Droid a Nemzetközi Űrállomáson

A Nemzetközi Űrállomáson kísérleti jelleggel, egy robotot állítottak üzembe, amely társaival együtt segítheti majd az űrhajósok munkáját.

Az emberi munkát segítő robotok űrbeli alkalmazása régi ötlet. A súlytalanság megkönnyíti az ilyen berendezések mozgását, és sok olyan egyszerű feladatot láthatnak el egy űrállomáson, amelyek jelentősen csökkentik az asztronauták terhelését. Egy ilyen robot mind az űrállomás belső részében, mind pedig azon kívül, az űrben is munkaképes - ahol tulajdonképpen egy apró műholdnak tekinthető.

A most készülő robotok ötlete öt évvel ezelőtt fogant meg, amikor David Miller (MIT) a Csillagok Háborúja című filmből mutatott egy részletet hallgatóinak. A sokak által ismert rövid bejátszásban Luke Skywalker, a Millennium Falcon fedélzetén egy kis repkedő robot segítségével gyakorolja, miként lehet a feléje kilőtt lézersugarakat fénykardjával kivédeni. Az előadás végén David Miller egyszerűen kiadta a feladatot: "Építsenek nekem egy ilyen robotot a Nemzetközi Űrállomásra!"

A megvalósítás a valóságban persze bonyolult volt és évekbe telt, de végül megszületett néhány, az apró robot tesztpéldányaiból, amelyek első képviselője 2006 áprilisa óta a Nemzetközi Űrállomáson tevékenykedik. A SPHERES sorozatnévre keresztelt, közel gömb alakú űreszköz első példánya sűrített szén-dioxid kifúvásával mozog a belső terekben. Átmérője 20 cm, tömege 4,4 kg, üzemanyaga pedig 172 g szén-dioxid gáz. Színe alapján a Vörös névre keresztelték el, két további társa még az idén csatlakozik hozzá.

Több robot együttes működtetése az egyszerű munkamegosztás mellett további előnyökkel jár, többek között jelentősen nő használatuk biztonsága. Bármilyen meghibásodás kisebb eséllyel történik egyszerre több berendezésnél, emellett az erős naptevékenység hatásait is nagyobb valószínűséggel vészeli át legalább egyik képviselőjük, mint egyetlen bonyolultabb robot. Emellett a felbocsátási költség sokkal kisebb - apró méretük miatt az egyébként is indítani kívánt műholdakkal együtt lehet őket az űrbe juttatni.

A legnagyobb hasznot persze akkor nyújtják, ha együttesen használhatók, és a feladatokat meg tudják osztani egymás között. Az ilyen koordinált munkavégzés természetesen igen bonyolult, első lépéséként csak az együttes mozgás megoldása lesz a feladatuk. A kísérlet jelenlegi fázisában a Vörös robot a közlekedést "tanulja" az űrállomás belső moduljaiban. Több robot együttes koordinált munkája komoly szoftverfejlesztést igényel, a módszerek finomítására és tesztelésére társaival együtt nyílik majd lehetőség. Az így nyert tapasztalatokat később földkörüli pályán, különálló elemekből összeállítandó űreszközök építésekor - például az emberes hold- vagy marsutazás felszereléseinek robotokkal történő összeállításakor - lehet majd kamatoztatni.

Az elmúlt napokban egyébként sikeres űrsétát hajtott végre a Nemzetközi Űrállomás (ISS) legénysége. A tervezettnél egy órával hosszabbra nyúlt, 6 és fél órás művelet során az ISS-t megszabadították néhány működésképtelenné vált külső berendezéstől, és egy új külső kamerával látták el. Az orosz Pavel Vinogradov és az amerikai Jeffrey Williams az eredeti tervek szerint egy további feladatot is teljesített volna: az orosz űrügynökség és egy kanadai, golffelszereléseket gyártó cég megállapodása alapján egy golflabdát repítettek volna az űrbe. A "sporteseményt" azonban lefújták. A döntés oka még nem ismert, annyit viszont tudni lehet, hogy a feladat a következő orosz misszióra hárul. Az űrsétákat rendes körülmények között a legénység harmadik tagja az űrállomás belsejéből követi figyelemmel, ám a Columbia 2003-as tragédiája óta a legénység csak kéttagú.

Kereszturi Ákos