Krumlov
Dél-Csehországban a Moldva kettős kanyarulatában található bájos hangulatú meseszerű 510 méter magasan fekvő kisváros, amely világörökség részeként teljes műemléki védettséget élvez. Mielőtt elindulnánk felfedezni a várat, semmiképpen se mulasszuk el körbesétálni Krumlov-ot!
A történelmi utcácskákban rengeteg kávézó és vendéglő található, amelyek közül a legnépszerűbbek a folyóparti helyek. A Moldva itt igen alacsony vízállású és nem túl sebes folyású, így gyakran látni hobbi raftingosokat és evezősöket is.
Maga a vár szintén meseszerű, nagyszerűen karbantartott erdei környezetben helyezkedik el, így itt is lehetőség nyílik egy rövid sétára.
A krumlovi várat a XIII. századtól kezdve folyamatosan építtették, s még a huszita háborúk alatt is bővítették a falakat. A legjelentősebb munkálatok a reneszánsz korban 1575 és 1590 között történtek, mai formáját pedig az 1680-as években kapta. Krumlov egyik különlegessége a várban berendezett szabadtéri színház, amelyben a világon egyedülálló módón, mozgó talapzatra helyezték a nézőteret, amennyiben a darab helyszíne változna. A nézők ilyenkor egy helyben maradnak, és velük együtt forog a nézőtér a darab újabb helyszínére.
Szintén nagy sikere van a várárokban tartott medvéknek, akik az eredetileg a vár őrzéséből vették ki szerepüket.
Hluboká
A várkastély, amely egy impozáns környezetben, az angolpark közepén fekszik, gótikus eredetű, a XIII. században épült, de az eredeti szépsége csak rajzokban és metszetekben maradt fenn. A XVIII. század elején úri vadászkastéllyá alakították át, amelynek tulajdonosai, a Schwarzenberg hercegek 1840 és 1971 között a windsori kastély mintájára, Tudor-stílusú neogótikus kastéllyá építtették át.
A Schwarzenbeg hercegek közel háromszáz évig éltek itt, és az ez idő alatt felhalmozott használati tárgyak, csaknem érintetlenül a helyükön maradtak és ma is megtekinthetők. Az idegenvezetők külön figyelmet szentelnek a színházra, az ebédlőteremre, a télikertre, a kápolnára, és a lovardára, amelyek a többi látványosságok közül is kiemelkednek.
A vadászhagyományokat a későbbi korok, kevésbé nagyszabású vezetői is folytatták: az épület 1939 és 1945 között ugyanis Göring vadászkastélya volt. A kastély szegényes honlapjáról nem jutunk bővebb információhoz, hacsak nem ahhoz, hogy a komplexum mozgássérültek számára nem megközelíthető.
Vysehrad
Vysehrad Prága egyik történelmi, az Újvárostól délre, a Moldva partján elhelyezkedő városrésze. A történészek szerint a mai Prágát alkotó városrészek közül Vysehrad-ot a legrégebben alapítottnak tekintik. A Moldva jobb partján emelkedő sziklás magaslat, a cseh történelem egyik legnevezetesebb helye, ma pedig a város egyik kedvelt kirándulópontja.
A legendák szerint itt volt a székhelye az első fejedelemségnek, itt jósolta meg Libuse fejedelemasszony Prága dicsőségét, és az első uralkodók hírnevét. Itt található a cseh Nemzeti Temető is, ide temették az első cseh uralkodókat, de a nemzet nagyjai közül majd mindenkit megtalálunk nemcsak a politikusok köréből, de az irodalomból, és a zenei életből is, mint például Dvorzak, Mucha, és Jan Neruda. A vár legjelentősebb része a Szent Péter és Pál templom kéttornyú épülete.
Prágából a piros metróval illetve a 7-es, 8-as és a 24-es villamosokkal is megközelíthetjük a várat, ahová a belépés díjtalan.
Lednice
A cseh-osztrák határ közelében, Lednicében található romantikus Lichtenstein kastély, eredetileg XIII. századi gótikus vár volt, amelyet az 1500-as években romantikus kastéllyá építettek át. Mintegy száz évvel később az akkoriban divatos barokk stílusnak megfelelően építették át, és francia parkkal vették körül. A XIX. században a régi kastélyt részben lebontották és neoromantikus szellemben, az angol gótika stílusában gondolták újra.
Belső kialakítása minden tekintetben pazar. A könyvtár csigalépcsőjét például egyetlen óriás tölgyből faragták ki. A kastély körül a francia park mellett, angol stílusú őspark is található. A parkban megbúvó halastó partján egy 60 méter magas minaret is látható, amely ma kilátótoronyként működik. A kastély minden berendezése épen, hiánytalanul megmaradt. Így a turisták is megcsodálhatják a gazdag fegyvergyűjteményt, a porcelánmúzeumot, a vízöblítéses mellékhelységet, a vadásztrófea-kiállítást, az ebédlő mennyezetének nemes fából készült, pazar intarziáját, és a kastély csillárjait, amelyek egytől egyig kész műalkotások.
Prága
A Prágai Vár a cseh államiság jelképe, Prága városképének talán legmeghatározóbb eleme. Ezer éven át épült és alakult, csakúgy, mint a gótikus tornyú Szent Vitus székesegyház.
A vár a IX. századtól 1918-ig a cseh uralkodók koronázásának hivatalos színhelye volt, 1918-tól a mai napig pedig a köztársasági elnök székhelye. Az épület központjában található gótikus Ulászló-teremben tartották egykor a koronázási ünnepségeket, amely ma fontos állami ünnepek és rendezvények helyszíne: Itt avatták elnökké Václav Havelt is.
A vár területén belül, a harmadik udvarban található a Régi Királyi Palota, amely hét századon keresztül a királyok lakhelyéül szolgált.