"Ha hallod a bombát, életben maradtál"

A libanoniak szerint az izraeliek csúcstechnológiával támadnak, ezért a bombáknak hangjuk sincs, ha pedig mégis hallják a becsapódást, akkor örülnek, hogy nem őket érte találat. Az izraeliek viszont a katyusák rettentő hangja elől menekülnek az ország középső és déli részébe, ahol nyoma sincs az északon dúló harcoknak. Helyiek és kint tartózkodók nyilatkoztak az [origo]-nak arról, hogyan változtak meg a mindennapok az izraeli-libanoni konfliktus kirobbanása óta.

Idegen családok fogadják be az északiakat

"A bombák hangja és az állandó rohanás az óvóhelyre, ez a legrosszabb" - mondta az [origo]-nak Rabi Bader, a kedden Budapestre érkezett izraeli csoport egyik tagja. A drúz fiatalember az izaeli-libanoni határ közvetlen közelében lévő faluban él, ahová eddig nyolcvan bomba csapódott be. A családja egyik tagját sérülés érte a rakétatámadások során, az unokatestvére sebesült meg, szerencsére nem életveszélyesen.

A negyven fiatalból álló izraeli csoport kedden érkezett Budapestre, hogy egy hetet töltsenek Magyarországon. A szervezők célja, hogy a fiatalok egy rövid időre kiszabaduljanak az otthoni háborús helyzetből. A harcok által sújtott településeken örömmel fogadták ezt a kezdeményezést, a programra többen jelentkeznek, mint amennyi gyerek utaztatására lehetőség van - tudtuk meg az izraeli nagykövetségtől.

Az általunk megkérdezett drúz fiatalember is örült, hogy itt lehet, bár hozzátette, aggódik az otthon hagyott családjáért. "Mindennap nem tudok beszélni velük, azt se tudom, hogy a bunkerben vannak, vagy a lakásban. Vagy nem csapódott-e be éppen egy rakéta" - mondta az angolul jól beszélő Rabi Bader. A magyarországi egy hetes vakációról pedig így vélekedett: "Nem csak aludni és pihenni jöttem ide, hanem képviselni a drúz közösséget".

A harcokban veszélyeztetett észak-izraeli települések lakói közül sokan elhagyták otthonaikat és az ország középső, vagy déli részén kerestek menedéket rokonoknál, ismerősöknél. Akinek nincs hová mennie, idegen családoknál húzhatja meg magát. "A televízióban hirdetnek egy telefonszámot, ahol jelentkezni lehet, sokan befogadnak északról menekülőket" - mondta az [origo]-nak egy Izraelben élő magyar származású fiatalember, aki tel-avivi rokonokhoz menekült az észak-izraeli Karmielből.

"Hirtelen jöttünk el, rögtön az első napon, amikor a várost rakétákkal kezdték lőni. Csak két-három pólót, nadrágot hoztunk magunkkal. Azóta nem tudjuk, milyen állapotok várnak otthon, lehetséges, hogy betörtek a ház ablakai, mert pont előtte csapódott be egy rakéta" - mondta az Izraelben élő fiatalember.

A veszélyben lévő településeken a munkahelyek bezártak, az otthonaikat elhagyó izraeliek vagy a munkahelyük másik telephelyén vállalnak munkát, vagy ideiglenesen nem dolgoznak. "Ez idő alatt nem rúghatnak ki és valamennyi fizetést is kapunk" - mondta a fiatalember, aki nem dolgozik mióta el kellett hagyni otthonát.

Tel-Avivban minden a régi menetében zajlik, nyoma sincs az ország északi részén dúló harcoknak. "Az ország középső és déli része, mintha egy külön buborék lenne" - mondta a karmieli fiatalember. "Könnyű viszont megismerni, ki jött északról; mindannyian megrémülnek egy ajtó vagy egy kuka fedelének a becsapódásától" - tette hozzá.

A csúcstechnológiának hangja sincs

"Csúcstechnológiával támadnak, úgyhogy még a hangját sem halljuk. Vagy ha mégis halljuk, akkor megnyugodhatunk, hogy nem minket találtak el" - mondta az [origo]-nak telefonon nyilatkozva a libanoni Dzsalal Haddad, aki Bejrút egyik elővárosában, Dzsamhurban lakik.

Dzsalal két héten keresztül élt házuk - még a polgárháború idején épített - óvóhelyén, miután a közeli laktanyát lebombázta Izrael. A 22 éves mérnökhallgató alig tud kimozdulni otthonról. A fiatalember azonban azt állítja, nincs benne félelem. Elmondása szerint már kezdenek hozzászokni a helyzethez, szerinte ezt jelzi azt is, hogy már kinyitott néhány éjszakai klub is.

A libanoni fiatal nem szimpatizál a Hezbollahhal, de Izraelt sem érti, például, hogy milyen megfontolásból támadnak civil célpontokat, miért bombáznak le keresztény környéket, ha a síita Hezbollahhal küzdenek. Mert, mint mondta, azt megérti, hogy a Hezbollah a rakétatámadások, meg a fegyvercsempészet miatt célpont, de azt nem érti, hogy miért bombázták le a bejrúti nemzetközi repülőteret.

