Új égitest a Neptunusz pályáján

Új, a Neptunuszhoz hasonló pályán keringő égitestet fedeztek fel, nem kizárt, hogy az objektum egy új égitestcsoport képviselője.

Az újonnan felfedezett távoli objektum azért érdekes, mert mozgása az úgynevezett Trójai-kisbolygók mozgására emlékezet. Ezek a Jupiterrel közel azonos pályán haladó aszteroidák: a Nap felől nézve az óriásbolygó előtt illetve mögött közel 60 fokkal, két ún. Lagrange-pont közelében találhatók. Bár pályájuk hasonlít a Jupiteréhez, a valóságban igen bonyolult és időben változó alakú, de legtöbbet a két Lagrange-pont közelében mozognak. Hasonló dinamikai helyzetű égitestet a Naprendszerben több helyen, például a Földnél is találtak, mint arról nemrég be is számoltunk egy hírben.

A 2005 TN53 jelű objektumra Scott Sheppard (Carnegie Institution, Washington) és Chadwick Trujillo (Gemini Observatory, Hawaii) akadtak rá a 6,5 méteres Magellan-Baade és a 8,2 méteres Gemini teleszkópokkal. Korábban már három olyan apró égitestet találtak, amelyek a Neptunusszal közel azonos pályán haladnak. Az új felfedezéssel négyre emelkedett a Neptunusz Trójai-kisbolygóinak a száma, ahova az alábbi objektumok tartoznak: 2001 QR322, 2004 UP10, 2005 TN53 és 2005 TO74. Ezek mind 60 fokkal a bolygó előtt, tőle mintegy 5 milliárd km-re találhatók. Bár az új objektum is közéjük tartozik, eltér korábban felfedezett társaitól, mivel a Naprendszer fősíkjával kb. 25 fokos szöget zár be pályája.

Az eddig felfedezett négy Trójai-kisbolygó hasonlóan vöröses árnyalatú, ami közös eredetre illetve azonos felszínfejlődésre utal. Színük emlékeztet a Jupiter Trójai-kisbolygóira, az óriásbolygók befogott és távoli holdjaira, emellett sok üstökösmagéra is - ugyanakkor eltér a Kuiper-objektumok jellegzetes árnyalatától.

A Trójai-kisbolygók keletkezésére kétféle elgondolás látott napvilágot. Az egyik szerint mai helyzetük közelében, a felhalmozódó por és gázanyagból álltak össze, de az sem kizárt, hogy máshol keletkeztek. Az utóbbi esetben a részben kaotikusan mozgó, apró és ősi égitestek közül az óriásbolygók gravitációs terük révén sokat befogtak, és Trójai-kisbolygókká tettek. Az idekerült objektumok szoros kapcsolatban maradtak az adott bolygóval, bár nem lettek annak holdjai, helyzetük mégis stabil hosszú időskálán.

Mivel a Neptunusz Trójai-kisbolygói a Földtől távol vannak és ezért elég halványak, lényegesen több lehet belőlük négynél. Ha az eddig talált négy 60 - 140 km-es égitestet összehasonlítjuk a Jupiter Trójai-kisbolygóinak méreteloszlásával, akkor elképzelhető, hogy a Neptunusznál összesen több nagyméretű égitest lehet, mint amennyi a Jupiter Trójai-aszterodái között.

Ezt a lehetőséget erősíti a 2005 TN53 25 fokos, erősen dőlt pályája is. Az eddigi kutatóprogramok ugyanis főleg az ekliptika síkjához közeli égterületet figyelték, amerre a kis hajlásszögű pályán mozgó objektumok mutatkoznak. Ha még sok ilyen nagy pályahajlású Trójai-kisbolygója van a Neptunusznak, azok többsége könnyen kisiklott az eddigi felmérésekből.

Egyes szakemberek szerint az is elképzelhető, hogy összességében is több ilyen égitest mozog a Neptunusszal azonos pályán, mint a Jupiternél, azaz több Trójai-kisbolygója van a Neptunusznak, mint a Jupiternek. Ha ez valóban így van, kicsit át kell rajzolnunk a Naprendszer térképét. A dolgot még érdekesebbé teheti, ha bebizonyosodik a nemrég felmerült lehetőség: elképzelhető, hogy a Trójai-kisbolygók többsége inkább üstökösmagnak, mint aszteriodának tekinthető.