Gyurcsány büntetést jósolt a kormánynak a költségvetési vitában
2011. október 27. 08:13
Folytatódik a 2012-es költségvetésről szóló törvényjavaslat vitája az Országgyűlés csütörtöki ülésnapján. A képviselők várhatóan tíz órán át tárgyalnak majd a jövő évi büdzséről, amelynek általános vitáját a tervek szerint jövő héten zárja le az Országgyűlés.
A költségvetési vita után a parlament lefolytatja az Alkotmánybíróságról szóló, a testület hatáskörét átalakító törvényjavaslat részletes vitáját, valamint az egyes büntető vonatkozású törvények módosításáról szóló indítványt. Utóbbi javaslattal a kormány megtiltaná, hogy a jogerősen elítéltek pénzt kapjanak a médiának adott nyilatkozataikért. Az előterjesztés tartalmazza azt is, hogy a munkaképtelenek, a tanköteles korúak, a nyugdíjkorhatárt betöltöttek és a terhességük 6. hónapját elérő nők kivételével minden szabadságvesztését töltő elítéltnek dolgoznia kelljen a jövőben.
A 2012-es költségvetésben az államháztartás tervezett hiánya 576,54 milliárd forint, 13.950,63 milliárd forint bevétel és 14.527,17 milliárd forint kiadás mellett. Jövőre - folyó áron - 29.111 milliárd forintra tervezi a kormány a bruttó hazai termék (GDP) összegét. A költségvetés 2,5 százalékos hiánnyal számol.
A szerdán kezdődő vitát megnyitó expozéjában Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt mondta, a jövő évi büdzsé stabil, kiszámítható, feladatközpontú költségvetés. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) véleményét összegezve Domokos László ÁSZ-elnök arról beszélt, hogy a központi költségvetés adósságának csökkenése irányába mutat a 2012-es büdzsé, kritikaként fogalmazta meg ugyanakkor: az ÁSZ munkáját nehezítette, hogy a költségvetést nem alapozták meg háttérszámítások, illetve ezeknek a számításoknak a hozzáférhetőségével évek óta elégedetlen a számvevőszék.
Szerdán kezdődött a jövő évi költségvetésről szóló vita a parlamentben. Az aznapi eseményekről bővebben itt olvashat.
Kiss Péter, szocialista képviselő felszalólásában elmondta, a kormány jórészt maga által okozott válságot. Szerinte a kormányzat folytatja az átcsoportosítást, a gazdagok irányába, ezzel terhet ró a szegényekre. Hozzátette, a kormány szociális lépései miatt sok, rossz helyzetben lévő ember még távolabb kerül a munka világától. "A költségvetés elszegényíti a társadalom gerincét alkotó embereket" - tette hozzá.
Kiss Péter a bérekről azt mondta: 20 százalékos béremelés kellene az alacsonyabb bérűek körében ahhoz, hogy ne csökkenjen a jövedelmük. A bérkommandó ezen nem segíthet - tette hozzá. Más társadalomfilozófiájú költségvetésre lenne szükség - zárta szavait.
Bábiné Szottfried Gabriella fideszes képviselő arról beszélt, hogy az euróválság hatásaival nekünk is szembe kell nézni. Ennek ellenére a költségvetés biztosítja, hogy egyetlen magyar család életében se legyen olyan fordulat, mint Görögországban. "Mindenki előbbre jut" - tette hozzá.
20 ezer milliárd forint visszafizethetlen - mondta az államadósságról felszólalásában Zakó László jobbikos képviselő, aki azzal kezdte beszédét, hogy "a műtét sikerült, a beteg meghalt". Mint mondta, a felcserek az EU vezetői, a beteg pedig Magyarország. Zakó úgy véli, hogy az ország hitelezői nem is akarják, hogy visszafizessük az adósságot, nekik elég a tőke alapján fizetendő kamat.
"Beteg emberekkel nem lehet építkezni, márpedig a jövő évi költségvetés az emberek egészségével nem gondolkodik. Az orvosok elvándorlása megpecsételi a magyar egészségügyi állapotokat hosszú időre" - mondta a jobbikos politikus.
