Egy új kisbolygó vagy üstökös felfedezésekor többnyire csak igen bizonytalanul lehet megjósolni, hol lesz az objektum hónapok vagy évek múlva. Ez természetes következménye annak, hogy ilyenkor az égitest pályájának még csak nagyon rövid szakaszát ismerik, és azt is csak némi pontatlansággal.
A Nemzetközi Csillagászati Szövetség (International Astronomical Union, IAU) 1999 nyarán hozta létre az úgynevezett Torino-skálát. (Nevét azért erről a városról kapta, mert ott fogadta el az IAU ezzel megbízott munkacsoportja a besorolás szempontjait.) Ez a földrengések erősségét jellemző Richter-skálához és egyéb - például a hurrikánok vagy tornádók romboló hatását jelző - skálákhoz hasonlóan sorolja fokozatokba a Földhöz közeli kisbolygók veszélyességét. Ugyanakkor némileg árnyaltabb azoknál, amennyiben egyidejűleg két tényezőt - az ütközés esélyét és a becsapódás okozta pusztítás nagyságát - is számba veszi.
A 0-tól 10-ig terjedő beosztású skála kezdőpontja értelemszerűen a nulla vagy elhanyagolhatóan kis valószínűséggel a Földnek ütköző kisbolygókat jelzi, továbbá ide sorolja azokat az apró objektumokat is, amelyek túl kicsik ahhoz, hogy áthatoljanak bolygónk légkörén. A másik, 10-es végponthoz tartoznak a biztosan a Földnek ütköző olyan nagy méretű kisbolygók, amelyeknek a becsapódása globális éghajlati- vagy egyéb katasztrófát okoz. A Torino-skálához színkódot is rendeltek: az emelkedő számoknak a sárgától a narancson át a vörösig más és más színek felelnek meg. Az egyes színekhez magyarázat is tartozik, például a fehérhez ez: "gyakorlatilag következmények nélküli események", ami két dolgot jelenthet: a kisbolygó vagy szinte biztosan elkerüli a Földet, vagy olyan kicsi, hogy a vele való ütközés hatástalan. A fehér szín egyúttal a 0 kategóriának felel meg.
A kisbolygók besorolása a Torino-skálán természetesen változhat az idők során, ahogy az objektum pályáját sikerül egyre pontosabban meghatározni.
A TORINO-SKÁLA
Következmények nélküli
események:
0 : Az ütközés valószínűsége
elhanyagolhatóan kicsi, vagy az esetleges
ütközés hatástalan.
Gondos megfigyelést igénylő
események:
1 : Az ütközés valószínűsége
rendkívül csekély -
körülbelül akkorra, mint a Föld
véletlen ütközésének esélye egy
méretben hozzá hasonló égitesttel a
következő néhány évtized során.
Nyugtalanító események :
2 : Közeli, de nem váratlan találkozás. Az
ütközés nagyon valószínűtlen.
3 : Közeli találkozás, 1 százalék
körüli esélyű becsapódás, helyi
rombolás.
4 : Közeli találkozás, 1 százalék
körüli esélyű becsapódás,
regionális méretű rombolás.
Fenyegető események:
5 : Közeli találkozás, aggasztó
mértékű esély a regionális
méretű pusztításra.
6 : Közeli találkozás, egy globális
méretű katasztrófa komoly veszélye.
7 : Közeli találkozás, szinte biztos egy
globális méretű katasztrófát
kiváltó ütközés.
Biztos ütközések:
8: Helyi pusztítást kiváltó
ütközés, 50-1000 évenként egy ilyen
esemény várható.
9: Regionális pusztítást kiváltó
ütközés, 1000-100 ezer évenként
következhet be.
10 : Globális éghajlatváltozást
kiváltó esemény, 100 ezer évenként
vagy ritkábban várható.
A 2002 NT7 a Torino-skálán egyelőre 1-es besorolást kapott.