Közös ügyünk az éghajlatváltozás

Fontos szakaszához érkezett az átfogó hazai klímakutatási program, a VAHAVA. Elkészült az előzetes összefoglaló anyag, amit a következő hetekben lefolytatott széleskörű párbeszéd után véglegesítenek. A tét óriási: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia megalapozása. Miután egy mindannyiunkat nagyon erősen érintő kérdésről van szó, Időjárás rovatunk is segítséget kíván nyújtani ehhez a folyamathoz. Mindenkit várunk sorozatunkban olvasóként és hozzászólóként.

Szükséges egy hazai klímapolitika kidolgozása, melynek kulcsszavai az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, ill. alkalmazkodás a klímaváltozás szélsőséges eseményeihez. Ez magában foglalja az intézkedések széles körét:

- a földi légkör védelmét szolgálják az üvegházhatású gázok emberi eredetű kibocsátásának rövid időn belüli jelentős csökkentésével;
- elősegítik e gázok többletmennyiségének kikerülését a légkörből, például erdők telepítésével, a légkör védelmét szolgáló agrotechnikai eljárásokkal és környezetbarát faanyagok széleskörű használatával;
- az alkalmazkodás régi és újabb eljárásait alkalmazzák a vízgazdálkodástól, a mezőgazdaságtól kezdve, az energiagazdálkodáson vagy akár az útburkolati technológiákon át, a humán szféráig;
- de ide tartoznak még a gyorsan felhasználható pénzügyi keretek is a károk enyhítésére, a súlyos emberi problémák megoldására a szolidaritás elvének megfelelően.

A VAHAVA projekt abból az eddigi tendenciát extrapoláló feltételezésből indult ki, hogy a jelenlegi ismeretek alapján Magyarországon - hosszú távon - fokozatos felmelegedés, a nyári csapadék mennyiségének csökkenése és egyes szélsőséges időjárási események gyakoriságának, valamint intenzitásának növekedése várható. Erre az "éghajlati jövőképre" alapozható a felkészülés, az alkalmazkodás stratégiája és a különféle döntések, intézkedések.

Ennek alapján két stratégiai cél határozható meg:

(1) Felkészíteni általában a magyar lakosságot és gazdaságot egy valószínűsíthető szélsőséges időjárási állapot megjelenésére, illetve melegebb és szárazabb időszakra, ezek várható hatásaira.
(2) Megteremteni, illetve továbbfejleszteni a váratlanul jelentkező szélsőséges időjárási események káros hatásaira való gyors reagálás humán, szervezési, technikai, szervezeti és pénzügyi feltételeit.

A hatások és a válaszok tekintetében számos alapvető fontosságú nemzetgazdasági terület vonatkozásában végzi el a vizsgálatot, mint: mezőgazdaság, vízgazdálkodás, energiagazdálkodás, közlekedés, turizmus, környezet-egészségügy, települések, biztosítás, kutatás-innováció, oktatás, katasztrófavédelem.

Az intézkedésekre tett javaslatokat 40 pontban foglalja össze, melyek felölelik az általánostól a kormányzati és törvényhozási szintű feladatokig terjedő intézkedések széles körét.

Nagy szerepet szán a széleskörű véleményezésnek és a hazai és nemzetközi kommunikációs stratégiának: fel kell kelteni a széles közvélemény és a szervezetek figyelmét a klímaváltozással járó felkészülésre.

ICI Interaktív Meteorológia