Megjelent az Iskolai Űratlasz

Az Európai Űrügynökség kiadványának magyar változata látványos űrfelvétel-térképeken ábrázolja a Föld felszínét, így korszerű és színvonalas oktatási segédeszköz lehet a hazai földrajztanárok számára - továbbá izgalmas "olvasnivaló" mindazoknak, akik szeretnék valódi képek alapján megismerni bolygónk változatos tájait.

Műholdak már évtizedek óta keringenek bolygónk körül, s tudományos adataikat számos alkalmazási területen használják, szinte folyamatosan. A hétköznapi életben talán a televíziós időjárás-jelentésekben láthatók ilyen műholdképek a leggyakrabban, azonban az űreszközök által készített felvételek nem kizárólag meteorológiai előrejelzésre alkalmasak.

A műholdas technológiára épülő információszerzés neve magyarul távérzékelés (angolul remote sensing), ami arra utal, hogy a légkörön kívül haladó műszerekkel közvetlen érintkezés nélkül juthatunk ismeretekhez a Föld szilárd felszínéről, bioszférájáról, illetve víz- és gázburkáról.

Mivel egy-egy űrfelvételen hatalmas terület látható azonos időpontban, a műszer típusától függő részletességgel, a távérzékelés kiváló alapanyagot szolgáltat különböző típusú térképek készítéséhez is - egyre inkább háttérbe szorítva a terepi felmérések fáradtságos munkamódszerét. Sőt a digitális formátumban rendelkezésre álló műholdképek azt is lehetővé teszik, hogy összetett számítógépes adatbázisban tároljuk és jelenítsük meg bármely terület összes térbeli adatát. Az ilyen számítógépes alkalmazást földrajzi információs rendszernek, röviden FIR-nek nevezik (angolul geographical information system, röviden GIS), a FIR-ek tudományát pedig térinformatikának.

Mindezek ellenére ritkán találkozhatunk olyan térképekkel, amelyeken a domborzati viszonyok, az országhatárok, az úthálózat és a települések mellett a felszín valódi látványa is szerepel. Ez sok más indok mellett részben azzal magyarázható, hogy a térkép mindig valamilyen szempontból mutatja be az ábrázolt területet s ezt esetleg háttérbe szorítaná a felszín képe, továbbá azzal, hogy elkészítése után egy űrfelvétellel még számos bonyolult műveletet kell végrehajtani, mielőtt az adott felszínrészlet az évszázadok alatt kidolgozott vetületi rendszer és megszokott térképi ábrázolásmód szerint jelenne meg rajta.

Az utóbbi években azonban jelentős fejlődés zajlott le a műholdas technológia, a távérzékelés valamint a térinformatika területein, aminek eredményeként egyre pontosabb, használhatóbb és nem utolsó sorban szebb űrfelvétel-térképek (vagy másként űrtérképek) készíthetők. Ennek legjobb példája talán a Google Earth elnevezésű, globális földrajzi internet-alkalmazás, amelyen elképesztő részletességgel látható a magasból Budapest, a világ bármely nagyvárosa, vagy akár egy mindentől távol eső kis csendes-óceáni korallzátony is!

Az Európai Űrügynökség (ESA) pedig már évek óta dolgozott egy világatlaszhoz hasonló, űrfelvétel-térképekből összeállított kiadványon, mert így az eltérő árnyalatú halvány foltok helyett végre a tájak valódi képe látható a térképi vonalak és feliratok hátterében. Az atlaszt az osztrák Geospace vállalat készítette el németül, s 2006. márciusában, az eredetivel azonos időben megjelent első idegen nyelvű kiadása is, Iskolai űratlasz címmel. A magyar változatot a GeoAdat Kft. hozta létre az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával, a Magyar Űrkutatási Iroda (röviden MŰI) szervezőmunkájának, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet szakértőinek köszönhetően.

Az atlasz elején egy közérthető áttekintés található a műholdas technológia alapjairól valamint az űrfelvétel-térképek előállításáról, amelyet bolygónk globális térképei követnek (például a domborzat, a felszínborítás, a természeti veszélyforrások elhelyezkedése vagy a Föld éjszakai képe).

A következő, földrészeket és országokat bemutató fejezetben a nagyobb területet lefedő (így kisebb felbontású) képek mellett azok néhány különleges adottságú részlete nagyfelbontású változatban is megtalálható - amelyek közül több felvétel szinte művészi szépségű alkotásnak tűnik. A fejezetben természetesen kiemelt szerephez jut Európa tájainak bemutatása, azonban Magyarországról sajnos nem található kinagyított kép.

A következő két fejezetnek köszönhetően az atlasz rendkívül jól használható az általános és középiskolai földrajzoktatásban. Itt ugyanis látványos felvételek és azokat kiegészítő ábrák alapján ismerhetők meg bolygónk különböző természeti adottságú térségeinek jellemző földrajzi vonásai (sivatagok, hegylábfelszínek, vulkáni hegységek, becsapódásos kráterek, folyórendszerek, torkolatok, tengerpartok, óceánok), valamint az ember környezetalakító tevékenységének (bányászat, energiatermelés, földművelés, erdőirtás, városfejlődés, szállítás, közlekedés, turizmus) világűrből látható hatásai.