Egyre többen kerülnek kórházba D-vitamin miatt

A D-vitamin hozzájárul szervezet egészségéhez és támogatja az immunrendszer működését

A D-vitamin túladagolása egyre gyakoribb, és az egészségügyi következményei akár veszélyesek is lehetnek – figyelmeztetnek orvosok azután, hogy egy középkorú brit férfi D-hipervitaminózissal kórházba került.

A D-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítők túladagolása lehetséges és potenciálisan kártékony – figyelmeztetnek orvosok a BMJ Case Reports szakfolyóirat esettanulmányában azok után, hogy egy férfi a túlzott D-vitamin-bevitel tünetei nyomán kórházi kezelésre szorult. A korábban „D-hipervitaminózis"-ként ismert állapot világszerte egyre gyakoribb, és veszélyes egészségügyi következmények egész sorát vonzhatja magával – hívják fel a figyelmet a szakemberek.

Az esettanulmányban szereplő középkorú férfit a háziorvosa küldte be a kórházba, miután rendszeres hányásról, émelygésről, hasi fájdalomról, lábgörcsökről, fülcsengésről, szájszárazságról, fokozott szomjúságérzetről, hasmenésről és jelentős (12.7 kg-os) testsúlycsökkenésről számolt be.

A tünetek már közel három hónapja fennálltak, és egy hónappal azután kezdődtek, hogy a férfi egy táplálkozásterapeuta tanácsára vitamintartalmú étrend-kiegészítők intenzív fogyasztásába kezdett. A páciensnek többféle betegsége volt – tuberkulózis; egy belsőfültumor (bal oldali vesztibuláris schwannoma), melynek következtében az érintett fülére megsüketült; agyi folyadékgyülem (hydrocephalus), bakteriális agyhártyagyulladás és krónikus orrmelléküreg-gyulladás –, így feltehetően ezeket szándékozta a vitaminokkal kezelni.

Minden egyes nap több mint húszféle vény nélkül kiváltható vitaminkészítményt szedett be, ezért a napi vitaminbevitele az alábbiak szerint alakult: D-vitaminból 150 000 NE (a napi szükséglet 10 mcg vagy 400 NE); K2-vitaminból 100 mg (az ajánlott napi bevitel 100-300 mikrogramm); C-vitamin; B9-vitaminból (folsavból) 1000 mg (az ajánlott napi bevitel 400 mikrogramm); B2-vitamin (riboflavin); omega-3 zsírsavakból napi kétszer 2000 mg (ajánlott: 200-500 mg), valamint néhány további vitamin, tápanyag, probiotikum és ásványi anyag.

Forrás: Shutterstock

A páciens a panaszok megjelenésekor abbahagyta a vitaminkészítmények szedését, de a tünetek nem múltak el. A háziorvos által elrendelt vérvizsgálat rendkívül magas szérum-kalciumszintet, valamint enyhén emelkedett magnéziumszintet mutatott ki.

A beteg vérében a D-vitamin-szintje a hétszerese volt a szükségesnek.

A vizsgálat a veseműködés zavarát is kimutatta, amelynek hátterében akut vesekárosodás állt. Rákos megbetegedésre (a jóindulatú belsőfüldaganaton kívül) a röntgen és más képalkotó eljárások nem utaltak.

A férfi 8 napot töltött kórházban, s ez idő alatt intravénásan folyadékot adagoltak neki, hogy kimossák a szervezetéből a felhalmozódott felesleges anyagokat, illetve biszfoszfonátokkal kezelték, mely gyógyszereket rendesen a csontok erősítésére vagy a túl magas kalciumszint normalizálására használnak. Két hónappal a kórházból való elbocsátása után a kalciumszintje visszatért a normális értékre, de a D-vitamin-szintje még mindig abnormálisan magas volt.

Világszerte egyre gyakrabban fordul elő a D-hipervitaminózis, vagyis az emelkedett szérum D3-vitaminszinttel járó klinikai állapot, amely jellemzően nőket, gyerekeket és sebészi beavatkozáson átesetteket érint"

– írják a szerzők. A napi ajánlott D-vitamin-bevitel megszerezhető a táplálékból (pl. erdei gombákból, olajos húsú halakból), a napsugárzásnak való kitettség révén, illetve étrend-kiegészítőkből.

„A D-vitamin lassú átforgási ciklusára való tekintettel – a molekula szervezetben töltött féléletideje kb. 2 hónap – a D-vitamin mérgezési tünetei fokozatosan alakulnak ki, és a panaszok több hétig fennállhatnak" – figyelmeztetnek a szerzők. Rámutatnak: a D-vitamin-mérgezésnek sokféle és változatos tünete lehet, melyek legtöbbjét közvetlenül a vér túl magas kalciumszintje okozza. A mérgezés jelentkezhet álmosság, zavartság, apátia, cselekvés- és reakcióképtelenség, pszichózis, depresszió, kóma, anorexia, hasi fájdalom, hányás, székrekedés, gyomorfekély, hasnyálmirigy-gyulladás, magas vérnyomás, szívritmuszavar és veseproblémák – akár veseleállás – formájában.

Egyéb lehetséges tüneteket is leírtak már, köztük a keratopátiát (gyulladásos szembetegséget), fájdalmas ízületi merevséget (arthralgiát), halláscsökkenést és siketséget – teszik hozzá a cikket jegyző orvosok, akik megjegyzik: itt egyetlen esetről van szó, és bár a D-hipervitaminózis kétségtelenül gyakoribbá vált, azért még mindig igen ritka.

Ezzel együtt fontos felhívni rá a figyelmet – szögezik le a szerzők –, hiszen sok különböző ún. „komplementer" vagy „alternatív" terápia, például az étrend-kiegészítők szedése egyre népszerűbb, és sokan feltehetőleg nem is tudják, hogy a D-vitamint túl lehet adagolni, a lehetséges következményekről nem is beszélve.

A cikk ezzel a tanulsággal zár: „Ez az esettanulmány újból ráirányítja a figyelmet arra, hogy az előírt adagokban szedve biztonságos étrend-kiegészítők potenciálisan mérgezők is lehetnek, ha veszélyes mennyiségben, illetve veszélyes kombinációkban alkalmazzák őket."