Jézus bölcsőjének misztikus titkai: a betlehemi jászol hazatért

A díszes üvegezett ezüst ereklyetartó, a betlehemi jászol darabjával, a Santa Maria Maggiore bazilikában

Karácsony ünnepnapján Jézus megszületéséről emlékezik meg a keresztény világ. Jézus a keresztény hagyomány és a 382. évi római, illetve a 414-es karthágói zsinaton kanonizált evangéliumok szerint is a galileai Betlehemben látta meg a napvilágot, abban a város határában fekvő sziklaüregben, amelyet istállóként használtak a környékbeli pásztorok. Az újszülött Jézus bölcsőjéül az az állatok etetéséhez használt jászol szolgált, amelynek maradványait Flavia Iulia Helena császárné, Constantinus anyja a 326-ban Szentföldön tett látogatása során talált meg, és vitt magával az örök városba.

Másfél évezred után visszatért a jászol Betlehembe

A mélyen vallásos Helena császárné 326-ban a Szentföldre látogatott, hogy beutazza az általa rajongva szeretett "Mester", vagyis Jézus életének egykori helyszíneit, és felkutassa a Megváltó személyéhez kapcsolódó még fellelhető ereklyéket. Hosszabb jeruzsálemi tartózkodása idején Helena parancsára így többek között aprólékosan átkutatták a Golgotát, ahol három elkorhadt kereszt maradványaira bukkantak.

Flavia Iulia Helena, vagyis Szent Heléna mélyen vallásos volt Forrás: Wikimedia Commons

Ezekről úgy vélték, hogy három évszázaddal korábban Krisztus és a két lator teste függött rajtuk. Arról, hogy melyik lehetett ezek közül a Szent Kereszt, Helena a jeruzsálemi püspök tanácsára akként győződött meg, hogy a keresztfákat egy gyógyíthatatlan betegségben szenvedő jeruzsálemi nőhöz vitték. A beteg nő megérintette mindhárom fát, és a hagyomány szerint Krisztus keresztjének megérintésétől nyomban meggyógyult. A császárné a Szent Kereszt egyik részét díszes ezüsttokba foglaltatva Jeruzsálemben hagyta, a másik felét pedig Rómába vitte, ahol a becses ereklye őrzésére felépíttette a Szent Kereszt (Sante Croce in Gerusalemme) bazilikát.

A betlehemi jászlat Máté és Lukács is megemlítik az evangéliumaikban Forrás: Pinterest

Helena azonban nemcsak Jeruzsálemben kutatott a Mester földi létének relikviái után, hanem ellátogatott Jézus szülővárosába, Betlehembe is. Még megvolt az a sziklaüreg, ahol a helyi közösségben élő hagyomány szerint Mária megszülte Jézust. A császárné a sziklaüreg fölé bazilikát építtetett, és a 4. századtól élő hagyomány szerint ugyanitt sikerült megtalálnia a csecsemő Jézus egykori jászlának deszkamaradványait is, amelyeket magával vitt Rómába. A Jézus bölcsőjének tartott jászol maradványai Róma Vatikánon kívüli legnagyobb és legrégebbi ókeresztény templomába, az 5. század elején épült Santa Maria Maggiore bazilikába (Basilica Papale di Santa Maria Maggiore) kerültek.

A díszes üvegezett ezüst ereklyetartó, a betlehemi jászol darabjával, a Santa Maria Maggiore bazilikában Forrás: Aleteia.org

A legenda szerint Libériusz pápának álmában megjelent Szűz Mária, aki felszólította Róma püspökét, hogy az emlékére építsen templomot ott, ahol a következő nap reggelén hóleplet fog találni az örök városban. Másnap rendkívül szokatlan módon – lévén augusztus -, valóban vékony hólepel borította be az Esquilinus-domb egy részét. A pápai látomás alapján ezért itt építették fel a késő antik Santa Maria Maggiore bazilikát, amelynek a falai között helyezték el egy díszes ezüstkeretes üvegládában a betlehemi jászol famaradványait is, amit egészen 2019. november végéig itt őriztek.

A Születés temploma Betlehemben Forrás: DPA/AFP/Rainer Jensen

Ferenc pápa rendelkezésére a jászol darabjait 2019. november 30-án visszaszállították eredeti származási helyére Betlehembe, ahol ünnepélyes szertartás keretében az egykori sziklaüreg fölé emelt Születés templomában helyezték el.