"A bombákban az a legrosszabb, hogy csak a becsapódáskor van hangjuk, amikor felrobbannak, előtte semmi süvítés, csak néma csend. Aztán mint a mennykőcsapás" - számolt be az [origo]-nak a libanoni fővárosban tartózkodó Banai Tibor Péter kint forgató dokumentumfilmes. Az izraeli légierő Bejrútot szinte mindennap bombázza, a Hezbollah központjára, a "Négyzetre" már többször is megsemmisítő csapást mértek, a valaha ott állt épület teljesen összeomlott.

"Ugyanazt csinálják velünk a zsidók, mint amit a németek csináltak velük a második világháborúban"- mondta keserűen egy libanoni fiatalember a Bejrútban tartózkodó magyar dokumentumfilmesnek. Aztán azt is hozzátette: "Tudja-, hogy hívják itt az izraeli miniszterelnököt? Adolf Olmertnek."

Vasárnap hajnalban a Hezbollah minden eddiginél hevesebb rakétatámadást intézett Észak-Izrael ellen. A bejrútiak tudták, a válasz nem sokáig várat magára. A tévé mutatta, hogy izraeli gyerekek üzeneteket festettek az izraeli bombák oldalára: "Izraeli gyerekektől a libanoni gyerekeknek."

Egy hónapja tart a fegyveres konfliktus

Ezen a héten lesz egy hónapja, hogy Izrael megindította légi, majd szárazföldi hadműveleteit Libanon ellen. A hadműveleteket a libanoni síita szervezet, a Hezbollah július 12-i akciója váltotta ki, amikor egy rajtaütésben három izraeli katonát megöltek, és kettőt elraboltak. Izrael Libanont tette felelőssé a Hezbollah akcióiért, mivel egy 2004-es ENSZ-határozat értelmében, le kellett volna szerelnie a militánsokat, és a libanoni hadseregnek kellett volna átvenni Dél-Libanon ellenőrzését. Bejrút azonban azzal védekezik, hogy nincs hatalma a Hezbollah felett, amelynek semlegesítése komoly belső konfliktust gerjesztett volna az országban.

Az izraeli légierő elsősorban dél-libanoni és dél-bejrúti célpontokat támad, de a harcok első napjaiban szisztematikusan támadta az utakat és a határátkelőket. Előfordul ugyanakkor, hogy más terüleken is lecsap, ahol Hezbollah-rejtekhelyeket sejt. A légi csapások gyakran ártatlanok életét is követelik. Legutóbb 13 falusi vesztette életét a határhoz közeli Gázijében, akik éppen egy előző légicsapás áldozatait gyászolták.

A Hezbollah az izraeli akciókra válaszul rakétákkal támadja a határhoz közelebb eső izraeli városokat. A pontatlan katyusák - ha elérik célpontjukat - gyakran ártatlan emberek életét oltják ki. A legtöbbet támadott települést - Kirjat Smonát - átmenetileg teljesen kiürítették az izraeli hatóságok.

Libanonban ugyanakkor sokan rekedtek a harcok által leginkább sújtott déli területeken. Elmenni nem tudnak, és a segélyszállítmányok sem érik el őket, mivel Izrael - mint kedden szórólapokon közzétette - minden mozgó járművet kilő a térségben. Az ENSZ ezért kedden le is állította a segélyeket szállító konvojait.

A harcoktól így elsősorban a polgári lakosság szenved. A konfliktus kezdete óta, különböző becslések szerint Libanonban 500-1000 civil halt meg, és körülbelül 800 ezren hagyták el a tűzvonalban fekvő otthonaikat. A becslések száz és kétszáz közé teszik az eltűntek, a romok alatt maradt áldozatok számát.

Izraelben közel negyven civil halt meg a Hezbollah rakétáitól, és csaknem hatvanan szenvedtek komolyabb sebesüléseket. Körülbelül 300 ezer ember menekült el a katyusáktól veszélyeztett ottonából. Izrael 57 katonát vesztett eddig a harcokban, míg a Hezbollahnak - az izraeli hadsereg adatai szerint - 300 gerillája veszett oda, jóllehet a szervezet eddig hivatalosan csak 49 emberének halálát ismerte el.

A harcok megszüntetésére számos vezető politikus, jelentős személyiség is felszólította a feleket, ám eddig senki sem állt elő mindenki számára elfogadható megoldási javaslattal. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában hetek óta vitatkoznak egy, a harcok felfüggesztésére vonatkozó határozatról, ám hiába született végül a hétvégén megegyezés - az USA és Franciaország között - a határozat szövegezéséről, Libanon már jelezte, hogy nem áll szándékában elfogadni azt. Többek között azt szeretnék elérni, hogy a BT írja elő az azonnali izraeli csapatkivonást Dél-Libanonból. A határozatról várhatóan csak szerdán szavaznak a BT tagjai.

Ballai Vince, Tiefenthaler Eszter