Az első koreai autó, amibe Audiból és Volvóból is átülnek - Kia Sorento 230 Hybrid teszt

Kia Sorento

Gazdaságos hibrid hajtással és nagycsaládos állami támogatásra jogosító hétszemélyes kivitelben is kapható az új Sorento, ami a formaterve, kivitelezése és műszaki tartalma alapján akár egy prémiumgyártó terméke is lehetne. Vezettük az év egyik legfontosabb koerai újdonságát.

Milyen vezetni?

A kétfajta hibrid hajtás közül a tesztautóban az olcsóbb, öntöltő dolgozott, amely abban különbözik a zöld rendszámos konnektorostól, hogy kisebb a villanymotor teljesítménye (91 helyett 60 lóerő), az akkumulátor kapacitása (13,8 helyett 1,49 kWh), és az elektromos hatótáv (57 helyett csak 2-3 km). Az 1,6 literes, 180 lóerős benzines turbómotor azonos a kettőben, mint ahogy a hatfokozatú hagyományos automata váltó is, a villanymotort a kettő közé építik be.

600 ezer forintba kerül a hagyományos, kardános összkerékhajtás,

nem csak egy villanymotort tesznek hátra, mint a Toyota RAV4-ben.

Könnyen kitalálható, hogy a 60 lóerős villanymotor önmagában kevés a 2 tonnás Sorento mozgatásához, az elektromos üzemmódot jelentő EV felirat ezért legtöbbször csak akkor villan fel a műszerfalon, ha egyenletes tempóban haladunk. Ha gyorsulni is kell, akkor mindig beindul a benzines, de ezt olyan finoman teszi, hogy alig lehet észrevenni.

Ha mindkét motor hajt, 230 lóerő és 350 Nm áll rendelkezésre,

ami elegendő dinamikát szolgáltat (0-100 km/h: 9 mp) a nagy testnek, bár egy padlógáz után 1-2 másodperc is eltelik, mire a váltó kitalálja, hogy mennyit kell visszakapcsolni. Utána viszont szépen elindul, bár a pulzálva érkező erőhullámok szokatlanok lehetnek annak, aki egy hagyományos hajtáslánc lineáris teljesítményleadásához van szokva. Lakott területen kívül, miután lemerült az akku, csak a kis benzinmotorra hajt, ami néha küszködik a nagy tömeggel.

Tényleg tud fürge lenni a Sorento, de ez érezhetően nem a kedvenc használati módja, sokkal jobban esik neki, ha lazán hömpölygünk vele a forgalom ritmusában, mert akkor a hibrid rendszer előnyeit is jobban ki tudja használni. Nekem nagyrészt városi használat során

7,3 literes átlagfogyasztást produkált,

ami a méretét és az erejét figyelembe véve korrekt, a gyári WLTP adat egyébként 6,8-7,5 liter.

Nem szeret sietni

Annak ajánlott a hibridet venni a dízel helyett, aki nem akar nehéz utánfutókat vontatni (2,5 helyett csak 1,65 tonnát szabad), és aki főleg városban használja a kocsit, ahol a regeneratív fékrendszerrel sok energiát lehet visszatermelni. Aki hosszú távokat megy és sokat vontat, az jobban jár a 202 lóerős, 440 Nm nyomatékú dízellel, ami félmillió forinttal olcsóbb a hibridnél, és a váltója is fejlettebb, nyolcfokozatú dupla kuplungos.

Vezetési élményről a szó klasszikus értelmében nehéz beszélni, mivel a Sorento minden porcikáját a nyugodt, kényelmes utazásra hangolták, nem pedig arra, hogy a tapadás határait feszegessük. A nem változó csillapítású futómű ennek ellenére megfelelő kontroll alatt tartja a karosszéria mozgását, gyors kanyarvételkor sem kell jelentős oldaldőlésre számítani, de a nagy test tehetetlenségét ettől még minden pillanatban érezzük.

Alapvetően nagyon komfortos a rugózás, a hosszú úthullámokon szépen, szinte lebegve halad át, azonban a 19-es kerekekkel a dilatációs hézagok, csatornafedelek, keresztbordák a várnál kicsit jobban érezhetők, főleg lassú tempónál. A kissé indirekt, de pontos kormányzás erőszükséglete, áttételezése tökéletesen passzol a nagy SUV-hoz, és a fékpedál is határozott nyomáspontú, ellentétben sok más hibriddel.

Árak, összegzés

A legolcsóbb, fronthajtású hibrid Sorento 12,99 millió forintba kerül, a létező minden extrával (Kryptonite csomag és összkerék, nappa bőr, 7 ülés, metálfény) ellátott tesztautó 18,25 millióra jött ki, de ebből még lejöhet a nagycsaládos állami támogatás. A Sorentóval teljesen azonos technikájú testvérmodell, a Hyundai Santa Fé ilyen felszereltséggel és hajtáslánccal már 20 millió forint fölé kerülne, de az alapváltozata is 700 ezer forinttal drágább.

Ha házon kívül nézünk körül, akkor arra jöhetünk rá, hogy a Sorento

azonos árért nagyjából fél-egy mérettel nagyobb karosszériát ad, mint a konkurencia.

Ez Toyota-nyelvre lefordítva ez az jelenti, hogy egy RAV4 áráért egy közel Highlander méretű szabadidő-autót kap a vevő, ráadásul a Sorento azoknak sem fog csalódást okozni, akik egy prémium SUV-ból ülnek át bele. Ők értékelni fogják, hogy már az alapmodell is rendkívül jól felszerelt, és azt is, hogy kényelemben, minőségérzetben lényegében ugyanazt a szintet hozza, mint a korábbi autójuk. Legfeljebb még pár lóerőt, az emelhető légrugózást, az adaptív lengéscsillapítást és az összkerék-kormányzást fogják hiányolni, ami a Kiához felárért sincs.

Mit mond az értékesítő?

Kia-értékesítő forrásunk szerint mostanában egyáltalán nem ritka, olyan vevők is érdeklődnek az új Sorento iránt, akik pár éves Audi, BMW, vagy Mercedes SUV-ból ülnének át bele. Nem annyira a könnyűfém blokkos 2,2-es dízelt, hanem inkább a városban előnyösebb öntöltő a zöld rendszámos konnektoros hibrideket keresik. Utóbbiak sok hasonló méretű SUV-tól eltérően szintén elérhetőek hét üléssel (350 ezer forintért), ami a nagycsaládosoknak jó hír, hiszen így ezeket is megkaphatják 2,5 milliós állami támogatással. Nem csoda, hogy akkora az érdeklődés a Sorento iránt, hogy egyelőre nem tudnak belőle eleget szállítani.