"Kalóznak lenni a legszebb" - tizenöt éves a Tilos rádió

Másfél évtizedes fennállását ünnepli Magyarország első szabadrádiója, a Tilos, amely az alternatív kultúra bölcsőjéből, a Tilos az Á-ból indult hódító útjára. Története felér egy kalandregénnyel: működése alatt tízszer hallgattatták el vagy száműzték az internetre, létezésével kiharcolta a harmadik típusú, közösségi rádiózás elismerését. Ellentmondásos megítélését szabadszájúságával és szabad gondolkodásával vívta ki, de mindig független maradt. Összeállításunkban a rádió múltjával, jelenével és jövőjével egyaránt foglalkozunk.

2000-ben aztán beütött a krach: az ORTT februári frekvenciapályázatán elutasították a Tilos Rádiót, így az FM 98-as megahertzen csak a Fiksz és a Civil rádió folytathatta adását, míg a Tilos augusztus 29. után csak interneten és kábelen sugározhatott. "Mégis, száműzetésünk két és fél éve alatt talán még erősebb volt a közösség körülöttünk, mint bármikor, mert a bajban mindig összefognak az emberek" - állítja Kovács Ágota, a rádió jelenlegi ügyvezetője. "Jó példa erre, hogy amikor frekvenciakutatásra kellett pénzt gyűjtenünk - ugyanis azzal az ürüggyel igyekeztek ellehetetleníteni minket, hogy nincs szabad frekvencia -, közel kétmillió forint gyűlt össze a jótékonysági árverésen".

Amikor az adásidő 24 órásra nőtt, több lett a napközbeni zenés program, és az interaktivitást igénylő beszélgetős műsorok vagy megszűntek, vagy szabálytalan időközönként bukkantak fel. "A kilencvenes években mindazoknak, akik az alternatív médiaelithez tartoztak, fontos volt, hogy benne legyenek a rádióban, mindenki ismert mindenkit, és nagy volt az átjárás a különböző, frissen alakuló sajtóorgánumok között" - mondja Czabán György, aki úgy látja, miután ezek a társaságok szétszakadtak, a dj-k jelentették a fő utánpótlásbázist.

A rádió legnagyobb varázsát kétségkívül az élőben kevert zene adja, és az, hogy "szabadon lehet kísérletezni a rádió nyelvével, azaz a zenébe belecsúsztathatsz zajokat, szövegeket, és akár kutyaugatást is, ami széleskörű értelmezést és játékosságot tesz lehetővé". Mindeközben az éjszakai szórakozás miliője is átalakult, egyre többen vágtak bele a partyszervezésbe, és a zene a legendás tilosos és frankhegyi rendezvényekről visszaszorult a klubokba, ahol már nem két-háromezer, csupán öt-hatszáz ember bulizott egyszerre.

Erik Sumo

Specializálódtak a helyek és a dj-k is, ám kimondottan az elektronikus tánczene kategóriájában, ezért történhetett, hogy a rádió zenei választéka bizonyos értelemben beszűkült. "A Tilos fő mottója mindig is az volt, hogy bármilyen zenei stílus megszólalhatott a rádióban, ám sajnos bizonyos stílusok egyre inkább túlreprezentátak" - véli Tövisházi Ambrus aka Erik Sumo. "Ezzel függ össze, hogy a rádiónak már nincs meg az a markáns és jövőbemutató harcos jellege, mint régen, és hiába szeretnénk például izlandi népzenéket bemutató műsort, ha nincs ember, aki azt lelkesen, hétről hétre összehozza". Népzenei műsor azért persze most is van, ahogy dzsessz-, metál-, komoly- és indiai zenékkel foglalkozó műsor is.

Az internetes korszakban egyébiránt sokféle műsorral próbálkoztak a Tilosban, amelyek közül némelyik kikopott, hiszen a nonprofit, fizetés nélküli rádiózás sokkal inkább áldozat, mintsem sikerélménnyel kecsegtető vállalkozás. A munkatársak folyamatos fluktuációja mindazonáltal nem vált a Tilos kárára, megóvta a belterjességtől, és képes volt új irányokat nyitni.