Hétfőn szavaznak az adózás akadálymentesítéséről

Akadálymentesítő törvénycsomagról szavaz hétfőn a parlament. A képviselők összesen tizennyolc indítványt módosítanak, amelyek ilyen módon több száz kis- és középvállalkozás életét teszik könnyebbé. Ugyanakkor a kormány tárgyal a színlelt vállalkozói szerződésekre vonatkozó moratórium egy éves meghosszabbításáról.

A parlament hétfőn szavaz az adó- és járulékszabályok egyszerűsítését célzó törvénycsomagról. A módosító indítványok április 25-i elfogadása után összesen 18 törvényt módosítanak a képviselők. A pénzügyminisztérium szerint "a változtatások azonnal javíthatják a vállalkozások működési feltételeit és csökkentik az adminisztrációs kötelezettségeket".

"Az akadálymentesítésre keresztelt csomag, amely az adókról és járulékokról szóló törvények módosítását fogja át, elsősorban az adóeljárásra és a társasági adóra vonatkozó szabályok alkalmazását könnyíti meg, de az adóigazgatási eljárási szabályok is egyszerűbbé válnak" - jelentette ki Lucz Zoltánné a Pénzügyminisztérium (PM) főosztályvezetője.

A társasági adó módosításai egyszerűsítik az elhatárolt veszteség és a fejlesztési adókedvezmény érvényesítését. A területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetben lévő 48 kistérség területén működő kis- és középvállalkozások számára lehetővé válik az újként beszerzett, előállított gépek és berendezések, valamint a személygépkocsi kivételével a járművek bekerülési értékének egyösszegű leírása - ez körülbelül 50 000 vállalkozásnak jelent könnyebbséget.

A társasági adót érintő módosítások körébe tartozik egy új, a bevétel felével egyező adóalap-kedvezmény, amelyet az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmét végző vállalkozások vehetnek igénybe. Százezer, az egyszerűsített vállalkozói adó körébe tartozót érint az a változás, amely szerint a biztosítótól elemi kárra (például jégkár) tekintettel kapott kártérítés összege kikerül az adóalapból.

A társasági adó és a személyi jövedelemadó módosítása lehetővé teszi az elhatárolt veszteség elszámolását az adóhatósági ellenőrzés, önellenőrzés során feltárt jövedelemmel szemben is. Az iparűzési adóhoz kapcsolódó adóalap-csökkentés, valamint a mikrovállalkozások létszámnövelését segítő kedvezmény feltételénél köztartozás helyett az állami vagy az önkormányzati adóhatóságnál regisztrált tartozásról kell nyilatkozni az adóbevallás alkalmával. Az utóbb említett módosítások például 350 ezer egyéni vállalkozót és több mint 300 ezer társas vállalkozást érintenek - jelezte a PM főosztályvezetője.

Az általános forgalmi adót érintő változásról Lucz Zoltánné elmondta: az állami támogatások utáni arányosítási kötelezettségből fakadó többletteher érzékenyen érintette a foglalkozást elősegítő - munkahely-teremtési, munkahely-megőrző - támogatásokban részesülő munkáltatókat. A törvénymódosítás nyomán ezen konkrét támogatások esetében az arányosítási kötelezettség megszűnik, mégpedig 2004. január 1-jével visszamenőlegesen.

Az üzleti kapcsolatok biztonságát elősegítő változás az adózás rendjét, pontosabban az adótitok szabályozását módosítja: lehetővé válik az adószámmal rendelkező adózók adatainak (név, adószám, székhely) nyilvános adatbázisban történő adóhatósági közzététele az interneten.

Több mint 12 ezer vállalkozást - a jelenleg éves beszámolót készítők 85 százalékát - érint a számviteli törvény módosítása, amely szerint az egyszerűsített éves beszámoló értékhatárai emelkednek: a mérlegfőösszeg 150 millió forintról 500 millióra, az éves nettó árbevétel 300 millió forintról 1 milliárdra. Lucz Zoltánné rögzítette azt is, hogy az értékhatár módosítása mellett a foglalkoztatottak számában nem történt változás, azaz a maximális létszám 50 fő lehet. Az adókról és járulékokról szóló törvények módosítása összességében semleges hatást gyakorol a költségvetésre - fogalmazott a PM főosztályvezetője, hozzátéve, hogy a változások a kihirdetéskor lépnek hatályba, de többségük a 2005. évi teljes adóévre, azaz január 1-jétől alkalmazhatók.

Hétfőn kezdi a vitát a kormány a színlelt vállalkozói szerződéssel foglalkoztatottak újabb haladékáról. Pető Iván (SZDSZ) indítványa szerint az ilyen szerződéssel dolgozók újabb egy évig büntetlenséget élveznének - írja a Világgazdaság. A kormány egyelőre nem hozta nyilvánosságra, hogy milyen eszközökkel akarja megoldani a kérdést. Pető szerint a színlelt szerződések megszüntetésére hagyott két hónapos határidő azonban nem elegendő a probléma rendezésére. Pető javaslata szerint módosítani kéne az adókról, járulékokról és egyéb befizetésekről szóló törvényt, hogy a színlelt szerződéssel dolgozók újabb egy éves haladékot kapjanak.

MTI/[origo]