az orvostudományi egyetem évi 840 millió forint pluszforrást kapott, amiből a kezelést ki lehetett volna fizetni, ráadásul a rektor nem is fordult segítségért az OEP-hez vagy a minisztériumhoz. Megpróbáltuk az ügyben elérni Tulassay Tivadart is, de a titkárságán azt a tájékoztatást kaptuk, hogy jelenleg szabadságát tölti.

Dr. Torgyík László, az egyetem onkoterápiás klinikájának egyik onkológusa ugyanakkor az [origo]-nak elmondta, hogy az intézmény gyógyszervásárlásra fordítható kerete jelenleg mínusz 100 millió forintnál tart, ezért nagy költségű új betegek felvételéhez az egyetem gazdasági vezetésének külön engedélyére van szükség. Az orvos hozzátette, hogy a korábban megkezdett kezelések zavartalanul folynak, várólista pedig egyelőre nincs a kórházban, ugyanakkor az érintett beteg kezelése évi 7 millió forint lett volna.

Az egyetem csütörtökön közleményben tudatta, hogy az OEP végül biztosított többletforrást a beteg ellátására, de erről csak szerdán, hat nappal a rektor levele után tájékoztatták az intézményt. A közleményből az is kiderült, hogy a SOTE erre az évre a különkeretes gyógyszer finanszírozás kompenzálásához összesen 411 millió forintot kapott, ebből azonban a megnövekedett betegforgalom és az új, OEP által nem támogatott gyógyszerek felhasználása miatt már több mint 335 milliót elköltöttek, jóval túllépve az időarányos keretet. Ezért az orvostudományi egyetem szerint "az onkológiai ellátásban a várólisták kialakítása elkerülhetetlen".

"Nincs várólista, de ha nem tudunk gyógyszert venni, akkor nem tudunk kezelni sem" - mondta Torgyík, aki szerint az intézményben még nem volt tömeges betegelutasítás, de csak azért, mert az utóbbi egy hónapban nem is jelentkezett olyan új beteg, akinek magas költségű kezelésre lett volna szüksége. Az orvos úgy vélte, új jelentkezők esetén ismét a gazdasági vezetés kezében van a döntés, ha pedig az negatív, úgy a betegeket más rákcentrumba lehet irányítani.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy minden korlátozás csúszáshoz vezet, a csúszás pedig a beteg esélyeit rontja. Minden daganatos beteg esetében van ugyanis egy optimális idő, amikor a kezelését el kell kezdeni, ezért Torgyík szerint egy ilyen betegségben egyszerűen nem lehetne teljesítményvolumen-korlátot alkalmazni. "Az egész helyzet úgy, ahogy van, borzasztó, mind a betegek, mind az orvosok számára" - mondta.