Demszky Gábor zavartan mosolyogva, kócos hajjal, vállára dobott hosszú fekete kabátban lépett színpadra az URH zenekar 1990 novemberi koncertjén az Olimpiai Csarnokban. Épp a Szavazz rám című dalba kezdett bele az énekes Müller Péter, aki egy öleléssel köszöntötte régi ismerősét. A fővárosi közgyűlés által pár nappal korábban főpolgármesternek választott Demszky nem szólt egy szót sem, de a refrént ő is énekelte. A vokálosok mögött tipródott, így a hangja nem jutott el a mikrofonig, csak a szájáról lehetett leolvasni, hogy ismételgette a két szót: "Szavazz rám!"
A Csak egy parti címet viselő koncert egyik szervezője egy Mesterházy Ernő nevű, akkor huszonéves fiatalember volt. Úgy emlékszik, hogy legfeljebb pár szót válthatott Demszkyvel, nem ő hívta meg, és nem ő intézte azt sem, hogy felmenjen a színpadra. Azóta jóval szorosabbra fűződött a viszonyuk: Mesterházy ma egyike a főpolgármester bizalmi embereinek, közülük is talán ő áll hozzá a legközelebb. Legyen szó gazdasági ügyekről, pártpolitikáról vagy akár személyes gondokról, Demszky biztosan kikéri a tanácsát. Ha pedig valaki el akar jutni a főpolgármesterhez, akkor jó eséllyel rajta keresztül vezet hozzá az út.
Bár Mesterházy Ernő már évek óta jelen van Demszky Gábor környezetében, sokáig láthatatlan tudott maradni a nyilvánosság előtt. Nem szerepelt, nem nyilatkozott, interjút is csak egyet adott eddig (pár héttel ezelőtt az Indexnek, amikor már tisztában volt vele, hogy az [origo] cikket közöl róla). Ragaszkodását a háttérben maradáshoz jól mutatja, hogy a városházán nincs is kinn a névtáblája (legalábbis február elején nem volt) annak az irodának az ajtaján, ahol dolgozik.
Az [origo] kíváncsi volt, hogyan került a nyolcvanas évek underground kultúrájából érkező vagyonos üzletember Demszky Gábor közelébe és vált aktív szereplőjévé a fővárosban zajló politikai játszmáknak. Hogy ezt kiderítsük, nemcsak magával Mesterházy Ernővel beszéltünk, hanem megkerestük ismerőseit, barátait, üzleti partnereit, politikai szövetségeseit és ellenfeleit. Szerettünk volna beszélni a főpolgármesterrel is, de ő nem kívánt interjút adni.
A Bizottság volt az első
A főpolgármesteri tanácsadói poszthoz kacskaringós út vezetett. A Győr melletti kis faluból, Eneséről, átlagos körülmények között élő értelmiségi családból származó Mesterházy érettségi után a budapesti közgazdaságtudományi egyetemen tanult tovább, ahol belecsöppent a nyolcvanas évek underground kultúrájába. "A Bizottság volt az első ilyen típusú zenekar, amit hallottam. Nagy kulturális élményt jelentett" - mondta, amikor interjút készítettünk vele ehhez a cikkhez. Nem sokkal később aktív szereplője is lett ennek a kulturális közegnek. Kollégiumi barátjával, Szabó Attilával együtt ők vették át a nyolcvanas évek elején a kiöregedő végzősöktől az egyetem szórakozóhelyét, a Ráday Klubot. "Akkor az egy diszkó volt, de mi alternatív helyet csináltunk belőle. Első alkalommal a Trabant és a Balaton (két zenekar, sok személyi és zenei átfedéssel - a szerk.) lépett fel, ez adta meg a hely profilját" - idézte fel Mesterházy, hozzátéve, hogy nemcsak zenében gondolkodtak: filmklubot szerveztek, foglalkoztak a keleti kultúrával, és lámákat is meghívtak.
A klub a KISZ-hez tartozott, amelynek Mesterházy is tagja volt, bár funkciót nem viselt. Régi barátja, Bognár Attila - ma az A38 koncerthajó vezetője - szerint azonban így is érződött, hogy jó kapcsolatai vannak, hogy rendelkezik befolyással a szervezeten belül. Mesterházy viszont úgy emlékszik, a KISZ-tagságnak nem volt igazán jelentősége, mert - mint fogalmazott - "már mentünk ki a rendszerből". Az egyetem befejezése után Bognárral - aki sok underground zenészt ismert - közösen új helyszínen, az Almássy téren folytatták azt, ami a Ráday Klubban elkezdődött. Ez volt a Klub 2000 nevű szórakozóhely, ahol ugyanúgy alternatív zenekarok léptek fel.
"Már akkor látszott Ernő képessége, hogy teljesen irracionális helyzeteket tud teremteni és működtetni" - magyarázta Bognár, aki szerint előtte nem volt példa arra, hogy egy állami intézményt heti rendszerességgel ki lehessen bérelni magánrendezvények számára, barátja azonban az egyetemen kialakított jó kapcsolatai révén elintézte. Mesterházy azt mondja, nem volt szükség ördöngösségre. "Ismertek minket a házban, tudták, hogy képesek vagyunk ilyen rendezvényeket szervezni, ők pedig így bevételhez jutottak" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a büfét nem adták át nekik, így üzletileg nem volt igazán komoly vállalkozás a Klub 2000.
