Vágólapra másolva!
Cseh László arany-, Kerékjártó Tamás pedig bronzérmet szerzett a 200 méteres vegyesúszásban a margitszigeti Európa-bajnokságon. Kovács Ágnes 100 mellen szintén bronzérmet ünnepelhetett. Gyurta Dániel kellemetlen meglepetésre nem jutott tovább a 200 mell első elődöntőjéből, csupán 11. lett összesítésben. Kiss László szövetségi kapitány csak annyit mondott: ő sem érti a dolgot.

A budapesti úszó Eb-n Cseh László favorithoz méltó magabiztossággal nyerte a 200 méteres vegyes úszást, amelynek eredményhirdetésénél a dobogó harmadik fokára Kerékjártó Tamás léphetett fel.

Kovács Ágnes pedig hatalmas hajrával lett ugyancsak bronzérmes 100 mellen. Kiss László szövetségi kapitány még az Eb előtt úgy nyilatkozott, hogy minden napra remél magyar érmet, így két balsikerű nap után válogatottunk a szerdán szerzett három medállal rögtön utolérte önmagát.

Bár a kudarcok sajnos most sem kerültek el bennünket, hiszen az olimpiai ezüstérmes Gyurta Dániel lemaradt a 200 mell döntőjéről, de estére minden megszépült számunkra a Margitszigeten. Itt az első érmünket közel telt ház, hétezer néző előtt női 100 mellen Kovács Ágnes hatalmas hajrával nyerte meg, majd fülig érő szájjal érkezett a magyar újságírókhoz a vegyes zónába:

"Nagyon-nagyon boldog vagyok, hiszen világversenyen legutóbb öt éve nyertem érmet, és szerintem óriási dolog, hogy most sikerült. A végén el is sírtam magam örömömben. Fogalmam sincs, hogyan nyúltam be, de azt éreztem, hogy maradt erőm a végére. Már csak azért is, mert a vízben is észleltem, mennyire őrjöng értem a közönség! Az Eb előtt azt mondtam, hogy egyetlen éremmel is beérném, és borzasztóan örülök, hogy ez rögtön az első számomban összejött!" - szakadt ki szinte egy szuszra Kovács Ágiból.

Nem sokkal később Cseh László esélyesehez méltón nyerte meg a 200 méteres vegyes úszást, úgy, hogy féltávnál az ideje jobb volt az amerikai Michael Phelps világcsúcsánál is. A rekord elmaradt, de ezt egyébként is inkább majd vasárnap, 400 méteren várják a szakemberek Csehtől.

Az Eb első magyar aranyérmeséről nem állíthatjuk, hogy a boldogságtól repesve érkezett volna a vegyes zónába - Kovács Ági öröméhez képest különösen éles volt a kontraszt -, az újságírók kérdéseire is úgy válaszolt, mint aki nem rukkolt ki semmi különössel, csak tette a dolgát.

- Hol dőlt el a verseny? - kapta a kérdést.
- Szerintem már a rajtnál - jött a válasz egy félmosoly kíséretében.

- Kívülről tényleg nagyon magabiztosnak tűnt. Belülről hogy élte meg a döntőt?
- Jól ment az úszás, és némi tartalék még maradt bennem. Nem bántam volna, ha Phelps is mellettem úszik, mert akkor biztos mindent kiadtam volna magamból. De majd jövőre a vb-n összecsapunk, és ott kiderül, mire jutunk egymással.

- Amikor becsapott a célba, majd felnézett az eredményjelzőre, miközben tombolt a közönség, mi volt az első gondolata?
- Az, hogy az időeredményem lehett volna jobb is. Az egyéni legjobbamat mindenképpen szerettem volna megjavítani. A győzelemnek persze örültem, és annak is, hogy Kerékjártó Tamás lett a harmadik.

- A táv első felében nem kezdett túlságosan gyorsan?
- Egyáltalán nem. Tavaly a montreali világbajnokságon is ugyanígy kezdtem.

- A hazai közönség mennyit segített?
- Természetesen sokat, de nem nem tagadom, a nagy elvárás miatt most is volt bennem drukk. De nem akkora, mint kedden, amikor a száz hát döntőjét "elizgultam".

- Előre elkönyvelhetjük, hogy vasárnap a 400 vegyest is megnyeri?
- Ezt azért nem mondanám, a négyszáz méter hosszú szám, majd meglátjuk, mi lesz.

Fábik Tibor