Szeretet - Volvo S60 2.0T Summum

Nem voltam még Svédországban, pótolom. Mindenesetre olyannak képzelem, mint ami a tesztelt Volvóról jött le: szép, nyugodt, hideg, csöndes, civilizált, biztonságos. A leporolt S60-as kétliteres, turbós benzinmotorral, csúcsfelszereltséggel járt nálunk.

Elindultunk, megyünk, mentünk, megérkeztünk, kiszálltunk. Beültünk, haladtunk, suhantunk, el, oda és vissza, és megint, és már itt is vagyunk, és holnap, mindig. Örökfíling is támad. Tök természetesen. Zseniális, hogy tud egy autó ennyire más lenni, maradni magának. De vissza a vezetéshez. Parádé. A változó rásegítésű kormány mondjuk lehetne közvetlenebb, a motor erősebb (erről később), viszont a váltó és a fék szenzációs.

A mindig elégedetlen én egyébként követelne egy hatodik fokozatot. Minden szempontból használna. Viszont ha már ötös, a fokozatok elosztása, a kar járása, a pontosság, a szükséges erő és hozzá a kuplung - csillagos ötös. A fék meg fog. A zöld (vagy kék?) festék, netalán Gigi Buffon ilyen. Legjobb. A Volvo S60-ban olyan komoly biztonságérzetünk lehet, hogy az már veszélyes.

Ez az automatikus állítású biztonsági öv mondjuk picit zavaró. Vagy csak én vagyon töpszli, és mélységemhez (meg az átlaghoz) képest túl alacsonyan ülök. Legalábbis próbálok, itt nem megy. De azért az ideálishoz közeli a pozíció. És nem kell sportolni, nem arra való. A futómű sem. Sokkal inkább komfortos, megbocsátó, elnyelő, és ami a legfontosabb, halk. Mint az egész S60-as. Szigetelve, elszigetelve.

És milyen jó, hogy nem csak egy D5 turbódízelt lehet szeretni az ő 400 Nm-ével és takarékos tudásával! Ez a kétliteres, kisturbós, 180 lóerős benzinmotor is passzentos. Nem lesz vele, tőle vadállat az S60-as, de alacsony fordulatról is nyomatékos, egyedi (szűrt) hangú, utazós-túrázós az összkép. Jóval a megengedett sztrádatempó fölött is felhőtlen élvezhető, nem erőlködik, nem izzad, megy. Más kérdés, hogy egy magamfajta akkor már ütős benzinesre voksolna, ha nem a dízelre.

De mondok, a 2.0T is okos döntés. Átlagfogyasztása 10-11 liter körül alakulhat, még több nyugodt, elegáns autókázással olyan 9-re is szorítható. Alapból 8,15 millió forintért. Summum (több mint gazdag) felszereltséggel 9,7-nél járunk. A tesztautó esetében pedig 10,8 milliónál. Nagy pénzek. Sajnos reálisan nagyok. Egy Saab 9-3t (175 LE) is minimum 8,4, aztán egy olasz, egy Alfa Romeo 159 2.2 JTS (185 LE) 9, egy amerikás, egy Cadillac BLS 2.0 T (175 LE) 8,3, egy angol, egy Jaguar X-Type 2.5 V6 (194 LE) 9,9, egy japán, egy Honda Accord 2.4 Type-S (190 LE) 7,4, vagy egy Lexus IS 250 (208 LE) 9,2, majd a németek, egy Audi A4 TFSI (200 LE) 9,6, egy BMW 320si (173 LE) 9,2, egy Mercedes-Benz C 200 Kompresszor (163 LE) 8,9 millió forint. Például. Plusz az extrák.

Nohát. Egyszer majd biztos jön egy új S60-as. Addig jaj nekünk, érjük be ezzel, s ha valami megmagyarázhatatlan okból kifolyólag úgy vennénk, hogy alig van rá pénzünk, a 2.4-es, 140 lovas Kinetic már 7,7 milliótól hazagurítható. A Ford Focus ST-ben brillírozó 2.5T 210 lóerős változata 9,2, összkerékhajtással 9,9 millió forint. És akkor még ott a T5, illetve az R... A legolcsóbb dízel a 2.4D 7,5-től, a D5 8,9.

Kántor István

/auto/ujdonsag/20060503minimalis.html