Marine Le Pen óriási fölénnyel nyerne, ha ma lennének a francia választások

French far-right party Rassemblement National (RN) presidential candidate Marine Le Pen delivers a speech during her last election campaign meeting in Arras, northern France, on April 21, 2022, ahead of the second round of France s presidential election. French voters head to the polls on April 24, 2022. Marine Le Pen, candidate du Rassemblement national (RN), parti d extreme droite francais, prononce un discours lors de son dernier meeting de campagne electorale a Arras, dans le nord de la France, le 21 avril 2022, avant le second tour de l election presidentielle francaise. Les electeurs francais se rendront aux urnes le 24 avril 2022. (Photo by Jaak Moineau / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP)

A Le Figaro és a Sud Radio számára készített Ifop-Fiducial közvéleménykutatás megerősíti, hogy Marine Le Pen nagy fölénnyel nyerne, ha ma lennének a francia választások. A kutatás arra is rámutat, hogy a többi párt terén milyenek az erőviszonyok.

Egy mindent leleplező kampány

Természetesen egy több hónapos választási kampány alatt meg lehet változtatni ezeket az erőviszonyokat. Tudvalevő, hogy Jean-Luc Mélenchon két korábbi próbálkozása során meglehetősen alacsonyan kezdett a felmérésekben, majd a választás időpontjának közeledtével erősödni kezdett. Legutóbb egészen odáig, hogy 2022-ben alig maradt le arról, hogy bejusson a második fordulóba. Ezzel szemben Marine Le Pen-t a kampány elején gyakran elég magasan mérik a közvélemény-kutató intézetek, majd pontszámai inkább csökkennek. 2023 eleje óta Marine Le Pen megelégszik azzal, hogy egybetereli a társadalmi indulatokat, de anélkül, hogy alternatív projektet hirdetne. Károk nélkül nem jöhetünk ki az ellentmondásokból

- idézi Retz bíboros híressé vált mondását a Le Figaro. Nem áll szándékában változtatni a stratégiáján, de az elnökválasztási kampány olyan felhajtó erővel bír, amelyet nem tud elkerülni. (Retz bíboros, vagyis Jean François Paul de Gondi XVII. századi egyházi vezető, politikus és író).

Marine Le Pen-t a kampány elején gyakran elég magasan mérik a közvélemény-kutató intézetek Forrás: Hans Lucas via AFP/Jaak Moineau / Hans Lucas/Jaak Moineau

Mindezek ellenére az Ifop-tanulmányt a politikai pártok főhadiszállásain alaposan meg fogják vizsgálni. A felmérés azt mutatja egyébként, hogy Éric Zemmour-nak a választások után egy évvel még mindig megvan a szavazóbázisa, és ezt a 2027-es előrejelzésben is megőrzi. Ez a 6-7 % nem teszi lehetővé számára, hogy bejusson a mindent eldöntő második fordulóba, de pont elszívja Laurent Wauquiez elől a levegőt. A tanulmány azt feltételezte, hogy a jobboldal jelöltje az Auvergne-Rhône-Alpes régió jelenlegi elnöke, a Republikánus Laurent Wauquiez lesz. Zemmour semmiképpen nem tud tovább jutni a második fordulóba, még akkor sem, ha Wauquiez eredményét is hozzáadjuk, ugyanez a helyzet Dupont-Aignan-nal a gaullista jobboldali „Talpra Franciaország" párt elnökével is. És ez ugyanígy igaz a Jean-Luc Mélenchon körüli Nupes-szavazatokra is, amelyek a jelöltek sokaságához képest jelentős veszteséget mutatnak (4 százalékpont), és Mélenchon sem fog a második fordulóba jutni.