Kupcsok Lajos fideszes képviselő is az uniós adósságválságról és az adósságcsökkentés kihívásairól beszél. "A csődöt eddig elhárítottuk, és ezután is el kívánjuk hárítani" - mondta, hozzátéve, hogy ezer milliárdos javulással számol az államadósságban a kormány. Kupcsok a jövő évi költségvetés öt célját nevezte meg: a nyugdíjendszert átalakítása, az egészségügyi alap biztos lábra állítása, az új adórendszer kiépítésének befejezése. A negyedik cél, hogy visszatérjenek az emberek a segélyek világából a munka világába, illetve hogy elhárítsák az euróválság negatív hatásait.
Vágó Gábor (LMP) az ifjúságpolitikáról szólva elmondta, hogy ez a terület eddig is mellérendelt szerepben volt, de most még jobban romlott az ifjúság helyzete. "2012-ben 806 millió forint jut majd a területre, annyi, mint idén". Ez kritikus szint Vágó szerint.
Vágó Gábor az ifjúságért aggódik
Fejenként nincs kétszáz forint, amit a gyerekekre költ a kormány jövőre. Egy hamburgernyit sem költenek rájuk- fogalmazott Vágó Gábor. Vágó nem látja nyomát a jövő évei költségvesétben annak sem, hogy a kormány a hajléktalankérdést szociálisan is meg kívánná oldani.
Michl József, a KDNP képőviselője szintén az euróválság kihívásáról beszélt, de ő úgy véli, hogy egy erkölcsi, morális válság is létezik. A jövő évi költségvetés céljának nevezte, hogy a nyugdíjkasszából csak nyugdíjat fizessen az állam, és hogy a gyógyszerkasszából is finanszírozni lehessen a gyógyszereket.
Michl József a korábbi kormánypárti felszólalóhoz hasonlóan kiemelte, hogy segély helyett munkát kell adni az embereknek. "Félmillió magyar segélyből tengeti az életét", ami lehetetlen állapotnak nevezett a KDNP-s képviselő, aki szerint cél, hogy legalább 200 ezren kapjanak jövedelmet a jövő év végére.
Szerinte egyet lehet érteni azzal a céllal, hogy emelik az olyan dolgok adóját, melyek a normális élethez nem kellenek. "Aki ide akarja szórni a pénzét, abból a köz minél jobban kaphasson vissza" - fogalmazott.
Őrült beszédre hasonlít a költségvetés, nincs benne rendszer - mondta Gyurcsány Ferenc független képviselő. "Nem tetszik sokaknak mindaz, amit ez a kormány másfél éve tesz, és tenni kíván"- mondta, utalva az október 23-ai tüntetésre.
Gyurcsány függetlenként, de a Demokratikus Koalíció nevében beszélt
Húsz új adót vezetett be a kormány, vagy készül bevezetni, az "önök fantáziája kimeríthetetlen" -mondta Gyurcsány, feltéve a kérdést, hogy várható-e füstadó, vagy hosszú hajúak adója is.
Igazat adott a kormánynak abban, hogy most nem kedvező a külgazdasági környezet, "Itt van igazság, de csak itt"- mondta. Viszont Gyurcsány szerint nem költenek közberuházásokra, így nem lesznek autópályák, autóutak, nem újítják fel az iskolákat, építenek kórházakat.
A növekedés forrása lehet a fogyasztás növelése is, de olyan adórendszer lesz a volt miniszterelnök szerint, hogy kevesebből kevesebbet tudnak majd költeni az emberek. "Magyarország jövőre szegényebb lesz" - jelentette ki.
Gyurcsány Ferenc kifejtette, hogy az oktatásra szánt pénzt ők soha nem csökkentették, miközben a kormány jelentős pénzt vonna ki a közoktatásból. Gyurcsány arról beszélt, hogy a mostani kormánynak sok volt az ötezer forintos tandíj, most viszont többszázezres költségtérítésre tesznek javaslatot. "A szegény pusztuljon, Önök ezt gondoják" - fogalmazott.
A választók Önöket meg fogják büntetni, nem kicsit, nagyon" - zárta szavait Gyurcsány Ferenc.
Szijjártó Péter, a Fidesz képviselője több szerenységet kér Gyurcsány Ferenctől, hiszen szavai szerint alatta nőtt az államadósság 53 százalékról 80 százalék fölé. Mint mondta, a devizahitelek is Gyurcsány országlása alatt szaladtak el.
"1000 milliárd forintot kell kifiezetni jövőre az államadósság kamataira"
Több mind 1000 milliárd forintot kell kifiezetni jövőre az államadósság kamataira, amit ha nem kellene, akkor lehetne beszélni arról, hogy mennyit költsünk az oktatásra - mondta Szijjártó Péter.
