Orbán: A legtöbb közgazdásznak akkor jó, ha folyik a vér

Bár Orbán Viktor szerint is szükség van megszorításokra, mégis azt állítja, van olyan megoldás, amely nem jár az "emberek megsarcolásával". A tavaszi választási kampányban pedig azért nem hangsúlyozták, hogy szükség lenne kiigazításra, mert akkor szerinte még nem volt "annyira drámai" a helyzet, mint most. Olvassa el az [origo] interjúját a Fidesz elnökével, aki válaszolt az elhíresült "oszt jó napot"-os beszédével kapcsolatos kérdésekre is!

- Az önkormányzati választások után többször is távozásra szólította fel Gyurcsány Ferencet, ő azonban azóta is vígan kocog be reggelente a miniszterelnöki dolgozószobába. A jelenlegi állás szerint tehát úgy tűnik, ön veszített, vagy legalábbis vesztésre áll. Egyetért ezzel a megállapítással?
- A legkevésbé sem. Egyrészt a személyek érdektelenek, mert nem személyek küzdelméről szól a mai magyar politika, hanem az emberek jövőjéről. Arról, hogy olyan ember, aki hazugsághadjárattal becsapta az országot, hatalmon maradása érdekében tönkretette és tönkreteszi annak gazdaságát, megélhetési válságba taszítja családok százezreit, nem maradhat a helyén. Mindegy, melyik pártból jön. Ez elvi kérdés, és fenn is tartjuk álláspontunkat, amíg ez az elfogadhatatlan helyzet fennáll. Másrészt október elsején, az önkormányzati választásokon az emberek - ezúttal már a valóság ismeretében - egyértelmű véleményt mondtak, és megvonták a bizalmat a kormánytól. Minden európai normának fittyet hányva a miniszterelnök figyelmen kívül hagyja a választók döntését, és továbbra is olyan programot próbál keresztülerőltetni, amire nincs felhatalmazása. Ezért úgy fogalmaznék, nem személyek, hanem leginkább az ország áll vesztésre.

- Nem értem, hogy míg önök kivonulnak a parlamentből, amikor Gyurcsány Ferenc felszólal, addig a múlt héten volt egy találkozó, ahol fideszes polgármesterek leültek vele tárgyalni. Nincs valami ellentmondás a kettő között?
- Nincs. Az Országgyűlés a nagy politikai kérdések helyszíne. Mi, demokrata képviselők elvi kérdésnek tekintjük, hogy amíg egy szavahihetetlen, alkalmatlan és békés polgárokra rendőröket uszító, vagyis antidemokrata miniszterelnök áll a kormány élén, ne vállaljunk vele semmilyen közösséget. Kórházak, iskolák jövője, munkahelyek tízezreinek sorsa múlhat a kormányzat döntésein. Itt sem személyekről van szó, a helyi vezetőknek minden alkalmat fel kell használniuk, hogy befolyásolják a mindenkori kormányzatot, a helyben élő emberek érdekében.

- De hát a parlamentben is ugyanolyan nagy kérdésekről van szó, mint amilyeneket ön említett.
- Nem. A parlamentben törvényeket alkotunk. Az önkormányzati munka olyan kérdésekről szól, amelyeket a kormány saját döntéseivel kikerülhetetlenül befolyásol. Melyik kórház, iskola marad talpon, melyiket zárják be. Ez más demenzió, mint az országos politika, ahol elveket, értékeket képviselünk, és ezek szellemében alkotunk törvényeket. A két dimenziót soha nem szabad összekeverni.

- Sólyom László azt mondta a Népszabadságnak adott interjúban, hogy a kivonulás a parlamenti ülésteremből kivételes intézmény, aminek megvan a maga súlya, és ha ezt az ellenzék napi gyakorlattá teszi, akkor ettől a kivételes intézménytől fosztja meg magát, illetve mindkét oldalt.
- Egyetértek vele, de Magyarországon rendkívüli helyzet van továbbra is, ezért rendkívüli eszközök alkalmazása indokolt. A Fidesz Magyar Polgári Szövetségnek erkölcsi kötelessége, hogy nap mint nap felhívja arra a figyelmet, hogy a hatalommal való visszaélés nem elfogadható, sőt jogsértő, ráadásul a felelősség kérdése egyértelműen megállapítható.

