A disznóság másik oldala

Jó hír a koleszterinszintjük miatt aggódó karajkedvelőknek, hogy nem feltétlenül árt a szívünknek a sertéshús - persze csak akkor, ha mértékkel fogyasztjuk. Ám mindezek mellett jó tudni, hogy számos értékes tápanyag forrása lehet a magyar konyhaművészet egyik fontos alapanyaga.

Azt már az általános iskolában, a bioszórán megtanulhattuk, hogy a sertések egyik fajtája, a mangalica, őshonos magyar fajta. Ez a fajta száz éve még Európa legjobb sertésének számított, majd a hústermelés fokozására irányuló mennyiségi szemlélet következtében 1990-re a kihalás szélére került, egyedeinek száma az elmúlt két évtizedben száz és ötszáz közöttire csökkent.

Mostanában reneszánszát éli ez a fajta, ami részben annak köszönhető, hogy elterjedt: a mangalica húsa egészségesebb, könnyebben emészthető, kevesebb benne a koleszterin, és az ember számára létfontosságú telítetlen zsírsavat tartalmaz - a legújabb kutatások fényében azonban mindez megdőlni látszik.

Tény, hogy húsának élvezeti értéke - zsírsavösszetételének köszönhetően - nagyobb, mint más fajtáké, valamint cink-, vas- és B1-vitamin tartalma is kedvező; ám a közhiedelemmel ellentétben viszont húsa magasabb zsírtartalmú, mint a hússertéseknek, zsiradékának koleszterintartalma pedig nem kisebb azokénál.

Zsírszegényen elkészítve, megfelelő köretekkel - salátával, párolt zöldséggel - együtt tálalva azonban a mangalica is beilleszthető a kiegyensúlyozott étrendbe.

A sertés másik oldala

"A táplálkozástani ajánlások szerint naponta 2-3 egység húst és húskészítményt tanácsos fogyasztani"- írja a hírlevél. "Ezen belül vörös húsokból - marha-, sertés- és birkahúsból - összesen 8 dkg az ajánlott mennyiség. Egy egységnek felel meg 5-10 dkg hús, csont nélkül, vagy 3-5 dkg felvágott. A húsfogyasztás különösen a gyermekek, terhes és szoptató anyák, illetve nagy fizikai munkát végzők esetében fontos."

A hústalan életmód tehát akár veszélyes is lehet, viszont az sem feltétlenül egészséges, ha valaki húst eszik hússal. "A húsok mértéktelen fogyasztása kerülendő, hiszen az ezzel együtt járó nagy mértékű fehérjebevitel olyan anyagcsere-változásokat indíthat el a szervezetben, melyek többek között fokozzák a vesék megterhelését, a kalciumvesztést, és ezzel előmozdíthatják a csontritkulás kialakulását is. Emellett a legújabb kutatások szerint, a túlzott vöröshús-fogyasztás valószínűleg növeli a vastagbél-, és végbélrák kockázatát " - int mértékletességre a MDOSZ.

Kovács M. Veronika