Egy lépéssel közelebb Európához és a világűrhöz

Magyarország csatlakozott az Európai Űrügynökség (ESA) Európai Együttműködő Államok programjához (PECS). A program célja, hogy a résztvevők a lehető leghatékonyabban készüljenek fel a jövőbeli ESA tagságukra.

Az ESA 15 európai ország döntően az űrtevékenység műszaki fejlesztésével és alkalmazásaival (kutatással mintegy 15%-ban) foglalkozó, kormányközi szervezete.

Az európai űrtevékenységet irányító Európai Űrügynökséget (ESA) a korábbi űrkutatási (ESRO) és rakétafejlesztési (ELDO) szervezetből 1975-ben hozta létre 11 nyugat-európai ország kormánya. Feladata Európa közös űreszközeinek kiválasztása, megvalósításának menedzselése, saját hordozóeszközök és űrjárművek fejlesztésének támogatása, az európai emberes űrprogramok irányítása. 1995-ben az ESA tagországai a következők voltak: Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Írország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország, Svájc, Svédország (1974 óta), továbbá 1987 óta Ausztria és Norvégia, valamint 1995-től Finnország. Portugália 2000-ben csatlakozott a szervezethez. Az EU tagországai közül ezzel már csak Görögország és Luxemburg nem tagja az ESA-nak (a nem EU tag Norvégia és Svájc viszont igen).

Az ESA legmagasabb döntéshozó szerve a Miniszteri Tanács, amely évente ülésezik. A következő döntési szintet az ESA Tanács jelenti, amelyben a tagállamokat az Űrügynökségek vagy az ennek megfelelő szint képviseli. Az ESA Tanács negyedévente tart általában kétnapos ülést. A végrehajtó munkát az ESA főigazgatója által irányított adminisztratív apparátus végzi.
Az ESA adminisztratív központja (Headquarters) Párizsban van. Az ESA legfontosabb intézményei: a kutató/fejlesztő központ Hollandiában (ESTEC), az európai űreszközök működését irányító központ Németországban (ESOC), az Európai Űrhajós Központ (EAC) Köln mellett, továbbá az adatgyűjtő és információs központ Olaszországban (ESRIN).

Az ESA összesen mintegy 1700 alkalmazottat foglalkoztat, több mint 50%-uk az ESTEC munkatársa. Az ESA gondosan ügyel arra, hogy a tagországok polgárai hazájuk költségvetési részesedését tükröző arányban legyenek képviselve az ESA munkatársai között.

Az ESA szakmai tevékenysége két nagy csoportra osztható, úgy mint a kötelező (Mandatory) és az önkéntes (Optional) programokra. A kötelező programokat programbizottság (Program Committee), az önkénteseket irányító testület (Programme Board) irányítja. A kötelező programok a tudományos kutatás, a technológiafejlesztési programok és az oktatás. Mindez együttesen a költségvetés kb. 20%-át jelenti. A legfontosabb önkéntes programok a Föld megfigyelése, a hordozórakéták fejlesztése, az emberes űrrepülés és a távközlés-navigáció (egyenként 13-20% közötti részesedéssel). Kisebb súllyal szerepelnek a mikrogravitációs kutatások, de ide tartozik pl. a minket eddig érintő PRODEX program és a PECS is).