Idén borult a korai magyar euró

Minden eddiginél messzebbre került az EU közös valutájától Magyarország. Miután a kormányzat kreatív könyvelése megbukott az Eurostatnál, mindenki magyarázkodni kezdett, azt azonban továbbra sem látni, hogyan szabadulunk meg a hatalmas államháztartási hiánytól. A kormány kis megingásokkal 2010-et tekinti csatlakozási dátumnak. A szomszédok közül lassan mindenki belép az euró előszobájának számító ERM 2-be.

Autópályákkal úszott el a hiány

Ugyan ezen a napon, szeptember 16-án került nyilvánosságra Magyarországon az Eurostat - az Unió statisztikai hivatala - azon jelentése, amely gyökeresen átalakította az addig sem túl meggyőző magyar hiányszámot. Az EU statisztikai hivatala szerint nem lehet elkönyvelni államháztartási bevételként az eurócsatlakozás kritériumainak vizsgálatánál használt uniós módszertan (ESA 95) szerint azokat a tételeket, amelyek az autópálya-építés költségvetésen kívülre helyezése nyomán befolytak vagy befolynak a büdzsébe.

Az idei büdzsé azzal számolt: úgy lesz a deficit a GDP 4,7 százaléka, hogy az autópálya-építés feladatát az uniós módszertan szerint költségvetési körön belülre sorolt Nemzeti Autópálya Rt. (NA) átadja a jelenleg költségvetésen kívül figyelembe vett Állami Autópálya Kezelő Rt.-nek (ÁAK). A tranzakciótól azt várták, hogy egyrészt a már megépült sztrádaszakaszok értékesítéséért bevétel folyik a költségvetésbe, másrészt pedig csökkennek a kiadások. Az autópályákból származó pénzek elkönyvelése helyett, a kirobbanó botrányban a kormányzat hosszas, és rendkívül kínos magyarázkodás után kénytelen volt meghátrálni.

2010? 2011? 2012? 2014?

Az autópálya botrány előtt már megkezdődött a találgatás, hogy mennyivel lépi túl a magas deficit, és az államháztartás reformjának tologatása miatt Magyarország a nem hivatalos 2010-es csatlakozási időpontot. A londoni Fitch nyitotta a sort szeptemberben, amely egy évvel későbbre 2011-re tette Magyarország csatlakozását. Ezt akkor Veres János pénzügyminiszter "barátságtalan lépésként" értékelte. A Fitch a későbbi fejlemények tükrében mostanra valamikor 2014. körülre teszi Magyarország csatlakozását az euróövezethez. Az általános elemzői vélemény kevésbé pesszimista: a nyugati elemzők 2012-re várják a magyar euró bevezetését.

Végül 2010-nél maradt

Az eurócsatlakozás számháborújától volt hangos a magyar politikai élet. Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek csak egyszer kellett elejtenie azt, hogy nem kell mindenáron erőltetni a 2010-et ahhoz, hogy Orbán Viktor már 2014-et vizionáljon. Mindketten arra hivatkoztak, hogy a társadalom számára tompítani kell, az euró bevezetéséhez szükséges reformokkal járó fájdalmat.

Lehetséges, hogy a választópolgárnak mindez jól hangzik, az Unió szakértői azonban arra figyelmeztetnek, hogy minél később csatlakozik egy ország az eurózónához, annál rosszabb a gazdaságának. Aki utolsónak marad, olyan problémákkal kénytelen szembenézni, amelyekkel lehet, hogy az utolsó előtt csatlakozó nem is találkozott: a térség összes spekulatív tőkéje támadást indíthat az elszigetelt nemzteti valuta ellen, ráadásul a befektetői környezetnek sem egészséges ha az ország sokáig kívül marad az eurózónán.

A költségvetés sem az euró-felkészülést szolgálja

A PM-nek valahogyan sikerült visszakecmeregnie a 2010-es állásponthoz, a kormány továbbra is ezt tekinti csatlakozási céldátumnak, azonban a 2006-ra összeállított költségvetési számok mintha nem pont a hiánycsökkentést és a felkészülést szolgálnák.

A december 19-én elfogadott törvény a korábban hangoztatott önkontrollal és reformokkal szemben inkább az adakozásra került a hangsúly. Noha 2008 közelsége miatt mindenképpen a takarékosságon kellene, hogy legyen a főszerep, jövőre a kormány az ideihez hasonló, 4,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol.

Egyszerre csökkentik az áfát és a szociális kiadásokat. Elemzők szerint a nagy rendszerek reformja nélkül is lehetett volna 2-300 milliárd forintot szorítani a költségvetésen, azonban a kormány erre sem vette a bátorságot. Bárki lép is hatalomra 2006-ban, nehezen tud majd e mellett a költségvetés mellett megszorító intézkedéseket hozni.

A szlovákok már az euróról szavaznak

Amíg Magyarország a hatalmas deficit ellenére köti az ebet a karóhoz, hogy meglesz a 2010-es csatlakozás a szomszédok sem tétlenkednek. A 2004 májusában csatlakozott közép-európai államok közül Szlovénia euró-csatlakozása tűnik a legsimábbnak. A szlovének csatlakozása tűnik a legsimábbnak: 2007-ben bevezetik a közös valutát. A szlovákok meglepetésszerűen csatlakoztak az ERM 2-höz, ezért, ha a dolgok jól alakulnak 2008-ban bevezethetik a közös valutát.

Csehország egyelőre nem lépett be az ERM 2-be. A csehek 2007 második felében szeretnék a koronát az euró árfolyamához rögzíteni. Ha a dolgok jól mennek, a csehek 2009-től használhatják a közös fizetőeszközt. Lengyelországban egyelőre nem tekinti a kormány prioritásnak az euró bevezetését, azonban mind a kormány, mind a gazdasági szakemberek 2009-et jósolnak a lengyel ERM 2 éveként.

Barsi Szabó Gergely