Legutóbb kínai piacos retró játékkonzolokat vizsgáltunk, mostani cikkünkben azonban egy kifejezetten drága konfigurációt tettünk próbára: hazai gyártású tesztalanyunk, az OHS XG-TX 1100-as monitor nélkül is közel ötszázezer forintba kerül.
Ezért az árért a konfiguráció egy 3500+ jelzésű 64 bites AMD Athlon processzort, 1 gigabájt memóriát, 200 gigabájtos merevlemezt, DVD-írót, és egy 256 megabájtos, gyárilag túlhúzott Nvidia GeForce 7900 GT grafikus kártyát tartalmaz. A fentieken kívül egy speciális, ún. fizikai gyorsítókártya is jár a géphez: az Ageia cég Physx nevű hardverével a játékbeli ütközések, robbanások életszerűbbé válnak. Persze a 65-70 ezer forintos társprocesszor nem csak játékokkal, hanem profi háromdimenziós modellezőprogramokkal is használható.
Élethű robbanások egy vagyonért
Természetesen első dolgunk volt próbára tenni az újfajta hardvert: sajnos a Physx-kártyát egyelőre csak néhány új játék támogatja, egyes régebbi programokhoz pedig frissítéseket lehet letölteni, de a választék így is csupán három híján egy tucatot tesz ki. Az Atomic Elbow nevű játékban egy golyót kell az egérrel az egyre bonyolultabbá váló pályákon át célba vezérelni lezuhanás nélkül, sajnos grafikai extrákat igazából ebben nem láttunk. A még fejlesztés alatt álló CellFactor: Combat Training című fps-játék béta változata már jóval több izgalmat kínált: mint az rövidfilmünkön is megtekinthető, ebben hordókat, csöveket is szét lehetett lőni, a robbanások nyomán ezernyi darabra estek szét a tereptárgyak, s a géppuskával cafatokra lehetett lőni egy óriási zászlót, melynek darabjai látványosan a tengerbe hullottak.
A játék fejlesztése ugyan még nem ért véget, de az feltűnt, hogy még a fizikai gyorsítóval szerelt erőgépünkön is csak gyengébb grafikai beállításokkal futott normális sebességgel. Ennek tükrében mi még biztosan nem vásárolnánk most Physx-kártyát, érdemes megvárni, amíg jóval több szoftver támogatja majd, addig ugyanis feleslegesen porosodik a PC belsejében - ráadásul egy év múlva már biztosan jóval olcsóbb is lesz.
A bivalyerős videokártyának köszönhetően a hagyományos játékok közül az összes mostani program szaggatás nélkül is jól futott. Teszteltük vele az autós száguldozós Need for Speed: Most Wanted-et, a multiplayer lövöldözős játékok egyik királyát, a Battlefield 2-t, a FlatOut roncsderbit, a második világháborús Call of Duty 2-t - mindegyik zökkenőmentesen futott rajta maximális grafikai beállítások mellett.
Hangtalan óriás
A játékosoknak szánt PC minimalista dizájnt követő, jókora méretű, fekete és alumíniumszínű gépházban érkezett. Meglepetésünkre a masina maximális terhelés mellett is síri csendben üzemelt (nem úgy, mint a májusban tesztelt óriáslaptop), hangja legfejlebb tíz-húsz centiméteres közelségben észlelhető. Mindez a kialakított speciális hűtési megoldásnak, s a gépház belsején extra réteget képező hangszigetelésnek köszönhető.
A processzorról érkező hőt egy leginkább egy robogó motorblokkjához hasonlító, gigászi hűtőborda vezeti le, melyet plexilapokkal teljesen elválasztottak a beltér egyéb részeitől. A hűvős levegő a ház tetején lévő nyíláson érkezik, s a hátoldalon fújja ki egy nagyméretű, de halkan működő ventilátor. A forgalmazó cég közlése szerint a konfiguráció felnyitása a garancia elvesztését vonja maga után: szerencsére a gép szellőzőnyílásait porszűrővel látták el, így elég ezeket megtisztítani időnként, a masina belsejében nem alakulnak ki porkupacok.
Világító billentyűzet és dizájnegér
A játékosoknak szánt konfigurációhoz a célcsoport igényeinek megfelelő Logitech billentyűzet és egér jár. A G15 Gaming Keyboard legfőbb extrája, hogy gombjai világítanak, így éjjel is kényelmesen meg lehet találni őket. Látványos, de tapasztalataink szerint kevésbé hasznos featúra a klaviatúrába épített apró LCD-képernyő: erről többek közt az órát, a processzorterhelést lehet leolvasni, egyes játékok pedig például a rendelkezésre álló lőszerszámot is képesek kiírni rá. Az MX518-as jelzésű vezetékes egér extrája leginkább a jó pontosság, ami a lövöldözős játékoknál jön jól.
Nem olcsó hobbi a játék
A tuningolt PC tesztelésével töltött óráink gyermeki boldogsággal teltek el, sosem kellett konfigurálni a játékok grafikai beállításait a megfelelő teljesítmény elérése végett - kivéve a korábban már említett, kielégíthetetlen gépigényű CellFactor esetén.
Ez a masina egy luxusgép, vélhetően azonban kevesen tudnak félmillió forintot áldozni egy monitort nem is tartalmazó konfigurációra - még ha az igényesen össze is van rakva, s jóval csendesebben működik a hagyományos számítógépeknél (bár a Physx-kártya elhagyásával egy monitor árát meg lehet takarítani). Az mindenesetre intő jel, hogy már most találtunk olyan játékot, ami még ezen a gépen is szaggatott: úgy látszik a jövőben is vagyonokat kell majd a PC-re költeniük a fanatikusoknak konfigurációjuk szinten tartására.