Ausztrália

 

Óceániában nem nagyon akad komoly ellenfelük az ausztráloknak, de a világbajnokságra való kijutáshoz nem volt elegendő számukra a térség selejtezőinek megnyerése, ehhez általában interkontinentális pótselejtezőt is kellett játszaniuk.

Az első alkalommal, az 1966-os vb előtt ezt a Koreai NDK, négy évvel később pedig Izrael ellen bukták el, de 1974-ben végre sikerült a nagy álom: a csapat kijutott az NSZK-ban rendezett tornára.

Az auszik a vb-n sem szerepeltek le, az NDK-tól ugyan 2-0-ra, a házigazdáktól pedig 3-0-ra kaptak ki, de utolsó csoportmérkőzésükön, Chile ellen pontot sikerült szerezniük, pedig a hajrában emberhátrányban játszottak.

Érdekesség, hogy az akkori ausztrál gárdában egy magyar származású focista is szerepelt Attila Abonyi személyében, aki a St. George Budapest FC labdarúgója volt - utóbbi egyesületből még hárman léptek pályára a vébén.

1974. június 22., Berlin
Ausztrália - Chile 0-0 (0-0)
Olympia stadion, 17 000 néző
v.: Namdar (iráni)
Ausztrália: Reilly - Utjesenovic, Wilson, Schaefer, Curran (Williams, 80.) - Richard, Rooney, Mackay - Abonyi, Alston (Ollerton, 66.), Buljevic. Szövetségi kapitány: Rasic.
Chile: Vallejos - García, Quintano, Figueroa, Arías - Páez, Caszely, Reinoso - Valdéz (Farias, 58.), Ahumada, Véliz (Yávar, 72.). Szövetségi kapitány: Alamos. Kiállítva: Richards (83.).

Ez a bravúr - kvalifikáció a világbajnokságra - azóta nem is jött össze Ausztráliának, szinte mindig az ominózus pótselejtezőn bukott el a válogatott. Kivételt jelentett ez alól az 1978-as vébé, amikor az ázsiai zónába osztották be az országot, és innen nem ment tovább, négy évvel később pedig szégyenszemre Új-Zéland mögé szorult a gárda az óceániai selejtezők során.

Ezután jöttek a sorra elveszített interkontinentális pótselejtezők: az 1986-os vébé előtt Skócia, négy évvel később Izrael, ezután Argentína, majd Irán, legutóbb pedig Uruguay múlta felül az auszikat.