Európa okos űrszondája elérte a Holdat

Az Európai Űrügynökség SMART-1 űrszondája jelenleg a pályára állás kritikus műveletét végzi a Hold körül. A fedélzeten lévő új technológiák eddig kitűnően vizsgáztak.

Az amerikai üstököskutató űrszonda, a Deep Space 1 után a SMART-1 is sikeresen próbálta ki azt a hajtóművet, amely a jövőben az űrszondák és űrhajók esetében jelenleg használatos több tonnányi vegyi anyag elégetése helyett a jóval olcsóbb elektromosenergia-meghajtást használja fel. Az ionhajtómű üzemanyaga tulajdonképpen xenongáz, amelynek atomjait ionizálják (elektronokkal bombázzák, hogy töltés alakuljon ki bennük). Ekkor egy magasfeszültségű rács magához szippantja őket, s az ily módon hatalmas sebességgel kilövellő atomok (ionok) végzik az űreszköz meghajtását. Ez a módszer nem csupán jóval olcsóbb a hagyományos eljárásnál, de ennek révén sokkal nagyobb sebességre gyorsulhatnak fel az űreszközök - bár jóval hosszabb idő alatt.

Az ionmeghajtás további előnye, hogy több hely jut a tudományos berendezéseknek, mivel nem kell nagy mennyiségű üzemanyagot tárolni. Az sem utolsó szempont, hogy ez a technológia jóval olcsóbb és sokkal hosszabb élettartamú.

A SMART-1 ionhajtóműve eddig kitűnően vizsgázott: 289-szer lépett működésbe, összesen 3700 órára, s ezalatt a 82 kilogrammnyi hajtóanyagból (xenon) 59-et használt fel. A megmaradt üzemanyag tette lehetővé, hogy az eredetinél jóval alacsonyabb végleges pályát tervezhessenek meg az irányítók, ami részletesebb tudományos vizsgálatokat enged meg. A tudományos munka 2005 januárjában kezdődik, s az extra üzemanyaggal ezután (mintegy fél év múlva) ismét stabilabb pályára lehet emelni a szondát, amennyiben a küldetését akkor meghosszabbítják.

Simon Tamás