Závodszky Péter válaszol a fel nem tett kérdésekre

 

Kővári Klára
Milyen magyarázó (értelmező) mondattal írná körül:

• porból vétettél: Az embert ugyanazok a kémiai elemek építik fel, amelyek akar a porban is megtalálhatóak.
• élet lehellete: Egy dinamikai rendszer, mint amilyen például a földi élet is, működéséhez nem elegendő pusztán a szabályszerűségeket előírni, meg kell adni a kezdeti feltételeket is. Az élet lehelete a rendszer kezdeti feltételekkel való ellátása.
• Édenkert: Az a dinamikai rendszer, melynek általunk érzékelt tulajdonságai leginkább megfelelnek az elvárásainknak.
• a 4 folyó: Duna, Tisza, Dráva, Száva
• a szellem (Éva) bűn elkövetése: Rendszerparaméter megváltoztatása alagúteffektussal. "Tiltott" átmenetek igen kis valószínűséggel megvalósulhatnak.
• Ádám (adamah: földből való) bűnbeesése: Bűn: számszimmetria-sértés egy kisvalószínűségű, de nagy instabilitást okozó átmenet hatására (a szellem bűne).
• a föld átkozott léte: A kaotikus dinamikai rendszerek viselkedése előrejelezhetetlen.
• az élet keletkezése a Földön az ember megjelenése (X millió éve) előtt tökéletes volt?: Az élet keletkezésének minősége ugyanolyan volt az ember megjelenése előtt, mint utána.
• 3 fehérje (speciális) az agyban már nem képződik, ezért halunk meg?: A tudomány nem igazolta ezt az elméletet eddig.

Verasztó Csaba, Farkas Anna
A fehérjeevolúció-kutatás hol tart? Milyen távlatokba mutat? Hol lehet utána olvasni ennek? Ön személyesen mit gondol, mit lehet mondani?

Patthy, L.: Protein Evolution, Blackwell, Oxford, 1999.

Doboróczky Gabriella
Hogyan lehetséges, hogy bizonyos fehérjék éppen a "láz" folyamán aktivizálódnak? Hogyan működnek a hősokk- vagy stresszfehérjék? Mi a szerepük? És a dajkafehérjék hogyan segítik más fehérjék "születését"?

Az élő szervezet fehérjéi egy bizonyos hőmérsékleten működnek optimálisan. Az emberi szervezet normál hőmérséklete kb. 37 °C. Lázas állapotban a testhőmérséklet több fokkal is megemelkedhet, és ez a fehérjék károsodásához (kitekeredéséhez, aggregációjához) vezethet. Szerencsére azonban sejtjeinkben mindig jelen vannak az ún. hősokkfehérjék, amelyek igyekeznek megóvni fehérjéinket a károsodástól. A hősokkfehérjéket másképpen stresszfehérjéknek vagy dajkafehérjéknek is nevezik, jelezve ezzel, hogy különböző drasztikus környezetváltozások esetén mennyiségük megnő a sejten belül, és fehérjéinket mintegy óvóan körülveszik, olyan mikrokörnyezetet biztosítva számukra, amely megőrzi aktív térszerkezetüket. Ugyancsak fontosak ezek a dajkafehérjék közvetlenül az új fehérjemolekulák képződése után, amikor még a naszcens polipeptidlánc nem vette fel a megfelelő térszerkezetét. A stresszfehérjék egy része csak passzív védelmet nyújt (pl. az által, hogy megakadályozza a fehérjemolekulák összekapcsolódását), mások viszont energia (ATP) felhasználásával egy már rosszul feltekeredett fehérjemolekulát is újra a helyes térszerkezetűre képesek alakítani. Lényeges hangsúlyozni, hogy a fehérjék térszerkezete az aminosav-szekvenciában van kódolva, a dajkafehérjék segítik ugyan a helyes térszerkezet kialakulását azáltal, hogy megfelelő körülményeket biztosítanak, szerkezeti információt azonban nem közvetítenek. A stresszfehérjékről részletesebben is olvashat Csermely Péter Stresszfehérjék című könyvében.