A képviselő beszélt arról, hogy jövőre abból az 595 ezer emberből, akik most 28 500 forintos segélyből élnek, abból 200 ezer embernek adnak munkát, nettó 48 ezer forintért.
Molnár Csaba független képviselő szerint tarthatatlanok a költségvetés számai, és szemben áll a valóssággal, valamint a kormány kommunikációjával is. Szeirnte nominálisan is nő jövőre az államadósság.
Szijjártó Péter óriási szociális teljesítménynek nevezte, hogy a jövő évi költségvetésben a legnagyobb növekedés a társadalmi felzárkóztatás sorain van, vagyis erre a területre 39, 3 százalékkal többet költenek jövőre, mint idén. A fideszes politikus szerint az oktatás megújítására jövőre 6 százalékkal, az egészségyügyre négy százalékkal, míg a közbiztonság megerősítésére öt százalékkal fordítanak többet az ideinél.
Potápi Árpád, a Fidesz képviselője szerint a jövő évi költségvetésben a határon túliaknak nyújtott támogatások kiegyensúlyozottak és átláthatóak. Potápi elmondta, hogy a kettős állampolgárságról szóló törvény hatályba lépése óta mára már körülbelül 160 ezren igényelték a kettős állampolgárságot.
Szűcs Erika immár független képviselőként arról beszélt, hogy az egyik legnagyobb ámítás a munka területén van. Mint mondta, már korábban is élt az a szabály, hogy segélyt csak az kaphat, aki munkára képtelen.
Boldvai László MSZP-s képviselő szerint az adótörvényeket előbb szokták elfogadni, mint a költségvetést. "De most úgy nyújtotta be a kormány a költségvetést, hogy akkor még nem voltak meg, hogy milyen adókból jönnek be a bevételek" - fogalmazott. "Önök ötletelnek, hogy ne omoljön össze a költségvetés kártyavára" - tette hozzá. Boldvai arra kérte a kormányt, hogy vonja vissza a költségvetést, legalább addig, amíg készen lesznek az adótörvények.
Seszták Oszkár, a KDNP parlamenti képviselője szerint Magyarország már akkor válságban volt, amikor a világgazdaság prosperált. A jövő évi költségvetés legfontosabb célkitűzésnek pedig a hiány csökkentését nevezte. Ezt szolgálja a bürokrácia csökkentése, az önkormányzati rendszerben a párhuzamosságok felszámolása, vagy az, hogy kétszáz fősre csökken a parlament létszáma - mondta. Seszták szerint ez azt jelenti, hogy a politikai szférán kezdik meg Magyarország átszervezését.
Az elrugaszkodást célozza a költségvetési politika a jövő évben - mondta a kereszténydemokrata politikus, megemlítve azt, hogy átállnak az arányos adórendszerre.
A jobbikos Lenhardt Balázst elmondása szerint elszomorítja az, hogy a kormány az új költségvetésben visszatér a megszorításokhoz, a neoliberális modellhez. Lenhardt szerint a nemzetközi feltételekre hivatkozhatnak, hogy azok nem kedvezőek, és ez így is van. De szerinte Szijjártó azon mondata, hogy most érte el a magyar növekedés az uniós átlagot, az csak azért lehet, mert "mind a kettő nagy nulla".
Lenhardt Balázs beszélt arról is, hogy a kormány négy százalékkal csökkentette ugyan az államadósságot, de azt a pénzt inkább be kellett volna fektetni a magyar gazdaságba.
Lenhardt Balázs jobbikos képviselő szerint hiába emelik 27 százalékra az áfát, a költségvetés attól nem lesz tartható. Szerinte a kormánynak bátornak kellene lenni, hogy elforduljon a neoliberális gazdaságpolitikától.
"Adózni büszkeség legyen, mert azzal hozzájárulunk, hogy a társadalom épüljön"- mondta felszólalásában a KDNP-s Puskás Tivadar. Hozzátette, hogy az adózás jelentését kellene átértékelni.
Törő Gábor fideszes képviselő szerint a Széll Kálmán-terv a hosszú távú növekedést ösztönzi. Törő a Költségvetési Tanács egy megállapítását idézte, mely szerint 2012-es büdzsé alapvetően megfelel a kormány által kitűzött gazdasági céloknak. A képviselő kiemelte, hogy az euróválság negatív hatásainak elhárítására 300 milliárd euró épült be a költségvetésbe.
