Az energiaellátástól a mezőgazdaságig sok ágazat ki van szolgáltatva a természeti erők változásainak. Egy légkondicionáló berendezéseket gyártó cég eladásai például igen megsínylik a hűvös nyarat, ahogy egy aszályos időszakban is kevesebb terményt takarítanak be a gazdák világszerte. Ugyanígy a hosszú meleg nyár jót tesz az üdítőital-gyártóknak és a turizmusban érdekelt társaságoknak. A brit állami időjáráskutató intézet, a Met Office szerint a brit cégek 70 százalékának eredményét befolyásolja a szeszélyes időjárás, az amerikai gazdasági minisztérium adati szerint pedig az USA gazdaságának 20 százaléka időjárásfüggő. Ez valószínűleg igen nagymértékben igaz a világ bármely részére, főleg ha figyelembe vesszük a globális felmelegedés okozta szélsőséges időjárási viszonyokat.
A reformer CME
A természeti katasztrófák okozta károkra a társaságok felkészülnek, bebiztosítják magukat. A biztosító azonban nem fizet, csak azért, mert nem esik az eső. Egészen 1997-ig nem volt arra azonban megfelelő platform, hogy az időjárás "természetesnek tekinthető" változásai ellen megvédjék magukat a cégek. A Chicago Mercantile Exchange (CME - a világ legnagyobb árutőzsdéje) sok esetben reformernek bizonyult, ami az úgynevezett származékos - vagy derivatív - termékeket illeti. Itt vezették be először a világon az elektronikus devizakereskedést, itt lehetett először határidős ügyletet kötni arra, hogy például a fonttal szemben erősödik vagy gyengül a dollár. Mára a nemzetközi devizapiaci kereskedés annyira elterjedtté vált, hogy bizonyos cégek kizárólag ezen a piacon kötnek üzleteket. Érdekes, hogy a devizapiaci ügyletek is szolgálnak védelmi eszközként társaságok számára, egy Amerikába exportáló cég például ki tudja védeni a gyenge dollár negatív hatását egy dollár gyengeségére kötött ügylettel. Hasonlóképpen, védelmi célból tud ügyletet kötni egy társaság, ha attól tart, hogy a 18 foknál melegebb vagy hidegebb hőmérséklet károsítja eredményét.
70 milliárdos üzlet az időjárás
A CME honlapján található információkból kiderül, hogy az első ilyen ügyletet 1996-ban kötötte a Koch Energy és az Enron, Milwaukee államban, a téli átlaghőmérsékletre. Ez még úgynevezett OTC (Over The Counter, tőzsdén kívüli) módon történt, a CME a lehetőséget meglátva felkarolta a kezdeményezést, és bevezette elektronikus rendszerébe, a GLOBEX-re a határidős kereskedést. Ezek után a Chicago Board of Trade (CBOT) bevezette a katasztrófa-kötvényeket és opciókat. A tőzsdei történetben is viszonylag friss kereskedés hirtelen lendületet kapott az El Nino jelenségtől, amely tovább gyorsította az időjárás derivatívák elterjedését. 2001-ben a frankfurti értéktőzsdét üzemeltető Deutsche Börse után és a londoni LIFFE után a Euronext is felvette kínálatába az időjárási kontraktusokat. 1999-től 2001 végéig származékos időjárás-termékekkel 75 millió dollár értékben kereskedtek az OTC-piacon Európában, az Egyesült Államokban évente több mint 4000 szerződést kötnek, átlagosan 8 milliárd dolláros forgalomban. Szakértők becslése szerint 2005-ben a származékos időjárási termékek forgalma világviszonylatban már 70 milliárd dollár lesz. Jól ismerte fel tehát a lehetőséget mintegy nyolc évvel ezelőtt a CME.