Ezért lesznek egyre méretesebbek a városban élő emlősök

Virginiai oposszum

Az elmúlt 80 évben a városban élő emlősök nagyobbak és nehezebbek lettek, mint vidéki társaik. A kutatók szerint ez elsősorban a könnyen hozzáférhető nagy mennyiségű táplálék rendelkezésre állásának és a ragadozók hiányának köszönhető, miközben a városi környezet egyre inkább kiterjeszti határait.

A városi emlősök egyre nagyobbak és a súlyuk is egyre tekintélyesebb lett az elmúlt évtizedekben. A Communications Biology tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint ez a kutatókat is meglepte. A szakemberek azzal persze tisztában voltak, hogy az éghajlat fontos befolyással bírhat az állatok testméreteinek ingadozásában, mert ezt az évszázados állatmérések is alátámasztják.

Meleg éghajlaton az állatok általában kisebbek, mint az azonos fajok hidegebb környezetben élő populációi; a biológusok körében ezt az elvet Bergmann-szabályként ismerik.

A klímaváltozás miatt egyre több városban mérnek melegedő hőmérsékletet, ahol nem szabad figyelmen kívül hagyni a hőszigető hatásokat sem. A hőmérséklet a városban tehát észrevehetően magasabb, mint a környező vidéki térségben a beton, aszfalt és más városi épületek miatt, amelyek elzárják a hőt.

Az oposszumok például egyre bátrabban fosztogatják a hulladék tárolókat Forrás: Cody Pope/Wikimedia Commons

Az urbanizáció ugyanakkor az élőhelyek romlásához és töredezettségéhez, szennyezéshez, az erőforrások elérhetőségének megváltozásához és más, a helyi ökoszisztémára súlyos következményekkel járó, antropogén hatásokhoz vezethet.

A Floridai Természettudományi Múzeum kutatói az éghajlat és az urbanizáció közötti kölcsönhatást vizsgálták, valamint azt, hogy ezek hogyan befolyásolják az emlősök testméretét. A tudósok közel 140 500 testhossz- és tömegmérést elemeztek több mint 100 észak-amerikai faj esetében. Az adatokat az elmúlt 80 évben gyűjtötték.

Ezek közé a fajok közé tartoztak a nagy emlősök, mint például a farkasok, a fehérfarkú szarvasok, a prérifarkasok, valamint a kisebb állatok, többek közt a mezei egerek, a cickányok és az egerek.

Ezt a rendkívül hasznos adatállományt a terület természettörténészeinek és a múzeumoknak köszönhetjük, akik széles körű képet adtak arról, hogy a növekvő városiasodás milyen hatással van az emlősökre.

A múzeumi gyűjtemények történeteket mesélnek nekünk a természeti világról

– mondta Robert Guralnick, a Floridai Múzeum biológiai sokféleséggel foglalkozó kurátora a ZMEScience online tudományos portálnak. – Segítségükkel kérdéseket tehetünk fel arról, hogy milyenek voltak egykor az emlősök, mielőtt az emberek uralták volna a tájat.

Hozzátették: a mintaadatok digitalizálása „felszabadítja" ezeket az erőforrásokat, hogy új felfedezéseket tehessünk a bolygóról.

A városi egereknek is egyre nagyobb a mérete és súlya Forrás: Christian Fischer

A szakemberek eredményei alapján valamennyi vizsgált emlős esetében nagyobb lett a fej-test hossza a városi területeken, a hőmérséklettől függetlenül.

Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a növekvő városiasodás eredményeként a városok új, megbízható élelmiszer-forrásokat biztosítanak az állatoknak

– mutatott rá Robert Guralnick. – Szemétfosztogató oposszumok és mosómedvék jutnak eszembe.

A tanulmány szerint ahogy a városok egyre nagyobbak lesznek, egyes állatfajok virágozni fognak, míg másoknak egyre nehezebb lesz megbirkózniuk a megváltozott körülményekkel; mindez a „nyertesek és vesztesek" megoszlást eredményezheti az emlősök között.

Azok az állatok, amelyek szeretnek városi környezetben élni, szelektív előnyökkel járhatnak, míg más fajok veszíthetnek a tájak folyamatos széttagoltsága miatt

– magyarázta Guralnick. – Ez lényeges annak szempontjából, hogy hogyan gondolkodunk a külvárosi és városi területek, valamint vadvidékek kezeléséről 100 év múlva.

Jelenleg nem világos, hogy a városi emlősök nagyobb mérete hosszú távon mit jelent. A kutatók szerint a humán élelmiszer-hulladék étrend hatásait is fel kell még mérni.