"Nettó nyolcvanezerért nem várható el, hogy a rendőrök, tűzoltók, börtönőrök megfelelő munkát végezzenek el" - mondta Dorosz Dávid LMP-s képviselő a felszólalásában. Ezért javaslatuk szerint 11 milliárdot fordítanának a fizetésük megemelésére. Dorosz beszélt arról is, hogy közösségi rendőrséget építenének ki, mert "még mindig a sztálinista modell működik Magyarországon". Az LMP plusz hárommilliárd forintot fordítana az áldozatvédelemre is, mert "ma tízből kilenc nem jut el áldozatvédelmi szolgálathoz".
Rónaszékyné Keresztes Mónika fideszes képviselő közölte, korunk időzített bombája az államadósság. Ezt tetézi az emberek devizaadóssága, ennek felszámolására törekszik a kormány. Ehhez hozzátette, a nyugdíjrendszer átalakítása fontos lépés, az elsődleges cél, hogy nyugellátást csak az kaphasson, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárt.
Pál Tibor, az MSZP egyik képviselője szerint nyilvánvalóvá vált, hogy az Orbán-kormány tettei köszönö viszonyban sincsenek a tetteivel. "Eszement a kormány politikája" - tette hozzá. Szerinte a családok félnek. "Az elmúlt másfél év kormányzása után a családok számára ma az kérdés, hogyan tudják a családok megetetni a gyermekeiket, hogyan fogják befizetni a sárga csekkeket. Ezekre a kérdsésekre pedig nem ad választ a költségvetés" - mondta a politikus.
Simon Gábor MSZP-s képviselő szerint a költségvetésnek fogyasztóvédelem az áldozata, mert kevesebb forrás jut erre a célra, miközben a kormány hatalomra kerülése után azt ígérte, a fogyasztóvédelmet kiemelten fogja kezelni.
A jobbikos Varga Géza szerint ez a költségvetés nem oda céloz, és nem arra ad választ, ahonnan a legnagyobb veszély fenyegeti a gazdaságot. Az államadósságra koncentrál, miközben a gazdaság rossz szerkezetére kellene - magyarázta.
Varga szerint a vidék gazdasága szenvedi el a legnagyobb veszteségeket. "Vidéken 100 ezer forintból ugyanúgy költenek rezsire és élelemiszerre, mint aki tízszer annyit keres" - magyaráta. A politikus szerint, aki ennél tízszer többet keres, az nem munkából teszi - ezzel utalt Szijjártó Péter szavaira, aki a vitában korábban azt mondta, hogy az új adórendszerben aki tízszer annyit dolgozik, tízszer annyit is keres.
A Fidesznek bocsánatot kellene kérnie a gazdáktól a jobbikos képviselő szerint, mondván a Top-up kifizetéseket elszabotálták a gazdáktól". 395 milliárd forintot jelent ez Varga szerint.
A pártok támogatása 9,6 százalékkal nőtt meg a 2012-es költségvetésben - mondta a jobbikos Varga Géza, aki ezt a pénzt a civileknek adná.
A fideszes Schmidt Csaba szerint a gazdaságfejlesztés kulcsfontosságú terület, ami szövetséget igényel a kormány és az önkormányzatok között, továbbá forrásokat is. Schmidt szerint az új Széchenyi tervben ezek a pénzek rendelkezésre állnak; 140 milliárd forint jut gazdaságfejlesztésre.
A 2012-es olimpiára felkészülésre jelentős pénzt szám a büdzsé a fideszes képviselő szerint, számszerűen 5,3 milliárd forintot. Versenysportra és az olimpiára összességében 7,5 milliárdot különít el a költségvetés.
Az LMP-s Szabó Rebeka szerint az agrárügyeken is látszik az a megszorítás, ami a költségvetés egészét is jellemzi. Szabó szerint az intézményrendszer átalakítása miatt nehezen követhető, hogy mire mennyi pénz jut jövőre. Példaként említette, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak jutó összeg tízmilliárd forintra csökken, pedig új feladatai is vannak, mint az ország GMO-mentességének ellenőrzése, vagy az élelemiszerláncok felügyelete.
Ehhez képest az Agrármarketing Centrum forrásai jelentősen megnőttek, amit nem ért az LMP-s képviselő. "Felmerül a gyanú, hogy kormányzati kifizetőhelyként működik" - mondta.