A hárompólusú rendszer

A baloldali szavazatok száma történelmileg alacsony szokott lenni

- folytatódik a Le Figaro elemzése. A baloldal számára legjobb esetben (ezt nevezi a Le Figaro Darmanin-hipotézisnek) a baloldal a szavazatok 33%-át szerezheti meg. A legrosszabb esetben (ezt nevezi a Le Figaro „Philippe-Mélenchon hipotézisnek", a baloldali Nupes pártjaira leadott szavazatok aránya 25,5%-ra csökken. A jobboldal viszont 29% (Bayrou-Wauquiez hipotézis) és 41% (Philippe-Wauquiez hipotézis) között mozog. A valóság az, hogy a 2017-ben született, 2022-ben megerősített hárompárti rendszer 2027-ben is fennmaradhat.

Azaz három blokk áll egymással szemben: a Nupes által alkotott szélsőbaloldali blokk, az Emmanuel Macron által megtestesített liberális centrum, bárki is lesz a mostani többség következő jelöltje, és végül a jobboldali Nemzeti Tömörülés. (Macron a fennálló alkotmányos szabályok alapján nem indulhat el 2027-ben).

Jean-Luc Mélenchon Forrás: AFP/Pool/Lionel Bonaventure

A hallgatás stratégiája

A tanulmány eredményeit olvasva az is szembetűnő következtetés lehet, hogy áldozathozatal nélkül nincs eredmény sem. A három jelölt közül azok emelkednek kik, akik a legismertebbek, akár a politikai rendszerben való hosszú életük (Jean-Luc Mélenchon vagy Marine Le Pen), akár az ország egy kulcsfontosságú pillanatában való szerepvállalásuk miatt (Édouard Philippe miniszterelnöksége a Covid idején). E háromtól eltekintve az összes többi jelölt a létezésért küzd. Ebből a szempontból a Laurent Wauquiez választotta „hallgatási stratégia" meglehetősen problematikusnak tűnik. A táborában lévő, azaz jobboldali ellenfelei, akik szintén elnöki babérokra törnek, úgy, mint Xavier Bertrand vagy David Lisnard, nem fogják elmulasztani, hogy erre a tanulmányra hivatkozzanak, és ez alapján magyarázzák meg, hogy a jobboldalon, különösen a Republikánusoknál, a 2027-es jelölt kiválasztása nyíltabb játékot érdemel. Olivier Faure, a Szocialista Párt vezetőjének stratégiája, amely azon alapul, hogy alkalmazkodik Mélenchon pártjának döntéseihez, semmivel sem meggyőzőbb. Ugyanez igaz a jelöltként szintén tesztelt vezető ökopolitikusra, Marine Tondelier-re is, akinek nem sikerül megkapaszkodnia a baloldalon, ellentétben a kommunista párt főtitkárával, Fabien Roussel-lel, aki most éppen Jean-Luc Mélenchon-tól határolódott el.

A fentiekkel szemben nagyon úgy tűnik, hogy Edouard Philippe stratégiája érvényesülni látszik.

Ő tűnik a legjobb helyzetben lévőnek, mint a központi blokk természetes jelöltje

- mondja Frédéric Dabi, az Ifop vezetője. Jelenleg ő az egyetlen az elnöki táborban, aki biztosíthatja jelenlétét a második fordulóban. Az eredmény elég szoros ahhoz, hogy abban reménykedjen, hogy dinamizálni tudja majd a kampányt. Szüksége lesz az összes rendelkezésre álló szavazatra. Egyelőre úgy tűnik, hogy visszaszerzi azoknak a 81%-át, akik 2022-ben Emmanuel Macron mellett döntöttek, de a Valérie Pécresse-re szavazók 37%-át is. A Republikánusok szavazóinak 36%-a Laurent Wauquiezt, 21%-a pedig Marine Le Pent választja.

Meglátjuk, hogy a politikusok viselkedése 2027-ben is racionális lesz-e, és hogy a Macron-féle centrum blokknak lesz-e annyi bölcsessége, hogy egy jelölttel vágjon neki a választásoknak. A fenti számok azt mutatják, hogy az egyes blokkokon belüli megosztottság politikai öngyilkosággal lesz azonos, viszont az elnökválasztásig még négy év van hátra és négy év hosszú idő.