Argentína

 

Roberto Fabián Ayala

Ayala 1973. április 12-én született Paraná városában, édesapja is profi futballista volt, a hatvanas években Franciaországban játszott. Első klubja a Ferro Carril Oeste volt, ahonnan 1993 decemberében vásárolta meg a River Plate, amelynek tagjaként 1994-ben aperturát nyert. Abban az esztendőben mutatkozott be az argentin válogatottban is, mégpedig Chile ellen. 1995 nyarán költözött Európába, az AC Parma vette meg, de azonnal tovább is adta a Napolinak. Három idényt töltött el a nápolyi klubban, majd az 1998-as világbajnokságot követően az AC Milanba szerződött. Milánóban viszonylag keveset játszott, többnyire csak csere volt, így örömmel vette, hogy a Valencia CF 2000-ben szerződtette. A hispánok négymillió fontot fizettek érte, de jó vásárt csináltak vele. Ráadásul a Valenciában nem csak a védőfeladatát látta el remekül, hanem a korábbi évekkel ellentétben a gólszerzés is egyre gyakrabban adatott meg neki. A spanyol gárdával két bajnoki címet szerzett, 2001-ben a Bajnokok Ligája legjobb védőjének választották meg. A 2002-es vébén sérülés miatt nem lépett pályára - a 2004-es olimpián viszont az együttes egyik túlkorosaként aranyérmet szerzett. Az előző szezon nagy részét egy súlyos sérülés miatt ki kellett hagynia, majd a jelenlegi pontvadászatban is sokat hiányzott, de a bajnokság hajrájára felépült, és visszaszerezte a helyét a kezdő tizenegyben. Rendkívül jól fejel, ezt a tulajdonságát az ellenfél kapuja előtt is ki szokta használni.

Juan Román Riquelme

Riquelme 1978. június 24-én született Buenos Aires Belgrano kerületében, és pályafutását az Argentinos Juniorsnál kezdte. Már az ificsapatban felfigyeltek tehetségére, és csak az volt a kérdés, hogy a két nagy egyesület, a River Plate és a Boca Juniors közül melyik szerzi meg. Nos, Riquelme példaképe, Diego Maradona nyomán a Bocát választotta, és 1996 novemberében, Carlos Bilardo irányítása alatt be is mutatkozhatott az élvonalban. Akkor már természetesen stabil tagja volt a különböző korosztályos válogatottaknak, és az 1997-es ifjúsági világbajnokságon aranyérmet szerzett. Időközben a Bocában is meghatározó futballista lett, az 1998-as aperturában és az 1999-es clausurában is bajnoki címet nyert, utóbbiban a torna legjobb játékosának is megválasztották. A válogatottban is bemutatkozhatott, de a nemzeti tizenegyben nagyon kevés lehetőséget kapott, a mindenkori szövetségi kapitányok inkább azoknak szavaztak bizalmat, akik Európában futballoztak. Pedig Riquelmének remekül ment a játék, 2000-ben és 2001-ben is megnyerte a Bocával a Libertadores-kupát, és utóbbi esztendőben az uruguayi El País szavazásán Dél-Amerika legjobb játékosának választották. Klubja végül 2002 nyarán adta el az FC Barcelonának, ahol azonban nem nagyon illett bele a tréner, Louis van Gaal által elképzelt játékrendszerbe, és nem is ment neki a játék. Egy évvel később kölcsön is adták a Villarreal CF-nek, ahol viszont köré építették a csapatot, és Riquelme valósággal kivirágzott, vezérletével a klub előbb bronzérmes lett a bajnokságban, majd a BL-ben az elődöntőig jutott, miközben a középpályás a válogatottban is alapember lett, a tavalyi Konföderációs Kupa második legjobb játékosának is megválasztották.

Lionel Andrés Messi

Az argentin szupertini 1987. július 25-án született Rosarióban, és már hatévesen nagyon ügyesen futballozott a helyi Grandoli nevű csapatban, amelynek édesapja volt az edzője. Két évvel később bátyját, Rodrigót követve a Newell's Old Boysba szerződött, ahol a korosztályos együtteseknél dolgozó szakemberek rögtön felfedezték káprázatos tehetségét. Lionel családja azonban nem volt elégedett az argentin klub által nyújtott körülményekkel, ráadásul Messinek komoly egészségügyi problémái is voltak, orvosi kezelésének költségeit a Newell's azonban nem volt hajlandó állni. Az ifjú tehetségre felfigyelt FC Barcelona viszont örömmel, így aztán Messi édesanyja Spanyolországban élő rokonainak segítségével Európába költözött, és a katalánok labdarúgója lett. Első itteni évében a korosztályos együttesben 30 mérkőzésen 37 gólt ért el, így szinte törvényszerű volt, hogy akkortól kezdve mindig a nála két-három évvel idősebbek között szerepelt. A felnőttek között 2003 november 16-án, az FC Porto elleni barátságos mérkőzésen mutatkozott be - akkor alig múlt 16 esztendős. A 2003-2004-es idényben a juniorcsapatban 15 mérkőzésen 11 gólt ért el, a következő szezonban már a Primera Divisiónban is bemutatkozhatott, az RCD Espanyol ellen játszott először. Az előző év elején (17 és fél évesen!) szerepelt a 20 éven aluliak dél-amerikai kontinensviadalán, amelyen öt góljával az argentin válogatott legeredményesebb tagja volt, majd az U20-as vébén gólkirályi címet, illetve aranyérmet szerzett. A jelenlegi pontvadászatban már egyre több lehetőséget kapott a Barcában, 17 bajnokin szerepelve hat találatot ért el, és a BL-ben is eredményes volt egyszer.