Kevés nyulat eszünk húsvétkor

A húsvét feltámadást jelent a húsipar számára, az év eleji szűkös hónapok után végre több hús fogy a boltokban. Vásárláskor az ár a legfontosabb szempont, de a minőségi termékekre is van igény. Ilyenkor az élő haszonállatok iránt is tapasztalható egy speciális kereslet: az állatvédők és a tenyésztők egybehangzó tiltakozása ellenére gazdára találnak a kisnyulak, kiskacsák és kiscsirkék.

A kisállatoknak nagy a melegigénye

A kisállatok a termékenység és az új élet ősi szimbólumai. Húsvéti ajándékozásuk évtizedekkel ezelőtt lett divat, de sorsukért a kilencvenes évek előtt nem sokat aggódtak. Az állatvédők mindenkit megpróbálnak lebeszélni arról, hogy ünnepi felindulásból ajándékozzon élő haszonállatot, ám akkor is megpróbálnak segíteni, ha mégis egy kimerült és megunt nyúl, csirke vagy kacsa marad a lakásban húsvét után.

A riadt apróságokat az állatkert veszi át, majd a karanténban történő megfigyelés után állatvédő szervezetek közvetítésével találnak nekik új helyet - általában tenyésztőknél. Hanga Zoltán, az állatkert sajtófőnöke eloszlatta azt a tévhitet, hogy a kisállatok oroszlán- vagy hüllőeledelként fejezik be pályafutásukat: bizonytalan eredetű kisállatokat még véletlenül sem adnak az értékes, különleges vadállatoknak.

Az ünnep előtti napokban a piacok környékén és aluljárókban eladásra kínált állatok nem a nagy tenyésztőtelepekről kerülnek ki. A szezonális üzletet általában minikeltetők vagy háztáji termelők használják ki, sem a terméktanácsi, sem az uniós nyilvántartásokban nem jelennek meg. Így szinte lehetetlen megbecsülni az ilyenkor eladott állatok számát. Az egyetlen támpontot a tavaly az állatkertben leadott 250 kisnyúl jelenti, ám ez csak töredéke a teljes számnak: sokan egyszerűen elengedik, sorsukra hagyják a fiatal, gyámoltalan állatokat. Csak a szerencsések kerülnek szakszerű körülmények közé: vidékre a nagymamához vagy az állatkerten keresztül tenyésztőkhöz. A Fehérkereszt Állatvédő Liga évente 2-300 nyúlnak talál új gazdát - tudtuk meg a szervezet kurátorától, Szilágyi Istvántól.

Tavaly 250 kisnyúl érkezett az állatkertbe

Az állatvédők véleménye szerint az állat-egészségügyi hatóságnak és az adóhivatalnak kellene jobban odafigyelnie, hiszen ezek az állatok általában bizonytalan eredetűek, és szinte mindig számla nélkül cserélnek gazdát. Persze még legálisan is érdemes ilyenkor piacon lenni, ilyenkor az 5-6 hetes növendéknyulat 800-1000 forintos piaci értékének akár duplájáért is el lehet adni. A kiscsirke 21 nap után kel ki a tojásból, ekkor a 70 forint körüli nagykereskedelmi ár többszörösét is el lehet kérni érte a húsvét előtti napokban.

A szakemberek, tenyésztők bár haszonállatként, húsukért tenyésztik ezeket az állatokat, mégis szeretik őket. Szerintük sokkal jobb ötlet csokoládényulat ajándékozni, mert az élő kisállatok a rossz körülmények között szenvednek, a túlélésre igen kicsi az esélyük. Ezeknek az apróságoknak nagy a melegigényük, és speciális táplálékra van szükségük. Az állattenyésztők a szakszerűtlen tartást gyakorlatilag kínzásnak minősítik, az ünnepeket túlélő kisállatok háborús menekültnek néznek ki azonos korú társaik között. Az ajándékozási divat ráadásul a belföldi fogyasztást is korlátozza, mert az aranyos állat idegenkedést szül a húsfogyasztással szemben.