Az LMP-s Szabó Rebeka üdvözlendőnek tarjta, hogy a tanyafejlesztési támogatás 1-ről 1,5 milliárd forintra nő, de szerintük így sem biztos, hogy elég lesz. A párt javasolja azt is, hogy csökkenjen a gyümölcsök áfája.
Ékes József, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint a kormány nem veszi el az özvegyi nyugdíjakat és az árvaellátást, mint az kritikaként megfogalmazódott. Ékes szerint a bányászok korkedvezményes nyugdíját sem veszik el, csak más lesz a neve.
Felszólalásában a képviselő beszélt arról is, hogy jövőre a minimálbért is megemeli a kormány. Szerinte a minimálbér 2000-ben történt emeléskor is bírálták őket, hogy ezzel tönkreteszik a kisvállalkozásokat, de ez, mint fogalmazott, akkor sem következett be.
Braun Márton (Fidesz) Szabó Rebeka (LMP) felszólalására reagálva azt mondta, hogy azt nem tudja megítélni, hogy az Agrármarketing Centrum (AC) támogatása sok vagy kevés, de szerinte a centrum tevékenysége mindenképp hasznos. Mint mondta, az AC a munkaintenzív ágazatokat támogatja. Braun ehhez magyarázatként azt mondta, hogy egy olyan kampánynak nincs értelme, hogy "Egyél búzát!".
Juhász Ferenc, az MSZP képviselője egy "flaszteren terjedő viccet" mesélt el felszólalásában. Így hangott:
A kisnyúl szalad ki az erdőből, találkozik a sünnel.
Kérdezi a sün: Miért szaladsz?
Mert az erdőben begyújtik a medvéket - mondta a nyúl.
De te nem vagy medve - mondta a sün.
De ők döntik el, hogy ki a medve - válaszolt a nyúl.
Juhász Ferenc azt mondta: ha Járai Zsigmond a Fidesz ellenzékét támadja, az rendben van, de ha őket, az lehetetlen.
Lasztovicza Jenő (Fidesz) azt mondta Juhász Ferenc (MSZP) felszólalására reagálva, hogy a honvédségben legnagyobb leépítést ők hajtották végre. A volt honvédelmi miniszter korábban azt mondta, hogy Európában egy ország költ kevesebbet a honvédségre, mint Magyarország, és annak az országnak nincs hadserege.
Juhász Ferenc (MSZP) Lasztovicza Jenő fideszes képviselő felszólalására úgy reagált, hogy valóban "fazonírozták a honvédséget". Juhász szerint nekik 100 milliárd forinttal többől nem fért bele, hogy minden korábbi laktanyát fenntarsanak. "De működőképes rendszert hagytunk hátra" - tette hozzá.
Nyikos László jobbikos képviselő azt mondta, hogy az államadósság visszafizethetetlen. "Jó esetben kinőhető, ha a gazdaság növekeszik és az adósság nem emelkedik. akkor. Középtávon azonban semmi esély arra, hogy nagyobb ütemű legyen a gazdasági növekedés" - fogalmazott az ellenzéki politikus és hozzátette: a mókuskereket hajtjuk óriási veszteségekkel. Nyikos szerint az államadósság több lesz, mint amit a kormány tervez. Hozzátette, egyszerűen azért, mert az államadósság 40 százaléka devizában áll fenn, ezt pedig a forint árfolyama befolyásolja.
Nyikos szerint az államadósság kamata a legnagyobb probléma. "Uzsorakamatot fizet Magyarország a hitelezőknek, a többi, kedvezőbb megítélésű országoknak a kamatterhe jóval alacsonyabb" - mondta a képviselő. Hozzáfűzte, hogy az államadósság csökkentésére épülő gazdaságpolitika és az ezt célzó költségvetés hibás elgondolás.
"Legyen tartalék a költségvetésben, legyen 300 milliárd forint, de ezt ne a kormány költse el. Ekkora összegről az országgyűlési képviselőknek kell döntenie" - közölte Nyikos László jobbikos képviselő.
Meg kell oldani az önkormányzatok adósságának kérdését, mely hatalmas problémát jelent - mondta az LMP-s Szilágyi Péter. A képviselő szerint erre egy önkormányzati eszközkezelőt állítana fel az LMP.
A KDNP-s Puskás Tivadar is megerősítette felszólalásában, a kormány célja mindenképp az, hogy az államadósság csökkenjen. A jövő évi büdzsé tervezete 72 százaléknyi államadósságot takar. A cél, hogy a GDP 2,5 százalékánál ne legyen nagyobb a hiány - tette hozzá.
