A következő 50 év tudománya - 2. rész

Meddig jut el ötven év alatt a tudomány? Milyen területen várhatók nagy áttörések a következő ötven évben? Mire lesznek képesek utódaink ötven év múlva? Ezekre a kérdésekre adtak választ a New Scientist tudományos hetilap által felkért szakértők.

Tim White szerint jövőbeni sikereink azon múlnak, mennyire férünk hozzá a múlthoz. A fosszíliákat, múltunk pótolhatatlan maradványait meg kell őrizni. Nagyon keveset tudunk az emberré válás őstörténetéről. Bernard Wood és Alan Walker reméli, hogy Afrikában megtaláljuk 8-2 millió évvel ezelőtt élt őseink további, teljesebb maradványait. Nem csak azt fogjuk a mainál is sokkal pontosabban érteni ötven év múlva, hogy miben különbözünk a csimpánzoktól, hanem azt is, hogyan váltak szét útjaink, hogyan alakultak ki a különbségek.

Az emberi kommunikáció kialakulásának megértéséhez a madarak nyelvének tanulmányozása adja majd a kulcsot, mondja Irene Pepperberg. Szerinte kiderül majd, hogy nincs éles határ, hanem folyamatos az átmenet az emberi és a nem-emberi kommunikáció között. Michael Benton a törzsfa gazdagodását várja újabb és újabb leletek feltárásától, csak ezek révén érthetjük meg az evolúció működését, a tömeges kihalásokat és szétrajzásokat. A fajok szintjén fel kell térképezni a teljes vagy csaknem teljes biodiverzitást, írja Edward O. Wilson. A földi fajok többsége még ismeretlen, jelentős meglepetések várhatók a biológiában. Andrew Knoll előrejelzése szerint tovább tisztázódik majd a gének szerepe az evolúció irányításában. Ezt követően tárhatjuk fel igazán az emberig elvezető, az evolúcióban milliárd éveken át szerepet játszott biológiai és fizikai folyamatokat. Niles Eldredge véleménye hasonló: szerinte feltárul az izoláció pontos szerepe a fajok kialakulásában, a genetikai és morfológiai változások szerepe a szétválásban, továbbá a tömeges kihalások jelentősége, szerepe a kihalások utáni evolúcióban. Ide kívánkozik Sydney Brenner megdöbbentő véleménye. A kutató nagy előrelépésekre számít az ember biológiájának megértésében, szerinte az agyműködés megértése segít majd a természettel, a technológiákkal és az embertársainkkal való kölcsönhatásban. Ugyanakkor nagy pusztulást jósol, de ezután is lesz néhány túlélő. A természet veszi át az uralmat és újraindul az evolúció, mert a kulturális evolúció csődöt mondott - mondja.

Az egyik lehetséges megoldás: önfenntartó kolóniát kell létrehozni a Marson, javasolja J. Richard Gott, aki szerint ez az életbiztosításunk arra az esetre, ha valamilyen katasztrófa történik a Földön. Gondoljunk arra, hogy a Föld tele van korábbi katasztrófák elpusztult áldozatainak maradványaival - mondja, hozzátéve: a marsi betelepüléssel igyekezni kell, mert az emberiség fel szokott hagyni nagy programjaival (pl. egyiptomi piramisok építése, kínai tengerhajózás), és félő, hogy az űrkutatástól is elmegy egyszer a kedvünk.

Következik: Számítógépek, a jövő informatikája és egyéb előrejelzések

Jéki László