Űrkutatás: Magyarország élen jár a térségben

A Magyar Űrkutatási Iroda igazgatóját, dr. Both Elődöt választotta meg első alelnökének júniusban az ENSZ Világűrbizottsága (UN COPUOS - Committee on Peaceful Uses of Outer Space), amely a világűr békés hasznosításával foglalkozó szervezet. A poszt betöltése a hazai űrkutatás komoly elismerésének tekinthető. Napjainkra egyértelművé vált, hogy a világűrrel kapcsolatos fejlesztések húzószerepet töltenek be az egyes országok iparában. Both Előddel készítettünk interjút.

Milyen hazánk jelenlegi helyzete és teljesítménye az űrtevékenységben kelet-közép-európai szomszédjainkhoz képest?

Panaszra egyelőre nem lehet okunk. Nemzetközi kapcsolatainkat tekintve elmondhatom, hogy Magyarország volt a térségből az első, amely - még 1991-ben, dr. Pungor Ernő professzor, az OMFB akkori elnöke kezdeményezésére - általános együttműködési megállapodást kötött az Európai Űrügynökséggel, az ESA-val. Ugyancsak a térségből elsőként sikerült csatlakoznunk az ESA úgynevezett PRODEX-programjához. Mi voltunk az elsők, akik 2003-ban az ESA Európai Együttműködő Állama lettünk, az ezen státuszunkból fakadó ún. PECS-program végrehajtása azóta is sikeresen folyik. Végül, de nem utolsósorban, Magyarország volt az első ország a térségünkből, amely kormánydöntés birtokában hivatalosan jelezhette az ESA-nak - ez év elején -, hogy szeretnénk megkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat.

Számunkra ezek az űrpolitikai sikerek is nagyon fontosak, de a szakmai munka területén is be tudok számolni nagyon friss sikerekről. Az ESA az év elején hirdette meg elsősorban - de nem kizárólag - az EU-10 és az EU-tagjelölt országok kutatói és mérnökei számára az úgynevezett SURE- programot (International Space Station: a Unique REsearch Infrastructure). Ennek keretében a sikeres pályázók az EU anyagi támogatásával kísérleteket küldhetnek a Nemzetközi Űrállomásra. Magyarországnak csak a kísérleti berendezés előállítását kell finanszíroznia, az ISS-re szállításról az ESA gondoskodik - ennek a költségét vállalja át az EU VI. keretprogramja. Nos, előzetes információk szerint Magyarországról és Romániából 9-9 pályázat érkezett, a bolgárok hatot, a csehek hármat nyújtottak be, míg további két új EU-tagállamból és három ESA-tagországból 1-1 témával pályáztak. A pályázatok kiértékelését szeptemberre ígérik, akkor majd meglátjuk, milyen sikeresek valójában a magyarok.

Mikorra várható hazánk ESA-csatlakozása?
Mint egy korábbi kérdésére válaszolva említettem, ez év elején hivatalosan bejelentettük csatlakozási szándékunkat az ESA főigazgatójának. Mindkét fél kijelölte a tárgyalóküldöttségeket, a kormányváltás miatt azonban itt részünkről korrekciókra lesz szükség. Mindamellett az ESA készen áll a tárgyalások azonnali megkezdésére. Ez azonban hosszú folyamat, legjobb esetben 2008-2009 körül realizálódhat a tagság. Ez azért lenne kedvező, mert a 2003-ban 5 évre megkötött PECS-egyezmény éppen ekkor jár le, így annak meghosszabbítása helyett akkor beléphetnénk az ESA-ba.

Miként segíti a Magyar Űrkutatási Iroda a hazai cégek és szervezetek űrtevékenységét?
Pályázati rendszert működtetünk, amelynek keretében az arra legérdemesebb kutatási és fejlesztési témákat támogatni tudjuk. Természetesen az ESA vagy az EU programjaiban finanszírozható témákat innen egyre határozottabban kizárjuk. Emellett ápoljuk a magyar űrkutatás nemzetközi kapcsolatait, például, hogy eredeti témánknál maradjunk, képviseljük Magyarországot az ENSZ-ben, előkészítjük a nemzetközi egyezményeket és gondoskodunk a megfelelő végrehajtásukról. Támogatjuk az űrkutatás oktatását, népszerűsítését. Rendszeresen kiadjuk magyar és angol nyelven a magyar űrkutatás tevékenységét bemutató évkönyvet. Jelenleg párhuzamosan adjuk közre az elektronikus és a papíralapú változatot, de a magyar kötet esetében bizonyosan nagyon hamar áttérünk a kizárólag elektronikus megjelentetésre. Közvetlen kapcsolatot tartunk az űrkutatási intézményekkel, és honlapunkon keresztül rendszeresen tájékoztatjuk az érdeklődőket a fontosabb nemzetközi pályázati lehetőségekről.

Mennyiben változik a MÜI tevékenysége azzal, hogy megszűnt az IHM?
Ma még erről semmit sem tudok mondani. Jó lenne, ha az új kormány is úgy ítélné meg, hogy Magyarországnak szüksége van a korszerű technológiákhoz való hozzáférésre, ezek alkalmazására, és természetesen a nemzetközi együttműködés koordinálására ezen a területen, vagyis mindarra a munkára, amelyet a Magyar Űrkutatási Iroda az eddigiekben is végzett. Erre a kérdésre azonban talán néhány hét vagy hónap múlva lenne érdemes visszatérni.

Mennyi ideig lesz Ön az alelnök?
Megtisztelő megbízatásom két évre szól, vagyis lényegében az idei és a jövő évi ülésre. A Bizottság a fenti időszakra a nyugat-európai régió javaslata alapján Gérard Brachet-t (Franciaország) választotta elnökévé. A Világűrbizottság második alelnöke pedig Paul R. Tiendrebeogo (Burkina Faso) lett. A 2008. évi ülés kezdetén kerül majd sor az új tisztségviselők megválasztására és hivatalba lépésére. Akkor adom át helyemet az ázsiai régió jelöltjének, akinek a személyét illetően azonban eddig még nem született megegyezés.