A legszebb látnivalók a Balaton két partján

Előttünk az újabb hosszú hétvége, s ha az időjárás még nem is teszi lehetővé, hogy fürödjünk a Balatonban, a tó környéki látnivalók miatt érdemes akár egy nap erejéig is leruccanni. Kastélyok, várak, látnivalók északon és délen.  

Ugyan földrajzilag nem a Bakonyhoz, hanem a tapolcai-medencéhez tartozik, mégis megér egy kis kitérőt a Balatontól alig néhány kilométerre magasodó bazaltkúpon álló Csobánc vára, Tapolcától dél-keletre, Gyulakeszi község határában.

A 376 méter magas hegyen álló kisméretű vár legrégebbi része - a többemeletes öregtorony - a 13. század elejéről származik. A lakótorony körül fokozatosan több évszázad alatt épült ki és vált teljessé a vár: utolsó elemeit 1490 körül emelte Leányfalusi Ágoston, somlói várnagy.

A Csobánc környékén már a honfoglalás idején is éltek emberek, a területet ugyanis Lád és Vérbulcsú vezérek szállták meg. Később a terület birtokosai szőlőt telepítettek a hegyre, s egy kőház is állt itt, ami feltehetően a későbbi vár őse lehetett.

A Várak.hu ismertetőjéből kiderül, hogy a vár első említése 1272-ből származik, de tulajdonosa nem ismert. 1300-tól kezdve a Rátót nemzetségből származó Gyulaffyaké lett az erődítmény, akik közel 400 évig birtokolták azt. A végvárak sorába 1543-ban került, de a törökök eredménytelenül ostromolták. A Gyulaffy család a drinápolyi békekötés miatt csalódott, Dobó István vezette magyar vezérek oldalára állt, akik az Erdélyhez való csatlakozást tűzték ki célul. Az összesküvés elbukott, a résztvevőknek - így Csobánc birtokosainak is - Erdélybe kellett menekülniük. Ennek ellenére a vár továbbra is a család kezén maradhatott. Tőlük a 17. század végén Esterházy Pál vásárolta meg az erődítményt, aki felújíttatta a falakat.

A Rákóczi vezette szabadságharc idején a vár a felkelők utánpótlási központja lett. A császár ostromoltatta az erősséget, de az sikeresen ellenállt. A kurucok végül 1709-ben vonultak ki a várból, amely ezután pusztulásnak indult.

A vár az egyik legkedveltebb kirándulóhely a Balaton északi partján. A vár állagmegóvását jelenleg a Csobánc Váráért Alapítvány szervezi, - írja a Múlt-kor.hu -, amely a helyi végvári napok bevételeit, illetve a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán nyert 2,8 millió forintot fordítja a vár helyreállítására.

A vár felújítására egyébként több érdekes elképzelés is született, ezek közül az egyik a várat közép- és kora újkori rajzok és feljegyzések alapján építené újjá. A tervező a vár főhomlokzatát állítaná helyre teljes egészében úgy, hogy a megmaradt támpillérek közötti - mára leomlott - falat pótolná ki. A vár belső részében turistaszállót hozna létre, ami a hátsó, nem beépített rész felé nézne, így a vendégek gyönyörködhetnének a csodálatos kilátásban.