Micrakozmosz - Nissan Micra 1.2 Fitt

A Micrát szeretgetni kell, telerakni plüssállattal, vigyorogva vezetni, bezsebelni a fürkésző, elismerő pillantásokat, és tankolni - gyakran.

A formái után tesztautónk legfeltűnőbb tulajdonsága kissé alulméretezett benzinmotorja volt. A Micra kifinomult viselkedéséhez és stílusához ugyanis nem illik a 8,5 literes fogyasztás. Produkáltunk ennél többet is, városban, Koncz kollégával ketten használva az autót, de ezt a számot alig merem leírni: 9,5. Rettentő sok, de van rá magyarázat. Az autó 1,2 literes, 60 lóerős kis blokkja ugyanis egy rossz alkeszként szippantja fel a nem túl nagy, 46 literes tankból a benzint, ha az ember lépést akar tartani a forgalommal. De semmi vadulás, gumifüstölés, meg gyorsulás a lámpák között! Csupán lendületes közlekedéssel sikerült ilyen fogyasztást rittyenteni, és az országúti-városi vegyes használat is csak egy litert tudott faragni a kisautó étvágyából.

Örömmel mondanám, hogy az autó vezetési élménye kárpótol mindezért, de sajos nem így van, annak ellenére, hogy nagyon jó vezetni a Micrát. A karosszéria sarkaiba kitolt kerekek miatt játékautósan fordul-kanyarodik a kocsi, kis méreteinek és jól áttételezett kormányának köszönhetően egy normális szélességű belvárosi utcában sincs szükség tolatásra a megforduláshoz.

A futómű kifejezetten komfortos, és igazából az autó egy tonnánál kicsit nagyobb tömege nem hozza zavarba, nem kezd kellemetlenül és tehetetlenül belengeni sem kanyarokban, sem pedig úthullámokon. A Micrát egyszerűen jó vezetni, kellemes a váltója, annak ellenére, hogy hátul kissé divatjamúlt - de megbízhatóan működő - dobfékek vannak, az első tárcsák teljesen meggyőzően birkóznak meg az autó "hatalmas" teljesítményével és súlyával.

A vezetési élmény csúcsa számomra, hogy végre beülhettem egy olyan autóba, amelynek tervezői gondoltak a gyalogosokra. Biztosan van még ilyen modell, én egyelőre a Micrát dicsérem össze emiatt: az A oszlopokat gondos mérnökök kissé széthúzták, így nem pont azt a szöget zárják, ahol a gyalogosok téblábolnak az út szélén. Micsoda különbség! A Micrában nem kell szabadstílusú tornamutatványokat végrehajtani, hogy észrevegyük a járdáról lelépő járókelőket.

Van még egy adat a fogyasztás mellett, amely egy kissé szívszorító. Nyilván nem mindenkinek, hiszen egyébként nem találkoztam volna annyi Micrával a tesztút alatt. Az autó áráról beszélek, amely nem kevés, sőt, mondhatni inkább egy kicsit magas. Nyilván a Nissan-rajongók csak a vállukat vonogatják, és arról beszélnek, hogy de ezért milyen megbízható az autó, és kényelmes is (ami igaz is, kisautók között az egyik legkényelmesebb), na meg ott van ugye a bájos kinézete.

Már többször kifejtettem, az autóválasztás érzelmi kérdés, és jól jön ez a Nissannak, hiszen a tesztautónknak megfelelő ötajtós alapmodell ára 2.540.000 forint. Ez nem kevés, ahogy a CD-s rádióért, a metálfényért és a manuális klímáért felszámított 333 000 forint sem kis összeg. Ennyi extrát tartalmazott alapfelszereltségén felül tesztautónk, amelyből talán a légzsákokat és az ABS-t érdemes megemlíteni.

A versenytársak olyan sokan vannak, hogy érdemes leszűkíteni a keresést a japán konkurenciára. Ideális választás például az új Toyota Yaris, amely körülbelül Micra-árban van, az 1 literes VVT-i motoros alapára ugyanis 2 535 000 forint.

Alternatíva lehet a Mitsubishi Colt ötajtós változata, amelyből a szintén 1 literes, ötajtós változat 2 699 000 forint, vagyis a Mitsubishi is drágább a Micránál, igaz, ez az erőforrás 16 lóerővel többet tud a Nissan egységénél.

A Mazda háza tájáról a 2-es áll legközelebb a Micrához, bár itt még magasabb árakkal találkozik a szalonba betévedő. A kissé kockaforma kisautó 1,2-es motorral, alapáron 3 099 999 forint.

A Honda némileg felnőttesebb alternatívát kínál, a Jazz 75 lóerős 1,2-es motorral szerelt változatáért 2 660 250 forintot kérnek.

A japán gyárak között tehát a Nissan még mindig olcsónak számít, bár egy jól felszerelt és kellemesen motorizált autóért megeshet, hogy akár 4 millió forint körüli összeget is a pénztárban hagyhat a vásárló. Akárhogy nézzük, ez nem kevés egy városi kisautóért, akármilyen szívdöglesztően aranyos ábrázata is van. Azért, ha Micrám lenne, azt hiszem, csak átköltöztetném bele a fekete bárányomat - már úgy megszerettük egymást.

Smidt Éva