A kereszténydemokrata képviselő felsorolta a már ismert számokat, miszerint 2012-re 14 ezer 527, 17 milliárd forint a tervezett kiadás. Ez 303 milliárddal kisebb, mint az idei évben várható kiadás. A bevétel 13 ezer 950,63 milliárd forint. Ebből adódik, hogy a deficit 576,54 milliárd forint. A KDNP-s képviselő ezt követően ismertette a költségvetés öt fő célját, melyet Kupcsok Lajos fideszes képviselő is elmondott reggel fél kilenckor.
Dr. Hiller István az MSZP korábbi pártelnöke a Hir24.hu által csütörtökön megszellőztetett háttértanulmányáról beszélt, a kedden a köznevelési törvényhez készült állítólagos háttértanulmány szerint 73 milliárdos megtakarítás jelentene a tankötelezettség korhatárának leszállítása. Hiller arról kérdez, hogy megéri-e tíz-tizenötezer fiatal kidobása az iskolákból, ha az 70 milliárd forintot hoz? Hiller szerint a tervezett pedagógus életpálya modell 381 milliárd forint pluszköltséget jelent, bevezetni az életpályamodellt csak 70 milliárd forintos költség lenne az első évben.
Dr. Puskár Tivadar szerint az "embernek időnként megnyílik a szeme, ennek voltunk most tanúi, amikor Hiller István kultúra-, és oktatási párti kijelentéseket tett". Puskás szerint, akik 16 éves korában már nem akar tanulni, "annak megváltás, ha már nem kell tovább iskolába járni". Ez jó a gyereknek, és jó a közösségnek - mondta. Hiller István válaszában üres kijelentéseknek nevezte a KDNP-s képviselő szavait, és megkérte, sose álljon katedrára.
Dr. Czomba Sándor szerint húsz év alatt nem tudott az ország kitörni a négymillió fő alatti foglakoztatottságból, ezért új módszerekre van szükség. "Kétharmados többséggel próbáljuk megoldani a problémákat, amiket Önök okoztak" - mondta a fideszes politikus Hiller Istvánnak válaszul. Czomba szerint minél több embernek kell dolgoznia, és a legtöbb embernek a versenyszférában kell elhelyezkednie.
Dr. Czomba Sándor szerint bár Hiller István 12-15 ezer 16 éves diák az "iskolákból való kidobásáról beszélt", de az MSZP kormányzása idején sokkal több diák került ki 18 évesen úgy az iskolából, hogy esélye sem volt munkát kapni.
Az LMP-s Kaufer Virág szerint egy anomália van a munakerőpiacon, mert nem találnak egymásra a munkaadók és a munkavállalók. Kaufer szerint ezt nem segíti, hogy csökken a munkaerőpiaci alapra szánt összeg. Kaufer szerint nem úgy kéne megoldani a magyar fiatal munkanélküliek helyzetét, hogy egymásra mutogat a két legutóbbi kormány. Kaufer úgy véli, hogy a tankötelezettségi határ leszállítása egyértelműen azért van, hogy kevesebb családi pótlékot kelljen kifizetni. Czomba válaszában közölte, hogy nem csökken a munkaerőpiaci alapra szánt összeg.
Hiller István egy amerikai kutatásról beszélt, amely arról ír, hogy az elmúlt nyolc évben szignifikáns fejlődés következett be a magyar diákok teljesítményében. Puskár Tivadar korábban arról beszélt, hogy sosem volt annyi írástudatlan ember az országban, mint most.
A fideszes Kővári János úgy véli, hogy a parlament nem a monológok felolvasásának helye. Mint mondta a szocialisták hozzászólásait nehéz komolyan venni, mert éveket kaptak a munkára, de romokat hagytak maguk után. Kővári szerint az LMP-sek sok jó meglátással rendelkeznek, de úgy érezte, hogy nehéz helyzetben volt felszólalásakor, mert a válaszokat egy olyan LMP-s képviselőnek szánja, aki felszólalása után kiment a teremből. "Esélyt kell teremteni a leszakadóknak, annyi a különbség, hogy mi nem kampányokon keresztül, hanem munkával akarunk esélyt nyújtani" - mondta.
