Feketelista a jó emberekről az interneten

Feketelistát tett közzé az interneten egy amerikai neonáci szervezet emberi jogi aktivistákról, baloldali újságírókról. A lengyel kormány jegyzékben tiltakozott.

Egy internetes honlap bezárása érdekében intézett jegyzéket a lengyel kormány az amerikai hatóságokhoz - adta hírül az MTI. A honlapon több - köztük számos lengyel - újságíró és emberi jogi aktivista neve, címe, és gyakran a fényképe is szerepel. Az egyik aktivistát nemrég Varsóban meg is késelték - jelezte az Újságírók Határok Nélkül szervezet. Míg Amerikában egyáltalán nincs adatvédelem, Európában igen érzékenyen védik a polgárokkal kapcsolatos információkat.
Az internet külön világ

Az interneten nem ez az első eset, hogy valamelyik ország törvényeit megszegve kerülnek fel honlapok - egy másik ország szervereire. Ám míg az élet más területein viszonylag egyszerű letiltetni vagy cenzúrázni nem kívánt információk elterjedését, az internet nehezebb diónak bizonyul. Nem csak a technológia miatt - minden honlap könnyen másolható, tükrözhető, így ami egyszer bekerült az internetes "vérkeringésbe", az minden törlés dacára jó eséllyel ott is marad -, hanem az internet szabad szellemisége miatt is.

Emlékezetes, hogy öt évvel ezelőtt az amerikai székhelyű Yahoo és a francia állam között kezdődött egy évekig húzódó vita. A Yahoo árverési oldalain ugyanis náci relikviákat értékesítettek, ami a francia törvények szerint tilos - az amerikaiak vélekedése szerint azonban ez jogszerű. A végül két év múlva megszületett ítélet szerint a Yahoo üzemeltetői nem büntethetők - igaz, a békesség kedvéért az üzemeltetők közben megtiltották a náci emléktárgyat kereskedelmét oldalukon.

Európa szabad

Hasonló eset hazánban is volt: egy árverési oldal saját maga tiltotta meg a horogkeresztes emblémával ellátott termékek eladását - igaz, már csak azután, hogy a sajtó is beszámolt az esetről. Az internetes szólásszabadság védelmezői szerint azonban az ilyen cenzúrázó fellépéseknek nincs helyük a virtuális közegben. Ezt tükrözi például az európai jogalkotás is, mely a tartalmak szűrése kapcsán az önszabályozást helyezi előtérbe (ez hazánban is így van: az erről szóló törvény a weboldalakat üzemeltetők közösségére bízza a szabályok kialakítását).

Az országok közti cenzúrázás vadhajtásai közé tartoznak például a korán előírásaira hivatkozva tiltó hatósági verdiktek is, melynek - sok más mellett - az iWiW is áldozatául esett, de gyakran emlegetett példa a kínai Google működése is: a népszerű kereső saját maga korlátozza a kínai hatóságok kéréseinek megfelelően az egyes honlapok elérhetőségét.