Eger

 

Az egri ellenzék szerint a városvezetés az elmúlt négy évben felelőtlenül bánt az önkormányzat vagyonával, és sok pénzt költött felesleges beruházásokra. A városvezetés szerint viszont a nagy összegű építkezések és épületfelújítások a város fejlesztését szolgálták.

A Szövetség az Egriekért kiemelt kérdésként kezeli a település legnagyobb lakótelepén az infrastruktúra fejlesztését. Löffler Erzsébet, a szövetség polgármesterjelöltje egy sajtótájékoztatón kijelentette: az egriek egyharmada a Felsővárosi lakótelepen él, őket ugyanolyan színvonalú szolgáltatások illetik meg, mint a központban élőket. Az SZE választási programjában foglalkozik a hátrányos körülmények felszámolásával. Löffler szükségesnek tartja a zöldterületek növelését, a panelházak korszerűsítését és hőszigetelését, a közbiztonság és a tömegközlekedés javítását, illetve a lakótelep úthálózatának fejlesztését. Az SZE kerületi képviselőjelöltjei szerint az elmúlt négy évben ezeken a terülteken nagyon kevés változás történt.

Egerben az elmúlt évek egyik legtöbbet emlegetett önkormányzati ügye a városi uszoda építése volt. A Makovecz Imre által tervezett létesítmény megépítését még az 1998 előtti jobboldali városvezetés határozta el az önkormányzati választások előtt nem sokkal. A Fidesz-kormány akkor közel 320 millió forintos támogatást ígért a városnak az új uszoda megépítéséhez, azonban a polgármesterré választott Nagy Imre felfüggesztette a beruházást, amit előzőleg többször is gigantománnak nevezett. Mivel a közgyűlés nem támogatta a beruházás leállítását, az építkezés tovább folytatódott, ekkor azonban az előre ígért állami támogatás nem érkezett meg. Az önkormányzat végül közel 1 milliárd forintos kölcsön felvételére kényszerült a 2,2 milliárd forintos végösszegű beruházás befejezéséhez. A kölcsön visszatérítése azóta is komoly terheket ró az egyébként jó gazdasági helyzetű önkormányzatra.

Bár az uszodaépítés állami támogatása elmaradt, a város részesült a Széchenyi-terv 10,7 milliárd forintos termálfürdő-fejlesztési programjából.

Szintén az előző kormány pályázati támogatásaiból kezdhetett meg az egri önkormányzat 2001-ben egy nagyszabású bérlakásépíési programot. A Gazdasági Minisztériumtól kapott támogatást a város 64 új lakás építésére fordítja. A beruházás - melynek keretében a tervek szerint főleg kislakások épülnek majd - teljes költségvetése közel 220 millió forint, amiből 152 millió az előző kormányzat által megítélt támogatás.

Szóba kerülhet a kampány során az egri vár rekonstrukciója. Az újjáépítésről 2001-ben döntött a városvezetés, amihez PHARE-támogatást is sikerült szerezni. Ezenkívül az önkormányzat is felajánlott évi 50 millió forintot a munkálatokra.

Hasonlóan nagy beruházás az új egri kongresszusi központ tervezett megépítése. A központ mellett épülne egy 500-600 férőhelyes sport- és kulturális központ is. Az építkezéshez az egri önkormányzat 2 millió euró, azaz több mint félmilliárd forint PHARE-támogatásra is számíthat. A létesítmény megépítését indokolja, hogy a város idegenforgalma, nagyrészt az M3-as autópálya 2000-ben átadott új szakazának köszönhetően folyamatosan bővül. Az egyre növekvő igények kielégítésére jelenleg nincs kapacitása a városnak.

Kampánytéma lehet az elmúlt négy év városrekonstrukciós programja is, melynek keretében sor került több történelmi emlékhely felújítására. Ilyen volt például az Orlandi-ház tetőszerkezetének cseréje, a sétálóutcában található barokk épület eredeti homlokzatának helyreállítása, a zsinagóga felújítása, vagy a 40 millió forintos ráfordítással készült érsekkerti szökőkút. Továbbra is rontja ugyanakkor a városképet a város központjában álló, évek óta lerobbant állapotban lévő Buttler-ház.

Régóta megoldatlan probléma Egerben a kárpótlás. A városban és környékén közel nyolcszázan várnak arra, hogy 60 millió forint értékű kárpótlási jegyüket szőlőföldre, az egykori Eger-Mátra-vidéki Borgazdasági Kombinát földjeire válthassák. Az árverés 1993 óta hét alkalommal hiúsult meg, mert az egri földrendező bizottság azt kifogásolta, hogy a kombinát teljes, 21 ezer aranykoronányi földterülete helyett mindössze 3760 aranykoronányit hirdetett meg licitre a Központi Kárrendezési Hivatal. Ráadásul a kombinát egykori dolgozói sem kapták meg az alkalmazotti földalapból járó földjüket.

Kisebb tekintélyvesztés is érte az egri önkormányzatot az előző ciklusban. A város külterületéhez tartozó Szarvaskő kiválásáról 2001-ben népszavazás döntött. A szavazók nagy többsége, 72 százaléka a különválást támogatta.