A jobbikos Farkas Gergely a költségvetés kiadási aspektusán keresztül igyekszik a költségvetés alkalmatlanságát bizonyítani. Farkas szerint nem átlátható a mostani költségvetés, "mert nem tartalmazza a 100 millió forint alatti tételeket". Farkas szerint nem igaz, hogy hat százalékkal több pénz jut az oktatásra jövőre, mert a törvénytervezet szerint valójában csökken az oktatásra szánt pénz.
Farkas Gergely szerint Hiller István három éve még a tandíj bevezetése mellett érvelt, ezért most hiteltelenek az önköltség bevezetése elleni szavai. "A hitelesség fontos" - mondta Farkas. A jobbikos politikus szerint "nyolc év liberális ámokfutása után" úgy gondolták, hogy nőni fog az oktatásra szánt pénz, de szomorúak, hogy tévedtek.
A fideszes Nagy Csaba a köznevelési törvényről beszélt, a törvény szerint 2013 szeptemberétől lesz 90 ezer forint a bértábla alapja, vagyis bruttó 180 ezer forint körül fog indulni a tanárok fizetése. Az "örökölt helyzetről" Nagy kifejtette, hogy több olyan képzés volt, amelynek eredményeként nem lehetett elhelyezkedni, ez a cégek számára is nehézségeket okozott, "ezen változtatni kell". "Az egész napos iskola, az óvodák feltöltése, és a mindennapos testnevelés" segít majd a diákoknak a jobb teljesítmény elérésében - mondta Nagy.
Az MSZP-s Józsa István örül, hogy Nagy Csaba szerint a görög példa, rossz példa, mint mondta ezt másfél éve még nem így gondolta a Fidesz. Józsa szerint érthetetlen, hogy 268 forinton tervezték a költségvetést, amikor éjjel 300 forint fölött járt az euró, és a tervezési árfolyam már aznap nem volt igaz, amikor a költségvetést készítették. Nagy válaszában kifejtette, hogy az ország jelenlegi helyzete az MSZP kormánynak köszönhető, ha nincs az új kormány, akkor hét százalékos lett volna a 2010-es hiány.
Kovács László (MSZP) szerint hétfőn Orbán Viktor megsértődött, amikor a költségvetést az elszegényedés költségvetésének nevezte, ezért igyekszik árnyalni szavait. "Ez a költségvetés nem mindenkinek rossz, egy jól élő réteg tovább gazdagodik a szegények rovására" - mondta Kovács. Az MSZP-képviselő, mint mondta éveket töltött Brüsszelben, de így is figyelt. 2008-2009-ben a Fidesz a kiadások növelésére bíztatta a kormányt, "ha akkor olyan jónak tartották a módszert, most miért nem követik?" - kérdezte Kovács. A politikus szerint a 27 százalékos áfa a legmagasabb az Unióban, ami csak tovább nehezíti a gazdasági helyzetet.
Kovács a megszorításokról is beszélt, "nevezhetik ezt forráskivonásnak, a lényeg, hogy létfontosságú területekről vonnak ki pénzeket". Kovács elmondta, hogy a mostani válságot a gazdasági növekedés lassúsága, és a munkanélküliség lassú csökkenés jellemzi, ez a különbség a három évvel ezelőtti és a mostani válság között, ezért nem lehet olyan szemüvegen keresztül nézni a Fidesz-kormány döntéseit, mint a három évvel ezelőtti szocialista kormányét. Kovács szerint nem az a probléma, hogy Azerbajdzsán lett az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja, hanem az, hogy Szlovénia is több szavazatot kapott, mint Magyarország.
Puskás Tivadar szerint azok, akik a személyi jövedelem adó változások miatt kevesebbet kapnak, azokat kompenzálják. Az adórendszer a középosztályt erősíti, és nem az élőmunkát, hanem a fogyasztást adóztatja meg - mondta Puskás.
Dr. Cséfalvay Zoltán államtitkár azt javasolta, hogy "legyen következetes a szocialista párt", hiszen korábban az MSZP is tervezte, hogy a korai nyugdíjaztatási formák egy részét megszűntesse. A progresszív adórendszer Nyugat-európai megoldás, míg az egykulcsos adórendszer Kelet-európai sajátosság, az ilyen típusú adórendszer pedig segíti az egyéni fejlődést, aki jobban, többet dolgozik, az többet kereshet. Cséfalvay szerint valószínűleg azért van egykulcsos adó a keleti országokban, mert negyven évig nem volt lehetőség az előrelépésre, ezért bátorítani kell az embereket az aktív munakvégzésre.
