Vakmerő városok után kullog a fásult Budapest

London keményen fellép a légszennyezés ellen, Szöulban egy autópályát ástak fel, hogy egy kis levegőhöz és zöldhöz jusson a város, a rozsdásodó Bilbao bevállalt egy-két rendhagyó épületet, Bogotát pedig visszaadták a gyalogosoknak - a sokféle intézkedés célja mind ugyanaz volt: élhetőbb, frissebb, saját arccal rendelkező várost varázsolni a bűzös metropoliszokból, gyárvárosokból. Tartson velünk a világ öt nagyvárosába, amelyek polgármesterei feldúlták városaik korábbi életét egy kis pezsgésért cserébe, majd folytassa a képzelebeli utazást Budapestre, ahol tervek és ötletek szép számmal születnek, de az igazán vakmerő csodák még váratnak magukra.

A vakmerő ötlet: ?

Budapesti léptékkel vakmerőnek mondható ötletekkel Dunát lehetett rekeszteni az elmúlt 17 évben. Volt, aki alagutat épített volna a Belvárosból Budára, lezárta volna a Lánchidat az autók elől. Volt aki látványos, szimbolikus épületekkel gazdagította volna a fővárost: akartak már üvegpolipot tenni a Margit-hídra, gyalogoshidat is javasoltak már számtalan helyre, zöld teraszokkal lefedték volna a rakpartokat, ígérték a Moszkva tér átépítését, vagy szökőkutakat építettek volna az Andrássy úton a Deák tértől a Hősök teréig. Egy a közös ezekben a tervekben: semelyik sem valósult meg.

Miért?

A látványos, és sokszor drága tervek többsége általában pénzhiányra hivatkozva kerül a süllyesztőbe. Máskor - erre elsősorban Demszky Gábor főpolgármester szokott hivatkozni - a 24 önkormányzat 24 polgármestere, építésze képtelen dűlőre jutni és a sok bába közt elvész a gyerek. Ellenfelei azonban a főpolgármestert hibáztatják. Ha sikerül megegyezniük, a budapesti döntéshozók akkor is inkább a megbízható megszokottat részesítik előnyben az extravagáns újjal szemben.

Jó példa erre Zaha Hadid iraki származású sztárépítész esete, akinek a Szervita térre tervezett tornyát visszadobta Ghyczy Emil, az V. kerület főépítésze, mert az magasabb volt a megengedett párkánymagasságnál. Ghyczy azzal indokolta a lépést, hogy "meg szeretnék őrizni a kerület egységes jellegét". Hasonlóan konzervatívnak mutatkozott a kérdésben a 15 évig fővárosi főépítészként dolgozó Schneller István, aki korábban azt nyilatkozta, hogy "Zaha Hadid sem csinálhat azt, amit akar". Hadid végül áttervezte az épületet, és már két, összenyitandó telekre egy óriási üvegkavicsot rajzolt, aminek építése azonban még nem kezdődött el. A párkánnyal nem rendelkező, de még így is magas épület terve Gyhyczy szerint "lesz még jobb is".

Hogyan?

Budapest ugyan viszonylag népszerű turista célpont, de nemzetközileg kevésbé számít olyan városnak, amely újszerűségéről, dinamizmusáról, vagy kreativitásáról lenne híres. Az általunk megkérdezett pestiek bár általában "így is nagyon szeretik" a városukat, a "gyönyörű panorámát", a Duna-partot, mégis sokan úgy vélték, hogy az nem elég "dinamikus, modern és trendi".

Örökzöld javaslat a belváros forgalomcsillapítása. A most Budapest Szíve néven futó program állítólag majd jelentősen korlátozni fogja az átmenő autóforgalmat, és visszaadja a városi tereket a gyalogosoknak és a biciklistáknak. Demszky szerint a középtávú cél a Kiskörúton belüli rész lezárása az átmenő autóforgalom elől. A tervek szerint alagutat építenének a Kossuth Lajos utca alatt.

Előkerültek olyan, évek óta meg nem valósuló elképzelések is, mint az óbudai Gázgyár fejlesztése, amely a "kreatív iparágak dinamikus mintavárosává" válást célozza. Ilyen az évekkel ezelőtt kitalált, a Duna-parti Közraktárak helyén elképzelt kultúrális, szórakoztató negyed is, amely a folyó és a város kapcsolatát erősítené. Az építkezés Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes szerint "már a nyáron elindulhat".

Újító elképzelésekkel állt elő néhány éve Bojár Iván András az Octogon építészeti magazin főszerkesztője, aki - egyebek mellett - gyalogoshidat álmodott a Várkert és a pesti Vigadó közé. A jelképnek és a Vár újjáélesztésének szánt híd hatalmas vitát váltott ki: a korábbi fővárosi főépítésznek sem tetszett és azóta nem is épült híd sem ott, sem másutt.

Úgyse fog sikerülni?

Bojár tavaly ősz óta fővárosi képviselő és városarculati tanácsnok lett, és most a hasonló tervek kidolgozása a feladata. "A magyarok általában semmiben sem vakmerőek. Nem tudom miért, de inkább konvencionális gondolkozásúak, nem túl invenciózusak és bátortalanok. Az egyedi kezdeményezéseket pedig kiölik" - mondta Bojár az [origo]-nak, hivatkozva a bejegyzett magyar szabadalmak és újítások, tényleges és európai összehasonlításban is csökkenő számára.

Hasonlóan vélekedett a volt főépítész is. "Ez a mai magyar társadalom tükre. Az épített környezet leképezi azt a társadalmi közeget, amelyben élünk. Ha megállok az egyetemvárosban és átnézek a millenniumi városrészre, akkor azt mondom, ennek az arculata híven tükrözi az elmúlt 16 évet. Az összes önkényeskedést, pitiánerséget, áskálódást, ugyanakkor a jóakaratot, lendületet, szándékot is. Nem lehet kibújni a bőrünkből, ilyenek vagyunk" - nyilatkozta távozásakor Schneller.

Hadid üvegbuborékja

Pedig van ellenpélda Bojár szerint is, a "Lánchíd a maga korában vakmerő ötlet volt". Igaz, "keddről szerdára nem lesz csoda" - fogalmazott frissen szerzett tapasztalatairól, és a rengeteg érdek összehangolásáról. Ennek ellenére Budapest "hatalmas üzleti lehetőség" Magyarországnak, az "egyetlen dolog, aminek van neve, karaktere a világban".

Bojár szerint meg kell nyitni a várost a nemzetközi sztárépítészek előtt. "Be kell hozni az értékeket, mert az ilyen épületeknek önmagán túlmutató értékük van: azt üzenik a világnak, hogy a város üzletelni akar, várja a kiválóságokat, kapcsolatba akar lépni a világgal" - mondta. A lényeg, hogy az itt lakóknak "sok örömöt, impulzust" adjanak és a "közösség végre azonosulhasson a városával" - tette hozzá.

(Önnek van vakmerő ötlete Budapest számára? Esetleg úgy tartja jónak a várost, ahogy van? Van épület, ami szúrja a szemét? Írjon a [email protected] címre Budapest tárggyal a főváros kinézetével kapcsolatos tapasztalatairól, érzéseiről, ötleteiről!)

Izsák Dániel