Sok külföldi rendőrbotrányból okulhatnak a magyarok

Melyik kollégájának hibáiból tanulhatna a magyar rendőr? A rassszista gyilkosságra vágyakozó brittől, a kamaszfiút agyonlövő franciától vagy a kemény diktatúrákon edződött latin-amerikaiaktól? Hasonlóan Magyarországhoz, más országokban is robbannak ki rendőrségi botrányok, amelyek következtében a politikusok meg akarják reformálni a szervezetet. Az [origo] rendőrsorozatának ebben a részében azt vizsgáljuk, miként igyekeztek jobbá tenni rendőrségeik működését a világ több országában.

Több latin-amerikai országban 2004 úgy él az emberek emlékezetében, mint az az év, amikor az emberek fellázadtak a bűnözés ellen. Buenos Airesben, Mexikóvárosban és Brazíliában több százezren tüntettek a hatalmas bűnözés miatt. Mexikóban a CIDAC intézet szerint 1996 és 2003 között elkövetett bűncselekmények 96 százaléka büntetlen maradt. Brazíliában az évi 50 ezer gyilkosság alig 8 százalékában ítélnek el elkövetőt. A legtöbb latin-amerikai ezért nem is jelenti a bűncselekményeket: Mexikóban a hivatalos becslések szerint a bűncselekmények 75 százalékát nem jelentik.

Ennek legfőbb oka, hogy a legtöbb országban a rendőrséget a probléma, és nem a megoldás részének tekintik - írta az Economist. Ezt a vélekedést erősítik a rendőrséggel kapcsolatos gyakori botrányok. A brit lap szerint sokszor durvának, korruptnak, alkalmatlannak, sőt egyenesen bűnözőnek tartott rendőrségekben a Latinobarometer 18 országban készült felmérése úgy találta: a megkérdezettek alig egyharmada bízik a rendőrökben. A kivétel Chile, ahol ez az arány 60 százalékos.

Történelmi okok

A latin-amerikai rendőrségek problémáinak történelmi gyökerei vannak: a diktatúrákban a rendőrségre többnyire katonai szervezetként tekintettek, amelyek a hadseregek lenézett rokonai voltak. Egyes vélemények szerint ebből következik az, hogy a rendőrök hagyományosan a rendfenntartást tartják legfontosabb feladatuknak, a bűnmegelőzés és a bűnüldözés helyett. Ez utóbbit gyakran erőszakos, katonai eszközökkel teszik.

A történelmi örökségből következő másik problémának tartják, hogy nem vonzó a rendőri pálya. A szakma nem elismert, rosszak a fizetések és az elöljárók gyakran visszaélnek hatalmukkal. Hivatalos adatok szerint a mexikói rendőrség 60 százaléka rossz fizikai kondícióban van. Brazíliában például a rendőrképzés is alacsony színvonalú. A rendőrségek szervezeti felépítése is kaotikusnak tűnhet; a különböző egységek inkább riválisként tekintenek egymásra.

Reformláz

Argentin rendfenntartás

A régió minden országában igyekeznek megreformálni a rendőrséget. Az egyik tipikus megoldás a mexikói: a rendőrség költségvetésének jelentős emelése. Hiába az elmúlt években elköltött több milliárd dollár, a bűnözés egyre nő - vélte Ernesto Portillo, a mexikói Institute for Security and Democracy elemzőintézet munkatársa. A leghatékonyabb változást a jobb irányítás és vezetés megteremtésével, a korrupció feltételeinek felszámolásával, és a rendőri erők közötti együttműködéssel értek el.

"Csak akkor lehet közösségi rendőrséget létrehozni, ha az emberek azt látják, a rendőri vezetés megtisztítja saját szervezetét"- mondta Gino Costa volt perui belügyminiszter. Peruban például átalakították a rendőrséget, amelyben korábban két hadnagyra jutott egy ezredes. Korrupció ellenes egységet állítottak fel és létrehozták a rendőrségi ombudsman intézményét, illetve nagy hangsúlyt helyeztek a helyi közösségekkel való szoros viszony kialakítására.

El Salvadorban és Kolumbiában átalakították a rendőrségeket, amelyeknek a törvény értelmében rendszeres állampolgári fórumokon és városházi gyűléseken kell beszámolniuk és elszámolniuk tevékenységükről. "A polgárok emiatt jobban bíznak a rendőrökben, akiknek könnyebbé vált a munkájuk" - mondta Ricardo Menesses el salvadori rendőrkapitány az Economistnak. A rendőrségi reform önmagában azonban nem oldja meg a problémákat, ha ez nem párosul a bíróságok és az ügyészségek átalakításával - vélte az Economist.