Web 2.0, avagy amire az új világháló képes

Telepítés nélkül futtatható szoftverek, bárhonnan elérhető online dokumentumok, ingyenes tudástárak, egyre gyarapodó netes közösségek - sorra vesszük, mi mindent nyújt a napjainkban megújuló világháló a felhasználóknak.

Sokan remélik ugyanis, hogy vállalkozásuk a del.icio.us és a Flickr sorsára jut, vagyis felvásárolja egy multi. A tét nagyságát mutatja, hogy napjainkban a világ két legnagyobb internetes vállalata, a webkeresőjéről ismert Google és a Microsoft is ezen a területen készül megmérkőzni egymással. Az első, széles körben elterjedt web 2.0-s szolgáltatást a Google indította be a meghívásos alapon működő Gmail levelezőrendszerrel, amelyhez azóta a webböngészőben futó csevegőszolgáltatást is csatoltak.

Szintén a Google nevéhez fűződik a Google Maps hagyományos és műholdas térképszolgáltatás is, amely új dimenziót nyitott a netezők előtt: segítségével ugyanis már nem csak webhelyeket, hanem földrajzi helyeket is meg lehet jelölni a virtuális térképen, és a "geokódolás" lehetőségét sok weboldal ki is használja. Főleg közösségi oldalakon kedvelt szórakozás, hogy a felhasználók így jelölik meg aktuális tartózkodási helyüket. A cég egyik legújabb húzása a Page Creator beindítása volt, amelynek segítségével html-programozás nélkül lehet weboldalakat összerakni a böngészőablakban.

Live.com - a Microsoft web 2.0-s jövőképe

A Microsoft pedig szinte a semmiből kezdte el felépíteni saját webkettes birodalmát a Live.com beindításával. Ezeken az oldalakon a Windows Live és az Office Live szolgáltatáscsomag keretében olyan eszközöket adnak majd a felhasználóknak, amelyek a Windows és az Office tudását kiegészítve bárhonnan használhatóak lesznek majd. A Live.com ugyan még fejlesztés alatt áll, de már most bárki összeállíthat rajta egy komplett munkaasztalt, tetszőlegesen összeválogatott eszközökkel. Így lehet rajta linktár, keresési eredmények, híroldalak RSS-linkjei, de a ott van az eszközök között a közkedvelt MSN Messenger teljesen webes verziója, vagy egy telepítés nélkül használható biztonsági szoftver is.

A Google-tól sokan azt várták, hogy az új webes technológiákat kihasználva akár egy saját operációs rendszert is létrehoz majd. Erről azonban egyelőre szó sincs: a keresőóriás inkább platformfüggetlen, vagyis bármilyen gépen használható szolgáltatásait fejleszti tovább. A Microsoftnak viszont még ezen a téren is okozhat majd nehéz pillanatokat, hiszen jelenleg úgy tűnik, éppen az Office helyett adna alternatívát a felhasználóknak. A cég nemrég várásolta meg a Writely webes szövegszerkesztő gyártóját, így várhatóan előbb-utóbb előrukkol egy böngészőben futtatható irodai szoftverrel.

A Gmail is hamarosan kiegészülhet egy online határidőnaplóval, és már arról is megindultak a találgatások, hogy mikor kapnak a felhasználók ingyenes tárhelyet fájljaiknak. A Gmail levelezőhöz ugyanis végtelen tárhely jár - a szolgáltatás nem törli a régi elemeket, azokat csak archiválni kell, aminek előnye, hogy jól kereshető marad minden. Sokak szerint ennek mintájára hamarosan elindulhat az univerzális célú tárhelyszolgáltatás, a Gdrive, amelybe bármilyen fájlt fel lehet majd tölteni. Mindezért cserébe a Google valószínűleg "csak" annyit kér majd, hogy egy kereshető adatbázist állíthasson össze a felhasználó teljes állományainak teljes listájából.

Kicsik: nagy a pezsgés

Mindazt, amit most a nagyok igyekszenek megvalósítani, már sok helyen láthatjuk kicsiben. A Netvibes egy személyre szabható kezdőoldalt kínál, amelyet leginkább a Live.com-hoz hasonlíthatunk: el lehet rajta helyezni híreket, linkeket, webkeresőt, fotóalbumot, vagyis szonte mindent, amire a netezés közben szükség lehet, elemeit pedig tetszés szerint lehet ide-oda húzgálni az egérrel. Webes alapú, másokkal is megosztható határidőnaplót kínál a felhasználóknak többek közt a 30boxes, a CalendarHub vagy a Trumba. Egy sor olyan szájt is van, amelyek bárhonnan egyszerűen elérhető tárhelyet biztosítanak, mint például az Openomy, az Xdrive vagy az Omnidrive. A Google által felvásáorlt Writely-n kívül is léteznek webes szövegszerkesztők, például a Rallypoint, a Writeboard vagy a dobozos szoftvert is gyártó Thinkfree alkalmazása.

Netvibes - egyszerűen átszabható kezdőlap

A Web 2.0-s portálok listája pedig koránt sem lenne teljes, ha nem említenénk meg az informatikai- és tudományos hírek gyűjtésére specializálódott Digg-et, ahol az olvasók maguk minősítik és kommentálják a netről összegyűjtött információkat. Ennek létezik már magyar vátozata is InterNetMedia néven, a magát első hazai web 2.0-s portálként hirdető Blogter pedig hasonló szolgáltatást készül beindítani Linkter néven. Szintén hazai próbálkozás zin.hu, amelyen a felhasználók szabadon szerkeszthető híroldalakat hozhatnak létre.

