Alternatív adórendszert javasol Surányi

A jelenlegi szja-rendszer adóelkerülésre ösztönöz, mert a nettó bér a kisebb adókulcsnál is alig éri a bruttó bér felét - mondta Surányi György a Pénzügykutató Rt. és az Allianz Hungária Biztosító Rt. által rendezett "Adózás és verseny" című csütörtöki konferencián. Bokros Lajos szerint az adórendszer átalakítása, az szja-adókulcsok megváltoztatása, illetve a sávok szélesítése csak akkor lehetséges, ha a rendszerből radikális módon kikerülnek a kedvezmények, illetve támogatások.

Az egyszerűséget és a stabilitást kell a 2006-2008 között induló adóreform középpontjába állítani - mondta Matolcsy György. Magyarország javuló versenyképességének feltétele, hogy a GDP-ből többet fordítsunk oktatásra és egészségügyre, tette hozzá. Nemcsak költségvetési, hanem magánforrásokat is figyelembe véve, oktatásra a GDP jelenlegi 5,3 százaléka helyett 10 százalékot kellene költeni, míg egészségügyre a jelenlegi 5 százalék alatti összeget először 6, később 8 százalékra kellene emelni, a volt gazdasági miniszter szerint.

Követendő példákat sorolt Matolcsy

A jövedelem típusú adóknál az angolszász modellt, a forgalmi adónál az Európai Uniós kulcsokat, míg az adózás rendjénél, a nálunk egyszerűbb közép-európai szisztémát kellene követnünk, mondta Matolcsy György. Az adóreform első, 2006-2008 közötti fázisában az egyszerűségre és a stabilitásra kellene koncentrálni, tette hozzá. A szakértő szerint a bruttó adórendszerről úgy lehet áttérni a nettó rendszerre, hogy a kedvezmények jelentős része kikerül az adózási körből, ugyanakkor a családi és a beruházási kedvezményeket érdemes megtartani.

A GDP arányos adóbevételi szintek összehasonlítása alapján kitűnik, hogy a magyarországi 43 százalék az EU-n belül nem magas, ha viszont Írország 30 százalékával vetjük egybe, akkor már el kell gondolkodni - mondta László Csaba, a KPMG adótanácsadó partnere. A volt pénzügyminiszter szerint az EU-n belül általában nagyobb szerepük van a közvetlen adóknak, elsősorban a személyi jövedelemadónak, azaz a személyi jövedelemadó terhelés Magyarországon kisebb, mint a régi EU államokban, ugyanakkor nagyobb, mint a visegrádi országokban.

László Csaba: Nem igaz, hogy magasak a járulékok

A GDP-hez mért társasági adóbevétel aránya Magyarországon semmivel sem tér el a régi EU- államokétól, vagy az újonnan belépőkétől, tehát önmagában a társasági adó szintje, ami nálunk alacsony, 16 százalék, keveset jelent - közölte László Csaba. Talán meglepő, de igaz, hogy a tb-járulékokból származó bevétel magyarországi szintje nem magasabb a többi EU országénál, de még a visegrádi országokénál sem, azaz hamis az a látszat, hogy Magyarországon magasak a járulékok - mondta a volt pénzügyminiszter. Az viszont igaz, hogy miközben a munkaadók terhelése meghaladja mind az EU-s, mind a visegrádi országok átlagát, addig a munkavállalók terhelése az említettek alatt van - tette hozzá.

László Csaba szerint az EU átlagában a tőkejövedelmeket, illetve a vagyont terhelő adók aránya a GDP-n belül 2,6 százalék, ha ez Magyarországon is megvalósulna, akkor az 600 milliárd forintot jelentene a költségvetésnek.