Már egyedül utazik az üstökös felé a Rosetta

Egy Ariane-5 rakéta ma reggel 8.17-kor sikeresen a magasba emelte a Rosetta-űrszondát Kourou-ban (Francia-Guyana), majd 10.31-kor az űrszonda a terveknek megfelelően levált a rakétáról. Ezzel az Európai Űrügynökség (ESA) üstököskutató szondája megkezdte hosszú útját, hogy 2014-ben találkozzon a Csurjumov-Geraszimenko üstökössel.

Az űrszonda tömege az induláskor 3 tonna, ennek több mint a fele üzemanyag. A műszerek össztömege 165 kg, a leszállóegységé 100 kg. Kinyitott napelemeinek két széle 32 méterre lesz egymástól, a hasznos felület 32 négyzetméter. A Naptól nagyon távol - a Föld-Nap távolság ötszörösénél is messzebb - négyszáz watt elektromos teljesítményt várnak tőle.

A Rosettát az ESA darmstadti műveleti központjából irányítják. Az űrből érkező és oda továbbítandó jeleket 35 méter átmérőjű parabolaantenna veszi és adja Ausztráliában. A rádiórendszer 1 milliárd kilométernél nagyobb távolságról is képes kapcsolatot tartani. Később egy hasonló antennát épít az ESA Spanyolországban. Az űrszonda memóriája 25 Gbit információt tud tárolni, ezeket maximum 22 kbit/s sebességgel továbbítja.

A szondát 14 európai ország és az USA félszáz kutatóintézete, cége építette. A Rosetta programjának megtervezésében, a műszerek építésében magyar intézetek, vállalatok is jelentős részt vállaltak. A KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetben (RMKI) Szegő Károly űrfizikus vezetésével új üstökösmodellt dolgoztak ki, sikeresen írták le az üstökösmagok felszínének viselkedését. Az RMKI és az SGF Kft mérnökei Szalai Sándor vezetésével alkották meg a leszállóegység központi számítógépét. Ők fejlesztették a leszállóegység földi szimulátorát is. Az RMKI és a KFKI Atomenergia Kutatóintézet munkatársai tudományos műszerek tervezésében is részt vettek, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi egyetem űrkutatói pedig a fedélzeti energiaellátó és -elosztó rendszer tervét készítették el.

A Rosetta-űrszonda történelmi küldetésre indult. Ez lesz az első űreszköz, amely egy üstökös magja körül kering. Elsőként repül együtt egy a Nap felé közeledő üstökössel, elsőként figyeli meg, hogyan alakítja át a Nap melege az üstökös fagyott felszínét. Elsőként juttat műszerekkel felszerelt robotot egy üstökös felszínére, a leszállóegység műszerei közvetítenek először képet egy üstökös felszínéről és vizsgálják meg a helyszínen az üstökösmag anyagait. Korábban már kimutatták, hogy az üstökösök bonyolult, szénben, hidrogénben, oxigénben és nitrogénben gazdag szerves molekulákat tartalmaznak. A Rosetta segíthet annak az alapvető kérdésnek a megválaszolásában is, hogy volt-e szerepe az üstökösöknek a földi élet megszületésében.

Jéki László