Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
A történelemtanárok hazaszeretetre nevelik a diákokat, a rajztanárok nem eléggé felkészültek a modern vizuális kultúrából, és általában elmondható, hogy a tanárok alig használják a számítógépet és az internetet a tanításhoz. A szülők és a diákok ugyanakkor az informatikát és az angol nyelvet tartják legfontosabb tantárgynak, a fizika pedig szinte senkit nem érdekel - derül ki a Közoktatási Intézet felméréséből, mely középiskolai tanárok megkérdezése alapján készült.
A tanárok szerint sem a szülők, sem a gyerekek nem tartják fontosnak a fizika tantárgyat. Szinte nincs olyan gyerek, aki nagyon fontosnak tartaná a fizikát. A fizikaórákon is ritkán használnak számítógépeket, de legalább a középiskolai tanárok nagy részének igénye van arra, hogy a jövőben ez változzon, míg az általános iskolai tanároknál ez az igény sem jelenik meg.
Több eszközt használnának a biológiatanárok
A szülők és gyerekek egyaránt közepesen fontos tantárgynak tartják a biológiát. A tanárok szerint ugyanakkor - mivel az egészséggel kapcsolatos tudnivalók nagy része is ezen az órán hangzik el - a gyerekek és a szülők hozzáállásának is változnia kellene. Az általános egészségtani órákhoz szükséges eszközöket általában elégnek tartják, a szakközépiskolákban ugyanakkor eszközhiányra panaszkodnak. A kapható eszközökről egyöntetűen az a vélemény, hogy minőségük nem a legmegfelelőbb. A tanárok többsége szeretné, ha több eszköz állna rendelkezésre az öröklődés oktatásához.
A biológiával kapcsolatban nem jellemző, hogy a diákok gyakran használnák a számítógépet vagy a könyvtárat. A számítógépeket a biológiatanárok sem használják gyakran, a forgalomban lévő digitális taneszközöket a gimnáziumok tanárai ritkán, illetve néha használják, a szakközépiskolai tanárok ennél ritkábban, a szakiskolában tanítók alig. A középiskolák biológiatanárai az internetet is ritkán használják munkájuk során. A tanárok ugyanakkor jelezték: szeretnének tanfolyamokon részt venni, hogy a jövőben gyakrabban tudják használni a számítógépet munkájukhoz.
Elmaradott rajzoktatás
A rajz, vizuális kultúra tantárgy a középiskolákban nem tud megfelelni a jelen, illetve a jövő kihívásainak, nem használják ki a benne rejlő lehetőségeket - derül ki a felmérésből. Ennek oka részben a tárgyi feltételek hiánya, valamint a tanárok ismeretének hiánya a kortárs vizuális kultúra területén. Kevés az óraszám, és hiányoznak a korszerű eszközök: vetítő, videokamera, számítógép, projektor. Általában nincs lehetőség arra, hogy a diákokat - érdeklődésüknek megfelelő - csoportokra bontsák, hogy így hatékonyabban megismerhessenek egy-egy művészeti ágat.
A tanárok részéről a legnagyobb probléma a tájékozatlanság: nem ismerik eléggé a kortárs vizuális kultúrát. A mai kultúrához való gyenge kötődést jelzi a számítógép alacsony átlagú használata is.
A rajztanárok szerint - az általános iskolában és középiskolában egyaránt - sem a szülők, sem a gyerekek nem tartják fontosnak ezt a tantárgyat. A tanárok úgy látják, hogy az érdektelenség azért alakult ki, mert bizonyos évfolyamokon már nem is tartanak rajz órát. Arról is beszámoltak, hogy a diákok - illetve szüleik - nem szerzik be a szükséges rajztáblákat, festékeket, így kevés a lehetőség a gyakorlati oktatásra. A legtöbb középiskolában már nem is igénylik a tanárok a gyakorlati munka lehetőségét.
A szakterem hiányát csak néhány tanár említi, pedig a megkérdezett iskolák 62 százalékában nincs rajz-szaktanterem. Az amúgy is szűkös rajzórákból sok időt elvesz, amikor más tárgyakkal közös tanteremben kell a munkafeltételeket óráról órára kialakítani, majd a tantermet eredeti állapotába visszaállítani.
Egyre kevésbé szeretnek tornázni a gyerekek
Orvosi statisztikai adatok igazolják, hogy a gyerekek egészségi állapota folyamatosan romlik az iskolában eltöltött évek alatt. Az egészségromlásban kimagasló a gerincproblémák, a tartáshibák aránya. Létezik egy szakemberek által kidolgozott gyakorlatsor, mely a gerincoszlop tornáztatására szolgál, ezt a megkérdezett iskolák 30 százalékában alkalmazzák rendszeresen, az iskolák másik 30 százalékában csak a tartáshibák kiszűrésére használják. Az iskolák közel 12 százalékában ismerik, de egyátalán nem használják a tanárok a gyakorlatsort.
A szakorvosok szerint a gerincproblémák ellen mindennap szükség lenne testnevelésórára. Az iskolák nagy részében azonban nincsenek meg a megfelelő körülmények, eszközök a tornaórához. Az iskolában inkább leépül a gyerekek mozgásvágya - áll a felmérésben. Az elmúlt két évtizedben a tornatanárok sokat panaszkodtak a sporteszközök javításának a körülményességére, mert kevés a sportszerjavító kisiparos.