Azok a tőzsdék, ahol időjárás-kontraktusokat vezettek be, a szokásos módon, termékként kezelik az időjárást. A tőzsdék ezért úgynevezett időjárás-indexeket hoztak létre. Az indexek négy fő termékre vonatkoznak, ezeknek a változására lehet ügyleteket kötni. Ezek a szél, az eső, a fagy (vagy hó) és a hőmérséklet. Ugyan egészen kifinomult üzletet is lehet kötni, mondjuk arra, hogy egy adott hónapban hány milliméter eső esik, a legtöbb céget - ahogy az előzőekben is említettük - a hőmérséklet alakulása befolyásolja, ezért ezen a termékkel a legnagyobb a forgalom.
Fűtési és hűtési foknapok
Az időjárással való kereskedés opciós módon zajlik, vagyis az ügylet akkor lép életbe, ha bizonyos feltétel bekövetkezik, például, ha a hőmérséklet elér egy adott szintet vagy egy adott szint alá esik. A CME-n 65 Fahrenheit-fokban (18,3 Celsius-fok) határozzák meg a viszonyítási hőmérsékletet. A 65 Fahrenheit-fokot azért tartották meg határvonalnak, mert évekkel ezelőtt ez alatt a hőmérséklet alatt kapcsolták be a fűtést az USA-ban. Most úgynevezett benchmarknak használja az ipar, ez alatt a lakosság több energiát használ fűtésre, fölötte több energiát használ légkondicionálásra. A viszonyítási foktól való negatív eltérést nevezik fűtési foknapnak (Heating Degree Days - HDD), a pozitív eltérést pedig hűtési foknapnak (Cooling Degree Days - CDD). A HDD novembertől márciusig tart, míg a CDD májustól szeptemberig.
Magyarországon az idei év végéig erre a piacra nem lehetett befektetni, legalábbis hazai brókerházon vagy közvetítőn keresztül nem. Idén ősszel jelent meg az első ilyen szolgáltatás a Hamilton Tőzsdeügynökség Rt.-nél, és jelenleg is egyedül ők kínálják ezt a piacon. A társaság a nemzetközi határidős ügyletek egész sorával együtt tette hozzáférhetővé az időjárás-kontraktust a magyar piacon, azonban elmondásuk szerint eddig még ilyen ügyletre nem érkezett érdeklődés.