Felfedezés és vállalkozás
Két év után, 1988-ban felhagytak a klubszervezéssel, és következett az utazások időszaka. Vettek egy Latvia márkájú kisbuszt, amellyel zenekarokat - főként az Európa Kiadót, de másokat is - vittek koncertekre, elsősorban Nyugatra. Abban az időben még egy lehetőségük nyílt az utazásokra: olcsó Aeroflot-jegyekkel el lehetett jutni egzotikus helyekre, és ezt ki is használták. Mesterházy ezzel párhuzamosan elkezdett vállalkozni, már 1989 februárjában feltűnt egy kereskedelmi kft.-ben tulajdonosként és ügyvezetőként. "Ha volt valakinek egy kft.-je és megkérdezték, mivel foglalkozik, akkor az volt rá a válasz: mindennel" - jellemezte az akkori viszonyokat.
Az olcsó Aeroflot-jegyeknek köszönhetően Mesterházy baráti köre az 1990-es év első napjait Kubában töltötte. A társaságból többen rég nem látták egymást a sok utazgatás miatt, de közben érdeklődtek a hazai változások iránt is. "Kubában megegyeztünk, hogy hazajövünk, belefogunk valamilyen vállalkozásba, és persze elmegyünk szavazni" - elevenítette fel döntésüket Bognár Attila. Liberális társaság volt, több ponton kapcsolódtak a demokratikus ellenzékhez, így nem volt kérdés, hogy kire fognak voksolni. "Mindig is az SZDSZ mellett voltunk. A kezdeti Fidesz is tetszett, de aztán ők később nagyon megváltoztak" - mondta Mesterházy. Bognár szerint voltak azért viták is, mert "Ernő bízott a reformszocialistákban is, bár kapcsolata nem volt velük". Mesterházy erre most azt mondta: "Pontosan tudtam, hogy az antalli politikához nincs közöm. Ott is voltak szimpatikus emberek, de az MSZP-ben több volt, az SZDSZ-ben pedig még több."
A Kubában meghozott döntés vállalkozásra vonatkozó részéből született meg az egzotikus tájakról származó ruhákkal és egyéb termékekkel kereskedő Bahia, amelyet Mesterházy Bognárral és más ismerősökkel együtt alapított. Az ötlet utazásaik során született. "Láttuk Európában, hogy drágán adják ezeket a holmikat, viszont amikor elmentünk oda, ahol készítik őket, kiderült, hogy olcsón hozzá lehet jutni" - mondta Mesterházy, hangsúlyozva, hogy ők is ilyen ruhákban jártak. Az üzlet jobban bejött, mint ahogy remélték, ráadásul élvezték is, hiszen az árubeszerzés során világot láttak. "Képzeld el, az a munkád, hogy elmenjél Dél-Amerikába, Nepálba, Indiába és ott vásároljál" - magyarázta Mesterházy.
Eretnek gondolkodás
"A konstrukciót Ernő tartotta kézben, ő volt a vállalkozás kiépítésének motorja" - emlékezett vissza Bognár, akiben megragadt az, amit a könyvelőjük, egy ötvenes éveiben járó, korábban nagy állami vállalatoknak dolgozó nő mondott neki Mesterházyról. "Egyszer valamiért nekem kellett hozzá elmennem, és azt mondta, nem találkozott még olyan eretnek gondolkodású emberrel, mint az Ernő" - idézte fel Bognár. Az eretnek szót pozitív értelemben értette a könyvelő, lenyűgözte ugyanis, hogy Mesterházy számára szokatlanul, de jó érzékkel tekintett az üzleti ügyekre. Ez tükröződött a bevételekben is, Bognár szerint ugyanis ez a vállalkozás teremtette meg kettejük jólétének az alapját. Közben nem feledkeztek meg underground múltjukról sem, Bahia néven lemezkiadót is alapítottak, amely gondozta a nyolcvanas évek alternatív zenekarainak anyagait. Így megjelenhettek korábban csak koncerten előadott zenék.
Bár Mesterházy állítja, hogy számára mindig is a Bahia volt a legfontosabb, korán belekóstolt más vállalkozásokba is. Magánszemélyként 29 cégben tűnt fel az elmúlt húsz évben, foglalkozott ingatlanüzletekkel és résztulajdonosa volt egy takarítással foglalkozó vállalatnak. Utóbbi kifejezetten sikeresnek bizonyult (erről részletek keretes írásunkban), több állami beruházáshoz is jutott, bár ebben a cégben Mesterházy saját bevallása szerint csak passzív befektetőként, csendestársként vett részt.
A róla szóló kevés újságcikkben gyakran neve mellé biggyesztették azt, hogy "milliárdos vállalkozó", ennek megalapozottsága azonban nem teljesen egyértelmű. A leggazdagabb magyarokat felsoroló listákon nem szerepel, és Bognár Attila szerint sem feltétlenül kellene felkerülnie rájuk. "Jómódú, de egy milliárdos vállalkozó máshogy mozog, több szabad vegyértéke van" - mondta. Maga az érintett a vagyoni helyzetére vonatkozó kérdéseket elintézte annyival, hogy "nem vagyok szegény ember, de nem foglalkozom azzal, hogy mennyi pénzem van". Bognár szerint Mesterházy azonban nem is a pénzre hajt, hanem a befolyásra, arra hogy ő legyen az, aki el tud intézni ügyeket.