Bródy János, Koncz Zsuzsa és társai: így szállták meg a kultúrát a kommunista rendszer propagandistái

Ha könyvem (A kultúra megszállása) első két része főleg az első kommunista generációra – Kardos, Komlós, Berkesi, Róna, illetve Ipper Pál, Koós Béla és a többiek – fókuszál, bemutatva e sötét múltú társaság hatását a tanítványaikra, illetve saját gyermekeikre, akkor a harmadik inkább már az unokák, a gyermekek nemzedékével foglalkozik. Akiknek szintén megvolt a helyük a hírhedt „három T" – tiltott, tűrt, támogatott – rendszerében. Olyan zenészekről fogok írni, akik – ha néha át is lépték a rezsim határvonalait – alapvetően a támogatott művészek közé tartoztak. Ennél is fontosabb, hogy bár nagyon kedvesek voltak a rendszer számára, és nyíltan politizáltak a rendszerváltás előtt és után, ezt a békeharcot később következetesen letagadták. Koncz Zsuzsa, Bródy János és Zorán a hetvenes, nyolcvanas években is kiálltak a rezsim mellett, bár utóbbi politikai értelemben szinte visszavonult '90 után, ami szimpatikusabb annál, mint ahogyan Bródy és Koncz viszonyul a múltjához.

De ennél is árulkodóbb az a tipikus elnevezésű Európai Magyarországért nevű SZDSZ-es alapítvány, amelyet Bródy az ismert íróval, Kornis Mihállyal együtt indított el. Egy későbbi PR-interjú (Kurír) szerint az EM-et „1989. október 8-án" alapították, és okirata ezekkel az – idézem a cikkből – „emelkedett szavakkal kezdődik".

Kornis Mihály Fotó: MTI

„Alulírottak, Bródy János és Kornis Mihály abból a célból, hogy elősegítsük az európai Magyarország megteremtését, a jelen okirattal alapítványt kívánunk létrehozni, mely a Szabad Demokraták Szövetségének eszmei alapját képező két nagy európai tradícióhoz, nevezetesen a liberalizmus és a szociáldemokrácia eszméjéhez kötődik... Nekünk, mint az alapítvány kezdeményezőinek az a célunk, hogy a jelen alapítvány eszközeivel e két eszme érvényesülését elősegítsük."

„– Csak úgy zsebbe nyúltak? – kérdeztem Kornis Mihályt.

– Igen, leperkáltunk ötven-ötvenezer forintot, amit akkor kicsit sokalltam is, de az idő múlásával egyre büszkébb vagyok rá. Az SZDSZ kért fel bennünket, hogy tegyünk alapítványt, és én ezt igen nagy megtiszteltetésnek tartom. Nyugodt, békés, jogokkal szavatolt működésű, lehetőség szerint gazdag és szociális juttatásokban bővelkedő piacgazdaságban szeretnék élni. Olyanban, ahol az emberek magánélete nem feltétlenül áll összefüggésben a politikai élettel, ahol a politikusok afféle köztisztviselők, akiknek a munkájára nem kell különösebben odafigyelni. [...]

– Az alapítvány alaptőkéje – egészíti ki Kornis Mihályt Fekete János, az Önkormányzati Szakértő Iroda igazgatója – jelenleg tizenkétmillió forint.

A támogatók közt több nagy bank is található, de magánszemélyek is adtak pénzt. Az összeg felhasználásáról kuratórium dönt, aminek tagjai közt az alapítókon kívül ott van például Demszky Gábor, Eörsi István, Kis János, Konrád György, Mészöly Miklós, Rajk László, s több neves közgazdász, bankár.

Rajk, Demszky, Kis és Eörsi István (unokaöccse Eörsi Mátyás) egytől-egyig ismert SZDSZ-es politikusok voltak. Konrád és Mészöly pedig írókként legitimálták az alapítványt. Rajtuk kívül pedig „neves közgazdászok" és „bankárok" – éppen az organikus elit tagjai.

És a célok: „Az alapítvány kezdeményezte az Alapítvány a Magyarországi Önkormányzatokért létrehozását, ennek alaptőkéje negyvenmillió forint. Két új, önálló intézet is megalakult, az egyik az Önkormányzati Szakértő Iroda, aminek fő feladata az új önkormányzatok, polgármesterek és helyi képviselők segítése. Polgármesteri találkozókat, tanácskozásokat szerveztünk, kiadtuk a Szervezeti és működési szabályzatot, az Önkormányzati ABC-t, a módszertani füzetek sorozatát, megjelentetjük az Ön-Kor-Kép havilapot. Szerveztünk tanulmányutakat Hollandiába, Franciaországba, Dániába, Svédországba. A másik intézmény a Politikai Tanulmányok Intézete, ami például aktuális szociálpolitikai témák empirikus vizsgálatával, közvélemény-kutatások koordinációjával foglalkozik."

Egyszóval:

ez egy politikai alapítvány volt. Amivel semmi baj nincsen. Csak a későbbi hazugságokkal.

Hiszen alapító a „független" Bródy János és a szintén „független" Kornis Mihály író. Vállaltan az SZDSZ megbízásából. Ennyit a hitelességről. És a társutasokról.

[...] Az alapítványalapító Bródy pár évvel később, már ellenzékben (1993) kormányváltó-társaságjátékkal jelentkezett: „Pénteken a Budapest Sportcsarnokban ünnepelte ötödik születésnapját a Szabad Demokraták Szövetsége. A valamennyi párttagnak kiküldött meghívón Demszky Gábor, Kuncze Gábor és Pető Iván aláírása szerepelt. [...] Tizenötezer ember gyűlt össze a Budapest Sportcsarnokban. Úgy tűnt, ez a választási kampány beindításának első lépcsője. Látványos volt a Rajk László által tervezett díszlet, a belépőknek ajándékokat osztogattak, például Bródy János új társasjátékát"

Ezek szerint mindenki megtalálta a helyét: az építész-politikus Rajk díszletet tervezett, Bródy társasjátékot. Milyet?

„A kormányrajutás lehetőségével kecsegteti Bródy János, az SZDSZ- hez közelálló énekes-zeneszerző valamennyi magyar polgártársát – írta a Népszava. – Most elkészült társasjátéka, amely a Kerülj kormányra nevet viseli, bevezeti a játékos kedvű felnőtteket és gyerekeket a nagypolitikába. A játék során különböző pártok színeit felöltő játékosok nekiláthatnak egy-egy gazdasági ágazat felvirágoztatásának. A legeredményesebbek a parlamentbe jutva kormányt alakíthatnak. Feltéve, ha az utolsó pillanatban nem lépnek a »rágalommezőbe«, ez ugyanis azt jelenti, hogy fél körrel hátrébb kerülnek. Magyarázkodhatnak a médiában. A társasjáték premierje az SZDSZ péntek esti születésnapi ünnepségén lesz. Reméljük azonban, hogy politikusaink, akik élesben csinálják a politikát, nem tekintik majd játéknak azt."

Így fest egy független zenész?