- Meddig fognak még kivonulni?
- Ez csak és kizárólag az MSZP képviselőitől függ. Ők mozdíthatják el a kormányfőt. Egy ország morális és politikai válságban marad mindaddig, amíg efféle ember miniszterelnök lehet. Beteges hazudozó nem állhat a kormány élén egy demokráciában. Ez nem pártkérdés, hanem a demokrácia kérdése.

- De akkor a megyei fideszes politikusok miért nem szabtak egy olyan feltételt, hogy tárgyalnak a kormánnyal, viszont egy általuk beteges hazudozónak tartott emberrel ők sem állnak szóba?
- Teszek még egy kísérletet. A polgármesterek és a megyei önkormányzati vezetők azért viselnek felelősséget, hogy másnap lesz-e még iskola. Lesznek-e tanárok, lesz-e közszolgáltatás. Ezek olyan kérdések, amelyek meghaladnak minden más nagypolitikai kérdést. Az iskola, a kórház, a közszolgáltatások működése nem politikai elvek kérdése. Azoknak a politikai rendszer vagy a miniszterelnök személyére való tekintet nélkül működniük kell.

- Az Országos Választási Bizottság az önök által népszavazásra javasolt hét kérdés közül csak háromnak adott zöld utat. Önök az Alkotmánybírósághoz fordultak, de ha ott hasonló döntést hoznak, akkor mihez fognak kezdeni?
- Spekulációkba nem bocsátkozom. A helyzet az, hogy az OVB állásfoglalása nem perdöntő, ezért is lehet vele szemben fellebbezni. De én nemcsak jogi értelemben tartom aggályosnak az OVB álláspontját. Ma már jól látjuk, hogy ez egy részrehajló testület. A kormány a közélet szinte minden fórumát megpróbálta pártpolitikai és kormányzati alárendeltségbe szorítani, ez történt az OVB-vel is. A legkirívóbb példa az, hogy míg az előző OVB esetében egyszer fordult elő, hogy döntését a Legfelsőbb Bíróság felülírta, addig a mostaninál ez tucatnyi alkalommal történt meg. Erősen feltételezhető, hogy pártpolitikai indíttatásból cselekszenek. Most is ez a helyzet. Az indoklásukat csak azért nem nevezem nevetségesnek, mert ha még a kormány kerékbe törte is az OVB-t, attól még fontos része az alkotmányos rendszernek, és mint ilyen, tiszteletet érdemel.

- Ön hogyan szavazna ezekre a kérdésekre?
- Hét igennel. Ez a kormány olyan társadalomátalakító döntéseket hozott és kíván meghozni, amelyekre senki nem hatalmazta fel. Ez a kormány illegitim, így ezek a döntések is illegitimek. Törvényesek, de illegitimek. A lakosságtól megtagadták annak lehetőségét, hogy a jövőjét érintő kérdésekről egyáltalán véleményt tudjon mondani. A legkirívóbbak az egészségügyre vonatkozó döntések. A választások előtt az MSZP egyértelműen nemmel válaszolt arra kérdésre, hogy lesz-e fizetős egészségügy. Így megvonták az emberektől a lehetőségét annak, hogy részt vegyenek az egészségügy hosszú távú átalakításáról szóló vitában. Ma olyan megszorításnak vagy reformnak nevezett, valójában hosszú távú társadalomátalakító döntéseket hoz az MSZP, amelyeket senkivel sem vitatott meg. A népszavazás ilyen szempontból nem más, mint a demokrácia visszahelyezése a jogaiba, a közös jövőnkről szóló vita lehetőségének a megnyitása.