Kovács László válaszolt Cséfalvay Zoltánnak: "nem minden volt szocialista ország vezette be az egykulcsos adórendszert". Kovács szerint Szlovákiában bevált, de már ők is az egykulcsos adó levét isszák. Tukacs István (MSZP) szerint az államadósságállomány csökkentése nem igaz, mert az adósság valójában nőtt a a devizaárfolyamok "elszaladása" miatt.
Czunyiné dr. Bertalan Judit (Fidesz) szerint fontos, hogy "ne buli legyen 42 évesen kivonulni a munakerőpaicról". A nyugdíjprofilok megtisztítása szükséglet Czunyiné szerint, a jövőbeni kifizetések stabilizálása így biztosítható. A politikus szerint nem lesz visszamenőleg megvonva semmilyen nyugdíj, "el kéne olvasni rendesen a törvényt". A javaslat azt szolgálja, hogy a most a járulékokat fizető réteg számára is biztosított legyen a nyugdíj - mondta Czunyiné. A politikus szerint azok a támogatott hitelek, amelyeket az első Fidesz-kormány idején adtak, nem dőltek be, ezeket a hiteleket az MSZP-kormány megszüntette, majd svájci frank hitelre váltotta.
Kupcsok Lajos (Fidesz) párhuzamot vont a korábbi MSZP-kormányok és a Fidesz között, kiemelte, hogy Gyurcsány Ferenc szerint "el lehet innen menni", míg a Fidesz mindekit arra biztat, hogy maradjon. Kupcsok szerint az MSZP-kormány korábban mindig növelte az államadósságot, míg a Fidesz-kormány mindig csökkentette. "Akkor miről beszélünk?" - tette föl a kérdést a felszólalása végén Kupcsok.
Talabér Márta (Fidesz) szerint tévedett Kovács László, amikor az országimázs rombolásáról beszélt, Talabérnak, mint mondta ilyenkor mindig 2006. október 23-a jut eszébe. "Hány olyan európai ország van, ahol lövettek a polgárokra?" - tett föl a kérdést. Az országvédelmi kötlségvetés célja Talabér szerint, hogy a nyugdíjrendszer önálló lábra álljon, "a kiadások ne haladják meg a bevételeket".
Vágó Sebestyén (Jobbik) szerint a kormány nemcsak a felsőbb rétegek kormány, hanem önmaga, a Fidesz-KDNP kormánya is. Vágó emlékeztet, hogy bár a családvédelmi törvény egyik fő eleme a gyerekek családban tartása, de ettől függetlenül a családgondozókra fordított összeget a költségvetés csökkenti. Vágó szerint szembeállítva a költségvetést az ígéretekkel látható, hogy a szociális ellátórendszerhez még nem nyúltak.
Vágó Sebestyén szerint négy évvel ezelőtt tizenpárezer forintos gyermektartási segélyek elmaradása okoztak problémákat családokban. "Nem lehet egy huszárvágással lefejezni a gyermektartási segély megelőlegeztetését" - mondta a jobbikos képviselő.
Latorcai János, a KDNP képviselője, az országgyűlés alelnöke arról beszélt, hogy be kell csuknunk az adózási kiskapukat. Mint mondta, vannak olyan szektorai a magyar gazdaságnak, ahol szürke-, sokszor pedig feketegazdaság van. "A gazdasági növekedés az idén elmaradt a várakozásoktól, hazánk devizakitettségének megoldása pedig nem tűr halasztást" - mondta Latorcai. Az államadósság a GDP 72 százalékára való csökkentését az Állami Számvevőszék valós lehetőségnek látja, "a kormány tartja magát a Széll Kálmán-tervben vállaltakhoz".
Nyikos László (Jobbik) szerint az országvédelmi alap legyen 300 milliárd forint, és az országgyűlés döntsön arról, hogy mire költsék el ezt az összeget.
Karak László (Fidesz) szerint hitelekből nem lehet hosszú távon munkahelyeket fenntartani, ezért fontos, hogy minél hamarabb a saját lábára álljon az ország. A rendelkezésre álló EU-forrásokat jobban kell felhasználni, uniós forrásokat kell biztosítani átképzésekre, szakképzésekre. Továbbra is szükséges Karak szerint, hogy az ország fejlettebb részeit tovább segítsék, hogy azok a világ élvonalának közelében maradhassanak. "A segély helyett a munkát válasszák azok, akik képesek dolgozni" - mondta Karak. Csütörtökön Karak László beszédét követtük utoljára.