Nagy tehát a választék és nagy a pezsgés az újfajta szolgáltatások terén, de egyelőre kérdés, hogy mi marad az új webből életképes. A szájtok nagy része ugyanis, annak ellenére, hogy egyszerűen kezelhető webes felületen működik, hajlamos arra, hogy vagy nagyon erőforrásigényes, vagy megbízhatatlan legyen, sokuk tudása és funkciói pedig egyszerűen túl bonyolultak az átlagfelhasználó számára. Valószínűleg sok ilyen extra tudást és nagy rutint igénylő oldal is életképes marad, piaci siker azonban csak abból lehet, amely valóban nélkülözhetetlen vagy nagyon hatékony szolgáltatást nyújt a netezőknek.

A web 2.0-s oldalak legsikeresebbjei között említhetjük a bárki által szabadon szerkeszthető, hatalmas tudásanyagot tartalmazó Wikipédia online enciklopédiát, vagy az olyan közösségi oldalakat, mint az iWiw, a MySpace, vagy az Orkut. Ezek a szolgáltatások új lehetőségeket nyitottak meg a felhasználók előtt, és amellett, hogy hasznosak, egyben szórakoztatóak is.

Hogyan került a szoftver a böngészőbe?

Mindenhol ott lesz a háló

A Web 2.0 technológiai alapját egy sor, már jó ideje létező, de mostanában közkedveltté vált webes megoldás egyidejű bevetése adja. Ezek közül az egyik legfontosabb az AJAX, vagyis Asynchronous JavaScript and XML, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználó webböngészőjében bonyolult műveleteket végző programok (levelező, naptár, szövegszerkesztő vagy akár képszerkesztő) fussanak. Az így kialakított szoftverek ugyanis egy központi kiszolgálóról töltődnek le, de nem kell minden egyes műveletnél újratölteniük az oldalt, vagyis folyamatosan lehet velük dolgozni, miközben az adatforgalom minimális - de minden, ami a böngészőablakba bekerül, észrevétlenül fel is töltődik egy központi tárhelyre.

A web 2.0 másik elengedhetetlen eszköze az RSS, vagyis really simple syndication, amely géppel könnyen olvasható formában továbbítja a weboldalak friss tartalmait a felhasználók felé, akik így az oldal meglátogatása nélkül, a távolból értesülhetnek a változásokról: egy beérkezett levélről, egy fotóalbumba újonnan feltöltött képről, vagy egy híroldalon publikált új cikkről. Ezen a technológián alakul a podcasting is, amely nem más, mint a webrádió- vagy tévé speciális formája, amikor az "adás" előfizetői egy RSS-csatornán keresztül értesülnek az új epizódok megjelenéséről, amelyeket azután letölthetnek saját számítógépükre vagy médialejátszójukra.

Az új világháló oldalait pedig CSS-sablonokkal (Cascading Stlye Sheets) formázzák meg alkotóik, amely elválasztja egymástól a lap működő vázát, vagyis a kódot, alap dinamikusan frissülő tartalmát, és az erre ráhúzott burkot. Ez utóbbit ugyanis a stíluslapok alkalmazásának köszönhetően bármikor szabadon át lehet alakítani, vagyis megváltoztatni a szövegformázást, átméretezni a szövegablakokat, kicserélni az illusztrációkat: az oldal ugyanúgy működik tovább, csak máshogy néz ki.

Szélessávot követel

Mindezek a megoldások azonban nem terjedhettek volna el szélessávú internetelérés nélkül, amely lehetővé teszi a webes kiszolgálók zökkenőmentes elérését és az adatok gyors mozgatását. Így aztán a webes technológiák hiába álltak már jó ideje a fejlesztők rendelkezésére, a webkettős alkalmazások ideje csak napjainkban jött el a szükséges infrastruktúra kiépülésével. Sőt, napjainkban a fejlődés olyan irányba halad, hogy a gyorsinternet lassan nem csak elérhető lesz, hanem egyenesen mindenhol körbeveszi majd a felhasználókat.

Míg otthon vagy a munkahelyen kábelen, addig menet közben a mobilhálózaton, a nagyvárosokban nyilvános helyen drót nélküli wifi-kapcsolaton, idővel pedig ezt a technológiát kiegészítő (vagy felváltó), jóval nagyobb hatótávolságú WiMaxon keresztül lesz elérhető. Ennek köszönhetően a szabványosított technológiákat használó, webes alapú szolgáltatások bármilyen mobileszközről elérhetőek lesznek, amelyen futtatható valamilyen böngésző.

Azt azonban, hogy végül mely webkettős szolgáltatások lesznek majd a hétköznapi élet részei, és végül mivel is töltődik majd fel ez a fogalom, csak az idő döntheti el. Mint fentebb is említettük, nagy a választék, de nem minden alkalmazás egyértelmű, praktikus és elengedhetetlen a netezők számára a jelenlegi kínálatból. A web 2.0 tehát napjainkban egyfajta kísérleti terep, kutatólaboratórium és építési terület, ahol az újfajta eszközök és koncepciók kerülnek kipróbálásra úgy, hogy sokoldalú játékteret biztosítanak a felhasználóknak.

Vámosi Gergő